Budapest mellett bepillantást nyerhetnek a történelmi Magyarország 30 városának villamos és helyi érdekű vasúti közlekedésébe is Kolozsvártól Fiuméig, Debrecentől Szegedig. Az állandó kiállítás legértékesebb és legnagyobb érdeklődésre számot tartó részét a muzeális járműgyűjtemény képezi. Az elmúlt több mint 125 év mintegy 70 korhűen felújított HÉV, villamos, autóbusz és trolibusz típusai mutatkoznak be itt valódi "időutazást" kínálva. Budapest portál | Múzeumok Éjszakája a Városi Tömegközlekedési Múzeummal. Igazi különlegesség, hogy a kiállított járművek egy részére fel is lehet szállni. A múzeum korábban HÉV kocsiszínként szolgált épülete idén ünnepli 100. születésnapját. Az évforduló alkalmából fotók, tervrajzok, dokumentumok segítségével emlékezünk meg a szentendrei HÉV villamosítása kapcsán átadott, Zielinski Szilárd építőmérnök által tervezett és Sorg Antal által épített, mára műemlékké nyilvánított épület történetéről. A múzeum hazánk egyetlen országos gyűjtőterületű városi tömegközlekedési szakgyűjteménye. Az 1992-ben megnyitott intézményben ma már mintegy hetven műemlékké is minősített, korhűen felújított jármű látható.
A múzeum azonban nem csak a művészetekért rajongó felnőtteket várja, hanem a gyerekek számára is készül óriási attrakcióval. 14. 00 órai kezdettel a Barokk Csarnokban öt festményt állít össze Legóból a tekerd! csoport. A gyerekek foszforeszkáló Legókockákból megépíthetik saját éjszakai tájképüket, melyet a kihelyezett sötét dobozokban meg is nézhetnek, hogyan világít művük a sötétben. A felnőttek is beszállhatnak a legózásba: ők a múzeum öt híres festményét – többek között Raffaello Eszterházy Madonnáját és Bosch: A gyönyörök kertje részletét – építhetik meg. Szépművészeti Múzeum 3. Országos Meteorológiai Szolgálat Az Országos Meteorológiai Szolgálat idén is két helyszínen, új témával várja a meteorológia iránt érdeklődőket nemcsak a Kitaibel Pál utcai főépületében, hanem Pestszentlőrincen, a Marczell György Főobszervatóriumban is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat idei programjának középpontjában a szél, mint természeti elem áll, melyről most mindent megtudhatsz. Ha részt veszel az OMSZ rendezvényén, egészen biztos, hogy valódi szél-szakértőkként távozol majd.
Szombaton, a Múzeumok Éjszakája alkalmából a Gyermekvasút hűvösvölgyi Múzeuma 21 óráig tart nyitva, karszalaggal díjmentesen látogatható. A 17 és 19 óra közötti idősávban induló, 148, 248, 348, 140, 341, 149 számú személyvonatokon karszalaggal gyermekjegy váltható. A pontos menetrend IDE kattintva, valamint a oldalról érhető el az utazás napjának kiválasztásával. Érdemes a Múzeumok Éjszakája budapesti programjai előtt egy kisvasúti utazással kezdeni az estét és még sötétedés előtt vonatozni egyet a budai hegyekben. A szombat este induló Naplemente expressz re is a Múzeumok Éjszakája karszalaggal gyermekkedvezmény vehető igénybe, erről részletek IDE kattintva érhetőek el. A Múzeumok Éjszakájára karszalagot a Gyermekvasúton nem árusítanak. A karszalagok vásárlásáról információ:
A császári főerők, Habsburg Miksa főherceggel az élen – miután az előző esztendőben Szolnokot sikertelenül vívták, majd 1596. szeptemberének elején Hatvant elfoglalva, meglehetősen dicstelenül mindenkit legyilkoltak – tétlenül szemlélték a szultáni sereg rohamait a legendáktól övezett vár falai ellen. Eger őrségének idegen zsoldosokból álló része a tisztek és várkapitány ellenkezése ellenére úgy döntött, hogy feladják a várat. Az egriek között sokáig forgolódó lengyel vitéz, Adam Czahrowski, emígy siratta el Eger vesztét: Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat A 15-éves háború folyamán a szultán III. ORIGO CÍMKÉK - egri vár ostroma. Mohamed személyesen vezette seregét Magyarország ellen, kibontva a próféta zászlaját. 1596. szeptemberének elején 100-ezer fős hadserege élén már Szege mellett táborozott. Szándékáról megoszlottak a vélemények, némelyek – s a keresztény csapatok hadvezetése is erre gondolt – szerint a szultán Bécs ellen készült: ennek azonban ellentmond, hogy a had szeptemberben érkezett a hadszíntérre és földrajzilag is távol volt a császárvárostól – a török hadvezetés 1529-es tapasztalatai alapján bizonyosan nem gondolt Bécs körül zárására és ostromára.
A reményvesztett védők, először a zsoldosok, majd a magyar védők is, szabad elvonulás fejében feladták a várat. Másnap a kapun át kivonulókat a janicsárok letámadták, a zsoldosokat megölték a hatvani vérengzés okán, a magyar védőket pedig rabigába és börtönbe vetették. [3] Utóélete [ szerkesztés] A várbevételt követően a törökök rövid időn belül megkezdték a vár kijavítását és erős, jól felfegyverzett csapatot tartottak a városban. Innen indultak portyázni és vezettek támadásokat Felső-Magyarország várai és települései ellen. A törökök építették az Alsó-kapu elé a Törökkertnek [4] nevezett bástyát (kapuvédőművet) és a belső vár déli oldalán felépített két ágyúdombot (közülük a keleti a Szépbástya). A várbörtönben alkalmanként háromszáz rabot is őriztek, melyek közül több vakolatba karcolt írása máig fennmaradt. Eger vár ostroma fogalmazás. [5] A vár majd csak 1687. december 18-án [6] került ismét keresztény kézre, mikor a tavasztól tartó körülzárást végül megelégelő, élelem nélkül maradt törökök, Rusztem pasa vezetésével Dori János őrgrófnak átadta a várat.
A film az egri vár 1552-es, legendás ostromát dolgozza fel. Ez az egyik legismertebb és legkedveltebb magyar történelmi esemény, azonban a csata valódi lefolyása kevéssé ismert részleteiben. E film célja az ismeretek bővítése, a diadal tudományos igényű feldolgozása. Ennek érdekében feltárja, hogy pontosan milyen okok és események láncolata vezetett az egriek győzelméhez; bemutatja az ellenséges seregek felszereltségét, pozícióját, és az eseményeket irányító két hadvezért, Dobó Istvánt és Kara Ahmedet; ismerteti magukat a harci eseményeket és azok dinamikáját, hadi logikáját; továbbá bemutat minden olyan történelmi háttérismeretet, amely szükséges az ostrom megértéséhez. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A film arca és főszereplője a narrátor, aki a vár különböző helyszínein (bástyákon, kazamatában, stb. ), illetve a vár közvetlen környékén, az ostrom helyszíneit bejárva magyarázza el az eseményeket. A narrátor stílusa közvetlen, természetes, szakzsargontól mentes, de egyben objektív és szakmailag pontos. Ahol szükséges, a narrációt különböző betétek illusztrálják, mint például animációs betétek (térkép-animációk, animációk a várról, stb.
"…szívem átjárja a bánat miattad egri Vitézség, te ügyes, férfias, magyarságnak tükre, Vitézek oskolája, te férfias, te érett, Aki ma pogány kezek által elpusztíttattál. " Eger második ostromának kezdete… 1596. szeptember 20-án III. Mohamed szultán hadserege élén a legendás hírű magyar végház, Eger alá érkezett és megkezdte a vár ostromát… 1596-ban maga a szultán, III. Mohamed áll a török sereg élén, amely kibontotta a próféta zászlaját és Magyarország ellen vonult. 1552. szeptember 9. | A törökök ostrom alá veszik Eger várát. Nagy Szulejmán halála óta nem volt arra példa, hogy maga a török uralkodó érkezett volna a frontvonalra. Tudható volt tehát, hogy a Porta elhatározta, hogy döntésre viszi a magyarországi háború ügyét. Kibontották a próféta zászlaját és több mint 100-ezer katona indult meg, hogy eredményt csikarjon ki, és a Török Birodalom nyugati végvidékén az uralmát megszilárdítsa, sőt lehetőség szerint a hódításait megnövelje. 1596. szeptember 20-án a török szultán hada elkezdte a legendás Eger ostromát. A várat Nyáry Pál kapitány vezetésével védelmezte a magyarokból és jelentős számú idegen zsoldosból álló sereg.
Eleste nem csak azért lett volna súlyos csapás, mert az
"… a felséges Allah parancsából titeket vallásunkra hívlak. Ha muzulmánok lesztek, semmi bántódás nem ér benneteket …" – hangzott a megadásra történő felszólítás. A magyarok azonban nem egyezkedtek, így négy nappal később megkezdődött a várostrom, mely során Nyáry Pál főkapitánynak heves támadásokkal kellett szembe néznie. A kitartó ágyúzás, az aláaknázott bástyák megrongálódása, a katonák folyamatos szökése végül felőrölte a várvédők elszántságát, erejét, hitét. A keresztény katonák szabad elvonulás fejében 1596. október 12-én behódoltak III. Mohamed szultánnak, és átadták a várat. A törökök azonban a megállapodást megszegve, csak a magyar katonákat engedték szabadon, az idegen zsoldosok nagy részét kegyetlenül lemészárolták. Miután a szultán Lala Mohamed pasát kinevezte a vár élére, a szokásokhoz híven, a törökök gyorsan hozzáláttak a vár helyreállításához.