Kemény szél fúj, lángra kap a szikra, Vigyázzatok a házaitokra. Hátha mire a nap lehanyatlik, Tűzben állunk már, tetőtől-talpig. Édes hazám, régi magyar nemzet, Alszik-e csak a vitézség benned, Vagy apáink halálával elhalt? Illik-e még oldaladra a kard? Magyar nemzet, ha rád kerül a sor, Léssz-e megint, ami voltál, egykor? Oly hatalmas harcos, ki szemével Jobban ölt, mint más fegyverével? A világot védtük hajdanában A tatár és a török világban: Vajon most, ha eljön a nagy munka, Meg bírjuk-e védni mi magunkat? Oh, magyarok istene, add jelit, Ha a kenyértörés elközelít, Hogy az égben uralkodol még te A magad s néped dicsőségére! " Pest, 1848. február
2020. március 15., 12:11, 997. szám Kemény szél fúj, lángra kap a szikra, Vigyázzatok a házaitokra, Hátha mire a nap lehanyatlik, Tűzben állunk már tetőtül-talpig. Édes hazám, régi magyar nemzet, Alszik-e csak a vitézség benned, Vagy apáink halálával elhalt? Illik-e még oldaladra a kard? Magyar nemzet, ha rád kerül a sor, Léssz-e megint, ami voltál egykor? Oly hatalmas harcos, ki szemével Jobban ölt, mint más a fegyverével! A világot védtük hajdanában A tatár és a török világban; Vajon most, ha eljön a nagy munka, Meg bírjuk-e védni mi magunkat? Oh, magyarok istene, add jelit, Ha a kenyértörés elközelit, Hogy az égben uralkodol még te A magad s néped dicsőségére! P etőfi Sándor 1848 februárjában született költeményének nincs hangzatos címe. Bizonyára úgy gondolta a forradalmak hírébe szimatoló szerzőnk, hogy címnek jó lesz az első versszak első három szava is: "Kemény szél fúj". Az egykori magyarok dicső tetteit is csupán jelzésszerűen idézi fel ez a költemény. Pedig azokkal lett volna mit büszkélkednie – és büszkévé tennie a mai, kései olvasóit is –, merthogy "a világot védtük hajdanában, a tatár és a török világban".
11. A politikai státuszfoglyok bocsáttassanak szabadon. 12. Unio, vagyis Erdélynek Magyarországgal való egyesítése. 8. narrátor: Délután háromra gyűlést hirdettek a Múzeum terére, s a tömeg eloszlott. Eloszlott, hogy szétvigye a belvárosba, a külvárosokba a sajtó felszabadításának hírét és a forradalmi nyomtatványokat. Délutánra csaknem tízezer ember gyűlt össze a Múzeum terére. Ebben a t9ömegben polgárok, ifjak, munkások, iparoslegények között ott voltak már a vásárra érkezett népcsoportok is: parasztok, gazdatisztek, vidéki nemesek. Ott állt a Múzeum lépcsőjén Petőfi, Vasvári, Irinyi mellet Nyáry is. A beszédeket, szónoklatokat rivalgó lelkesedés fogadta. Zene: Csajovszkij: Polonaise A Múzeum lépcsőjén Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. A hatalmas tömeg kórusban mondta a vers refrénjét. 2. versmondó: Petőfi Sándor: Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! – A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
2009. január 25. vasárnap, 5:05 14 szereplőre; a tervezett időtartam 25 perc. A műsor az 1848. március 15-i felemelő eseményeket meséli el. Zene: Erkel Ferenc: Himnusz 1. narrátor: 1848. március 15-én a magyar emberek kokárdát tűznek a ruhájukra, és az épületeken is magyar zászlót lenget a szél. Minden településen megemlékeznek az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő hőseiről, megkoszorúzzák a 48-as emlékműveket, szobrokat. 1848 tavaszán Európa több országában forradalom tört ki. Március 14-én este eljutott Pestre a bécsi forradalom híre. Ez arra buzdította a magyar fiatalokat, hogy nyilvánosságra hozzák a 12 pontban megfogalmazott követeléseiket, és harcoljanak azok valóra váltásáért. 2. narrátor: Az akkor még csupán százezer lakosú Pesten a Pilvax kávéház volt a legnépszerűbb találkozóhelye az egyetemistáknak. 1848 tavaszán itt gyülekezett az a forradalmi hangulatú csoport is, akiket már akkor is márciusi ifjaknak neveztek. Március 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk vívják ki a sajtószabadságot.
Addig ugyanis csak a bécsi udvar jóváhagyásával jelenhetett meg bármilyen magyar nyelvű írás. Zene: Szabó Ferenc – Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger 3. narrátor: Reggel fél 9 tájban egy csoport fiatalember lépett ki a Pilvax Kávéházból és indult sietősen, rendezetlen menetben a közeli egyetem felé. Arcukba havas esőt vert a szél. Hányan voltak? Negyvenen? Nyolcvanan? Nem tudjuk pontosan. Annyi biztos, hogy kevesen. Elenyésző szám a százezres városban. Lucskos utcán gyalogolt a kis csoport; kitért útjukból targonca, lovas szekér. Nem kiabáltak, nem énekeltek, még ütemre sem léptek. Mégis, amerre elhaladtak, kinyíltak az ablakok. A boltosok az üzletajtóból mutogattak rájuk, a járókelők ámulva álltak meg. Itt is, ott is lelépett valaki a járdáról, és csatlakozott a menethez. Elöl nyurga, barna arcú fiatalember haladt, szigorú, elszánt tekintettel, Petőfi. Mentek, hogy maguk mellé vegyék az egyetemistákat, talpra állítsák a pesti nép ezreit – kiverekedjék a magyar szabadságot, vagy meghaljanak érte.
Ernyey Béla ezen a buktatókkal teli terepen nyújt most segítő kezet az útkeresőknek… A bemutató után a szerző dedikálja a könyvét, amely a helyszínen 20 százalék kedvezménnyel vásárolható meg. Mindenkit szeretettel várnak! Ernyey Béla: ZOKNIHOSSZ Könyvajánló "Higgy önmagadban és megváltozol, higgy a saját csodádban, és mások is hinni fognak neked! " – évtizedek óta ez az én alapmottóm, és ilyen egyszerű a változtatás formulája is – feltéve, hogy van Önökben igény a jobbításra. A legfontosabb, hogy nézzék a világot a többiek szemével is, fordítsák meg a félelmet, és nyerjenek belőle parancsot a változáshoz, erőt a megoldáshoz. "Nem fogod megoldani, nem tudsz olyanná válni, nem vagy rá képes" – üzenjük gyakran problémaközpontunknak, ahelyett, hogy egy nagy levegőt véve kilépnénk a félelemzónánkból és megpróbálnánk győztesként látni és kezelni a pillanatot és vele az egész életet. A Zoknihossz nem egy minden bajt orvosló csodakönyv. Ernyey béla 2017. Még csak nem is azok olvasmánya, akik mindig a csodára várnak, anélkül, hogy tenni kellene érte valamit.
"Egy úr, a pokolban is úr! " - ez volt a kedvenc mondása, melyhez haláláig tartotta magát. Viszont azt is megtanította nekem, hogy a származás, de még a legjobb neveltetés sem tesz valakit automatikusan értékes emberré. Ha belső tartásunk, saját igényességünk nem diktál egy, az átlagtól eltérő érzékenységet és egyedi stílust, a környezetünk hamar felismeri valódi énünket és kinő minket, mint gyerek a kabátot. De mi is ez a gyakran emlegetett úriemberség? Mitől lesz valaki igazi gentleman? Egyáltalán, mit jelent a stílus, hol tanulható meg, hogyan kell alkalmazni az életben? S talán a legfontosabb kérdés: miután mindennapi fizikai valóságunk mellett egyre inkább a virtuális jelenlét, egy hiperszonikusan gyorsuló cyber-világ veszi át az uralmat kapcsolataink és gondolataink felett, van-e egyáltalán szükség a régi értelemben vett lovagiasságra, a nő tenyéren hordására ebben a már inkább mesterséges, mint természetes közegben? Ernyey Béla: Zoknihossz | könyv | bookline. Erre, és az ízlést, stílust, szerelmet, divatot és rengeteg más, izgalmas témát érintő kérdésre próbálok választ adni ebben a könyvben - amely bár klasszikus férfiolvasmány, mégis leginkább nőkről és főleg nőknek szól... Kiadó: Kiadás éve: ISBN: Nyelv: magyar Típus: könyv
The Cinema of István Szabó: Visions of Europe. Columbia University Press, 2014. Träume sind gefährlich. F. A. Herbig Verlagsbuchhandlung GmbH. München, 1989. ISBN 3-77661-503-6 (erschienen 1987 unter dem Titel Az álmok veszélyes dolgok im Iris Verlag, Budapest) Hölgyválaszaim. Bestline Verlag. Budapest, 2002. ISBN 963-528-602-3 Curva pericosola. Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963-547-986-7 Sznobbarométer: praktikus kézikönyv feltörekvők számára. 2004. ISBN 963-549-133-6 Tapadós tangó. Athenaeum Verlag. Budapest, 2006. ISBN 963-9615-45-5 A P@si. I. T Verlag. 2008. ISBN 978-963-9885-02-8 Ünnepek és hétköznapok. Ernyey béla 2012.html. Book Verlag. Budapest, 2011. ISBN 978-963-8894-25-0 (zusammen mit Dóra Balaton) External links [ edit] Béla Ernyey at IMDb