A II. világháború azonban közbeszólt, majd a kiépülő kommunista rendszer sem támogatta a személyautók elterjedését, ezért a rakpartok átalakítása egészen az 1960-as évekig gyakorlatilag lekerült a napirendről. A néptelen, forgalom nélküli Belgrád rakpart 1954-ben (Fortepan/Képszám: 162689) Az 1960-as években Budapestet nagyszabású autós várossá kívánták fejleszteni, városi autópályákkal, városi gyorsutakkal, sok felüljáróval és aluljáróval. Három kiemelt tengelyt, egy kelet-nyugatit és két észak-délit terveztek kiépíteni, illetve a Hungária körutat, mint városi autópályát. Csepeli duna part ii. Azonban ez a terv csak részben készült el, a Rákóczi út félig-meddig elkészült (nem valósult meg az Astoria és a Blaha Lujza tér átépítése), és valójában nem készültek el a pesti és a budai észak-déli tengelyek, és a kétszintes Hungária autópálya-körgyűrű sem. Ami azonban megvalósult, és a város észak-déli közlekedését szolgálta, az a rakpartokon vezetett forgalom, amely mind Pesten, mind Budán az 1970-es évekre kiépült.
Pest és Buda a Dunának köszönheti a létét, az itteni átkelő miatt telepedtek itt le az emberek. A török kiűzése után a Dunán folytatott kereskedelemnek köszönhetően virágzott fel ismét a folyó partjára települt Pest. A hajók, amelyek a XIX. század 30-as éveiig állati vontatású uszályokat, bőgőshajókat jelentettek, közvetlenül a partról rakodtak be. A város azonban ezer más szállal is kapcsolódott a folyóhoz, a mindennapi élethez szükséges vizet is innen emelték ki, egyszerűen hordókban, közvetlenül a folyóból, és ide engedték le a szennyvizét is. Természetesen voltak kutak is a városban, amelyek valamivel tisztább vizet adtak. A part nem volt kiépítve, lankásan futott le a vízig, ahogy ez az 1830-as években készített rajzokon látszik is. Kis-Duna-part: visszalép a KIMBA a Kis-Duna-part beépítésétől « Csepel.info. A rakpartok kiépülésük előtt sáros folyópartok voltak (Alt Rudolf metszete az 1830-as évekből, FSZEK Budapest Gyűjtemény) Változást az 1830-as évek hoztak. Egyrészt megjelent a gőzhajó, másrészt elindult a Lánchíd építése, ami miatt a part egy részét mindenképp ki kellett építeni, hiszen a hídnak hídfőkre volt szükségük.
2 házaspár lakik az udvarban, valamint egy család Ausztriában él és csak ritkán jönnek haza (összesen 4 lakás). A lakások közül mindegyik fel lett újítva, és a nyílászárók is kicserélésre kerültek. Minden megosztás ügyvéd által ellenjegyzett használati szerződés alapján. Ingatlanosok segítségét nem kérem!
Ken Vincent kutató 1667 halál utáni kommunikációt vizsgáló egyik tanulmányában az esetek körülbelül egyötödét találták "bizonyítéknak" ebben az értelemben, három különböző típusú bizonyítékkal. Először is, voltak olyan tapasztalatok, amelyekben egy személy érzékelte vagy látta (gyakran álmában) egy személy halálát, és nem sokkal később kiderült, hogy meghalt. Másodszor, néhány tapasztalat olyan bizonyítékot szolgáltatott, amelyet később megerősítettek. Az egyik példa, amikor egy nagymama élénk álmot látott, amelyben teázott unokái másik nagymamájával, aki nemrég halt meg. A másik nagymama figyelmeztette, hogy unokájukat az erőszakos barátja fenyegeti. Döbbenetes felfedezés: mégis van élet a halál után?. Némi habozás után beszélt az unokájával. Bevallotta, hogy a barátja halálosan megfenyegette őt, és nem sokkal ezután szakított vele. LeeAnn fenti tapasztalata ebben az értelemben is evidens volt. Az első találkozás után LeeAnn hallotta, hogy Bruno beszél hozzá, és megkérte, hogy küldjön üzenetet a testvérének. Nem szívesen tette ezt, mivel Bruno családja mormon volt, és nem volt biztos benne, hogyan reagálnának.
A 20. és 21. század tudományos fejlődése alapvetően átformálta a halállal kapcsolatos ismereteinket. Ezzel párhuzamosan egyre gyarapodott azon emberek száma, akiket a halálból hoztak vissza az orvosok. A haldoklás során ezek a személyek fokozódó tudatosságról számoltak be, amit – meglehetősen tudománytalan módon – halálközeli élménynek hívunk. Halál utáni eset.com. A kérdéskört most egy új tanulmány vizsgálta, aminek szerzői számos tudományterület (többek között idegtudomány, pszichológia, pszichiátria, társadalomtudományok) elismert szakértői. A fő konklúzió, hogy a halálközeli élmény nem tekinthető hallucinációnak, ez pedig a következő megállapításokból szűrhető le. Az újraélesztés és a kritikus ellátás fejlődésének köszönhetően egyre több ember él meg halálközeli élményt. Az érintettek – akiknek száma korábbi tanulmányok alapján több százmillióra tehető – konzisztensen írták le a halál közelségével kapcsolatos élményeiket, amik egyedi és általános mentális emlékeket is magukba foglaltak. Több korábban publikált kutatás szerint a halálközeli tapasztalatok nincsenek összhangban a hallucinációkkal, illúziókkal vagy pszichedelikus drogok által előidézett élményekkel.
Egy kutatócsoport elkészítette a halálközeli élményeket vizsgáló első, szakmailag lektorált tanulmányt. Az eredmények erőteljesen megkérdőjelezik azt, hogy a meglehetősen misztikusnak érződő élmények hallucinációk lennének – olvasható az EurekAlert tudományos hírügynökség közleményében. A 20. és 21. század tudományos fejlődése alapvetően átformálta a halállal kapcsolatos ismereteinket. Ezzel párhuzamosan egyre gyarapodott azon emberek száma, akiket a halálból hoztak vissza az orvosok. A haldoklás során ezek a személyek fokozódó tudatosságról számoltak be, amit – meglehetősen tudománytalan módon – halálközeli élménynek hívunk. Megdöbbentő bizonyítékok: lehetséges kommunikáció a halál után az eltávozottakkal | Titkok Szigete. A kérdéskört most egy új tanulmány vizsgálta, aminek szerzői számos tudományterület (többek között idegtudomány, pszichológia, pszichiátria, társadalomtudományok) elismert szakértői. A fő konklúzió, hogy a halálközeli élmény nem tekinthető hallucinációnak, ez pedig a következő megállapításokból szűrhető le. Az újraélesztés és a kritikus ellátás fejlődésének köszönhetően egyre több ember él meg halálközeli élményt.