A magyar őshaza felkutatásának vágya hajtotta előre, Ázsiába indult gyalogszerrel. Ekkor már 14 nyelvet beszélt. Törökországon, Afganisztánon át 1822-ben ért Indiába. Indiai utazása során Pandzsábon, Kasmíron és Ladákhon keresztül elérte Leh-t. Kőrösi Csoma Sándor nyomában Tibetbe jutunk. Miért ment Tibetbe? 1822 júniusában Leh és Kasmír között találkozott az angol William Moorcrofttal, aki felhívta figyelmét az óind gyökerekkel rendelkező addig ismeretlen, titokzatos ország nyelvére, kultúrájára. Sorsfordító volt az angol kormánymegbízottal való találkozása. Így hát Kőrösi a nyugat-tibeti Zanglába gyalogolt. A kolostorban Szangje Puntszog tudós szerzetes segítségével első európaiként megtanulta a tibeti nyelvet. 1825. január 28-án, Kennedy századoshoz írt levelében részletesen ismertette addigi munkáját, és felajánlotta szolgálatait a Bengáli Ázsiai Társaságnak. A britek szolgálatába lépve csekély, 50 rúpiás havi támogatást kapott. Baktay Ervin, aki 1928-ban bejárta a nagy előd útvonalát, a róla készült könyvében így jellemezte őt: "Igénytelensége az étkezésben és ruházkodásban, szigorú önfegyelmezése (…), a béketűrés, mellyel a meg nem érdemelt lealázásokat, sérelmeket fogadta, a hiúságnak, bosszúvágynak vagy a gyűlöletnek teljes hiánya belső alkatában, a kéretlenül kapott támogatásokért érzett hála, s az igyekezet, hogy az így önkéntelenül ránehezedett erkölcsi tartozást is feloldja a szinte túlméretezett viszonzással – ezek rávilágítanak jellemének, felfogásának mélyen gyökerező vonásaira. "
Térkép betöltése... 1118 Budapest, Dayka Gábor utca 4 Részletek Közelgő események Nincs esemény ezen a helyszínen Budapest, Dayka Gábor utca 4 Kőrösi Csoma Sándor Kollégium Itt készült galériák
Irataiban nem olvasunk panaszkodásról, szenvedéseiről, vágyairól. Elméje békés, nyugodt volt, mint egy jógié, aki bármilyen körülmény között is rendíthetetlen – kitűzött céljától semmi sem téríti el.
1784-ben született a háromszéki székely faluban, Kőrösön, amely később tiszteletére felvette a Csomakőrös nevet. Apja, a háromszéki határőrség káplárjaként tevékenykedő Csoma András beíratta fiát a híres nagyenyedi Bethlen-kollégiumba szolgadiáknak. Itt nem csak szorgalmával és tehetségével tűnt ki, hanem puritán, szinte aszketikus életmódjával is. A kollégium elvégzése után ösztöndíjjal a göttingeni egyetemen tanult tovább, ahol keleti nyelvtudományokkal foglalkozott. Papnak készült, de legnagyobb elhatározása az volt, hogy felkutassa a magyarok ázsiai rokonait. Választott útján 1819-ben indult el Nagyenyedről, teljesen egyedül, igencsak kevés pénzzel a zsebében. A Vöröstoronyi-szoroson keresztül hagyta el Erdélyt, és először Isztambulban töltött hosszabb időt, hogy a török nyelvet elsajátítsa, majd Alexandriába utazott, hogy az arab nyelvet is megtanulja, de az akkoriban dühöngő pestisjárvány miatt kénytelen volt továbbutazni Szíriába. Bagdadból Perzsia fővárosába, Teheránba ment, ahol megtanulta a perzsa nyelvet.
Ez évtől új lehetőséget kínáltunk a szakképző évfolyamon: gépipari mérnökasszisztens képzés, CNC technológus, műszaki informatikus és műszaki menedzser szakirányokban. 2004. szeptember 1-jétől bevezettük - öt évfolyamos szakközépiskolai képzésként - a nyelvi előkészítő osztályunkat. Diákjaink két szakmacsoportban (informatika és közgazdaság) kezdték meg tanulmányaikat. A képzés első évében intenzív idegen nyelv és informatika-tanítás folyik, a második és harmadik évben emelt szintű nyelvtanítás és informatika-oktatás zajlik. A negyedik és ötödik évfolyamon a második idegen nyelv kerül bevezetésre, és a szakmai előkészítő tantárgyak magas óraszámban való oktatása. Az érettségi vizsga az ötödik évfolyam végén történik.
1962 -től az intézmény profilja a szakközépiskolai osztályok megjelenésével bővült. Ezt követően a tanulók létszáma egyre gyarapodott, olyannyira, hogy 1974 -ben egy új kétemeletes műhelyépületet adtak át a szakképzésnek. 1989 -ben a továbbgazdagodó képzésnek köszönhetően további tantermekre lett szükség, melyeket egy újabb emelet ráépítésével sikerült elhelyezni. 1991 -től nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály és érettségire épülő technikusi osztály indult. Szintén ebben az évben indult a 4 évfolyamos emelt nyelvi képzés. Az intézmény és a város sportolási lehetőségét biztosítja az 1993 decemberében átadott városi sportcsarnok, ahol számos testnevelési órát tartanak. Egy, a Világbank által finanszírozott pályázat keretében az iskola szélesebb körű szakképzési programba kezdhetett bele, s így 1998 -tól egy gépészeti és egy informatikai szakmacsoportú osztály indult. A sikeres pályázat következtében megújultak az iskola tárgyi eszközei is. 2000 szeptember elsejétől a szakképzés két új szakmacsoporttal bővült: a 12. évfolyam befejezése után a tanulók közép és felsőfokú OKJ -s képesítést szerezhetnek közgazdasági, humán, informatikai illetve gépészeti szakterületeken.
De ezekkel összevetve, minthogyha beszélhetnénk egyfajta személyes érzelmi pluszról is Erdély viszonylatában" – fogalmazott. Antall József volt Magyarország első szabadon választott kormányának miniszterelnöke 1990 és 1993 között. 25 éve, december 12-én hunyt el. Orbán Viktor is kommentelt Hosszú Katinka posztja alá. A mostani megemlékezésen felsége, az Antall család tagjai is jelen voltak, valamint kormányának több államtitkára, minisztere is, így Boross Péter belügyminiszter, aki Antall Józsefet követte a miniszterelnöki székben.
Veiszer Alinda ellenérveket sorakoztatott fel, ennek hatására Herczeg úgy finomította mondanivalóját: "Tolvaj, maffiaszerűen működő kormány irányítja az országot. " Szerinte a hazai politikát az indulatra, gyűlöletre alapozták, ez vezérli a politikát. Egy nyugdíjas válasza Orbán Viktornak - Szemtől Szembe. "Az észnek, a rációnak semmi terepe nincsen, nulla, de a böfögés, de a röfögés, a gyalázkodás, az nagyon megy". A Magyar Divat- és Dizájnügynökséget is súlyos korrupciós vádakkal illette, mert mint mondta, "mert belelát", mivel kicsi a szakma.
– A kommunikációs szakemberek rájöttek arra, a választók egy bizonyos rétegéhez csak a hamis hírek nyelvén lehet eljutni. Ez a technika a fővárosban élőkre ugyanúgy tud hatni, mint egy kistelepülés lakójára – mutatott rá a szakértő. Egy magyar informatikuscsoport kimutatta, mennyire jövedelmező tevékenység az álhírgyártás: átlagosan havonta több millió forintot lehet vele keresni. Minél többen kedvelnek egy hírt, vagy osztják meg, annál nagyobb összeget fizet a Google az oldalon lévő hirdetések kihelyezésért. Tehát a kattintásokból élnek, csakúgy mint a magyar ellenzék. Tordai Bence, a Párbeszéd kommunikációs igazgatója elismerte, az ellenzék azért gerjeszt rendszeresen botrányokat és trágárkodik a parlamentben, mert ezek eredményeznek számukra "kattintékony" címeket, ugyanis szerinte csak így jut el az ellenzéki képviselők üzenete az emberekhez. A politikus úgy véli, botránypolitizálás nélkül senkit nem fog érdekelni az ellenzék. Világos beszéd, amely beismeri a botránypolitizálás, azaz az álhírgyártás létjogosultságát.
Legalábbis csökkenteni a károkat. Rauschenberger 2013 januárjáig Schiffer társa volt az LMP-ben. De ekkor már nem. A lényeg, hogy Rauschenberger szerint nem Küllői kereste meg őket, hanem fordítva történt, és szó sem volt Schiffer háttérbe állításáról. Ő is áldozat és ő is szomorú: "Szomorúan olvastam a Schiffer-interjú Küllői Péterre vonatkozó részét. Küllői Pétert mi, a születőben lévő LMP akkori vezetői-elindítói kerestük meg 2008 nyarán, hogy bemutassuk neki a kezdeményezésünket, abban a reményben, hogy ha meg tetszik neki, támogatja vagy tanácsot ad akár a finanszírozással, akár mással kapcsolatban. [Tanácsot kérnek egy milliárdostól? Életszerű] Küllői Péter türelemmel meghallgatott minket, néhány dologról véleményt mondott, de sem akkor, sem később semmilyen jelét nem adta annak, hogy szándékában állna az LMP finanszírozásához hozzájárulni. Később, amikor úgy éreztük, hogy az LMP már letett valamit az asztalra, újra megkerestük. A második találkozón az LMP részéről már csak Schiffer András és én vettünk részt.