"Boszorkánykereső" A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása. Ennek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma, a boszorkánycsillag volt az alakja, amit állítólag már a kelták varázsló papjai, és a druidák is ismertek. Készítője Luca napjától kezdve, mindennap faragott rajta egy kicsit, s csak Karácsony estjére volt szabad elkészülnie vele. Ezért terjedt el a mondás: "Lassan készül, mint Luca széke! " A hagyomány szerint a széket többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából. Luca napi szokasok. A széket úgy kellett elkészíteni, hogy egy férfi súlyát elbírja, hiszen az volt a lényege, hogy az éjféli misére a kabátjuk alá rejtve csempészték be a széket, majd arra ráálltak a templomban. A szék ugyanis arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait… Ha a széket magával vitte karácsonykor az éjféli misére, ott ráállva nyomban megláthatta azt, mert az illető ilyenkor szarvat hordott.
A gyártó saját tehcnológiája, a TruSport algoritmussal méri a futók minden egyes edzés utáni indexét. Az edzések értékelése és a további javaslatok – figyelembe véve a szervezet maximális oxigénfelvevő képességét (VO2 max szint), a fáradtsági szintet és az edzésterhelést – az edzés intenzitásától, valamint típusától függően változnak. A futóképességi index (RAI – Running Ability Index) a sportolók állóképességi szintjének és futástechnikai hatékonyságának mérésére használható. Luca-napi népszokások: hányat ismersz közülük? - Coloré. A rendszer kiszámítja a futóteljesítményt a korábbi pulzusszám, tempó és más többdimenziós adatok alapján. A futóképességi index mérésével pontosan besorolja a futók aktuális edzettségi-állóképességi szintjét, lehetővé téve a fejlődés vizuális megjelenítését. Az okoskarkötő további funkciói közé tartozik a zenevezérlés, a távoli felvételkészítés, emlékeztetők (szöveges üzenetek, e-mailek, közösségi alkalmazások), időjáráskövetés, ébresztőóra, stopperóra, időzítő, zseblámpa, telefonkereső, valamint a gyors válasz lehetősége.
Sokan hallhattunk már a Luca-napi szokásokról, ám mivel ezek elhalványulóban vannak, nem is gondolnánk, hány hiedelem társul ehhez a naphoz. A Gergely-naptár bevezetése előtt Luca napja, december 13-a volt az év legrövidebb napja, ezért is tartották eleink olyan fontosnak. Magyarországon,, gonoszjáró napként" is emlegették, mert ekkortájt volt jellemző a boszorkányok aktív jelenléte. Kihez köthető? Luca napján eredetileg Szent Lúciára, az olasz szentre emlékezünk. Lúcia 283 körül született, és arról ismert, hogy fiatal lányként fogadott szüzességet, hogy az életét Jézus Krisztusnak szentelhesse. Hite annyira erős volt, hogy a halált is vállalta érte: így lett szent. Fotó: Shutterstock/Puzzlepix A régi időkben december 13-án a nőknek nem volt szabad mosni, sütni, fonni, és kölcsönadni sem, mert amit kölcsönbe adtak, az félő volt, hogy a boszorkányokhoz kerül. Úgy tartották, hogy ha a nők ezen a napon egy helyben ülnek, a tyúk is úgy fog majd tojni és kotlani a tojásain. A sütés-főzés elhagyásának némiképp ellentmond egy másik hiedelem, mely szerint ezen a napon lucapogácsát sütnek a család minden tagjának, melyek közül egyikbe egy pénzdarabot rejtenek.
Ma száz éve lépett hivatalba gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki kultuszminiszterként is kimagasló és a mai napig példaértékű életművet hagyott az utókorra. A centenárium alkalmából Klebelsberg 100 címmel emlékülést tartottak a Klebelsberg Emlékházban. Csák János kulturális és innovációs miniszter Az eseményt Csák János kulturális és innovációs miniszter nyitotta meg, aki így fogalmazott beszédében: "A magyar jövő a kultúra innovációjának és az innovációs kultúrának az elterjedésén múlik, ezért jött létre a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM)". Az egykori kultúrpolitikus II. kerületi kastélyában rendezett emlékülésen a manapság gyakran emlegetett úgynevezett woke-ideológiát és a cancel culture-t bírálva arról beszélt, hogy a magyar kultúrpolitika legfőbb kérdése az, "miként tudunk a normalitás szigeteként megmaradni". Szerinte ezen belül a magyar állam feladata, hogy segítse a magyar észjárást tükröző világszínvonalú alkotások létrejöttét. Kiemelte, úgy kell fejleszteni a köznevelési, tehetséggondozási és a pedagógusképzési intézményrendszert, hogy az növelje a kiművelt emberfők számá mondta, kitartóan fognak dolgozni azért, hogy a nemzeti érdek optimuma érvényesüljön.
Azt is megjegyezte, nyugati mintára nálunk is létezik a kultúraipar, amely a sikert a megszerzett pénzben, erőforrásokban méri, nem pedig a nemzeti kulturális hozzáadott érték növelésében. Ehhez hozzáfűzte: a KIM feladata nem a pénzosztás, hanem az, hogy az öntudatos, cselekvőképes, kiművelt és magabíró emberek számát növelje. Csák János megnyitójában visszautalt korábban hangsúlyozott gondolatára, miszerint a magyar kultúra két fundamentumon, az imago dei fogalmán, azaz az ember Isten képmására való teremtettségén és a magyar sors tanulságain nyugszik. Az imago dei az az abszolút, maradandó és állandó tényező, amelyet meg kell őrizni a történelem viharaiban, amikor változó divatok és téveszmék tombolnak – tette hozzá, kiemelve: ha az imago dei-t feladjuk, minden emberit feladunk. A másik fundamentumra térve arról szólt: a magyarok szabadságvágyók, de emellett túlélők és földhözragadtan realisták is vagyunk. A magyarok ezer éve élnek geopolitikai ütközőzónában, ahol konstituált életvilágot alkottak, amit nemzedékről nemzedékre képesek voltak átadni, több mint ezer éven keresztül.
588 millió forintot nyertek a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatain a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei civil szervezetek a 2022-es évben. Nyíregyházán több mint 250 civil szervezet működik a város közösségéért, ebből az összegből ők 154 millió forintot kaptak. A civil szervezetek sokat tesznek a közösségért és azok kialakításáért, különböző rendezvények, programok szervezésében, a kultúra, az egészségmegőrzés, egyéb szociális ügyek és tevékenységek érdekében. Széles körű az a paletta, amelyben feladatot vállalnak. Civilek a megyében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a számuk is kiemelkedő. " 3201 civil szervezet működik a megyében, 891 alapítvány, 2265 egyesület és 45 szövetség. Nagyon nagy segítség a megyében lévő civil szervezeteknek, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap mellett városi és falusi pályázati lehetőség is van, korábban ilyen nem volt " – mondta Kiss András, a Hierotheosz Egyesület főtitkára. Jelentős támogatás Munkájukat évről évre támogatja a kormány, a Nemzeti Együttműködési Alap 2023-as forrásaira is pályázhatnak majd idén októberben.