Kiss László, fizikus-csillagász Fizikus-csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szegedi tanulmányait követően hét évig Ausztráliában, a Sydney-i Egyetem posztdoktori kutatójaként folytatta vizsgálatait a csillagok és kis égitestek asztrofizikája területén. Az utóbbi évtizedben a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója volt, tudományos érdeklődésének fókusza pedig az exobolygók űrtávcsöves kutatásaira irányult. 2019-től a MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. A tudományos-fantasztikus irodalom nagy kedvelőjeként szabad idejében a jelenkor brit sci-fi íróinak munkáival enyhíti a főigazgatói stressz hatásait. Három fiúgyermek büszke édesapja. A koronavírusnak köszönhetően mindeddig legutolsó külföldi útja 2019 decemberében Francia-Guyanába vezetett, ahol részt vett a Cheops-űrtávcső felbocsátásán a kourou-i európai űrkikötőből. A tudománynépszerűsítés mindennapjai részét képezi: nem csak aktívan műveli a Svábhegyi Csillagvizsgáló színeiben, de oktatja is az ifjabb tudósnemzedéknek, hogyan lehet közérthetően beszélni tudományos témákról.
Kiss László csillagász szerint nem fenyegeti közvetlen veszély az űrhajósok életét a Nemzetközi Űrállomáson, az orosz Zarja, magyarul Virradat elnevezésű modulban talált repedések egyelőre nem okoztak légszivárgást, azonban idővel ez is bekövetkezhet – írja az MTI. Az M1 hétfői adásában a csillagász felidézte, hogy az orosz modul 23 éve, 1998-ban került földkörüli pályára. A Nemzetközi Űrállomást eredetileg 15 évre tervezték, ehhez képest már 23 éve folyamatosan működik, területén 2000 óta lakik folyamatosan ember. A cél most annak a monitorozása, hogy a megjelenő problémák mennyire kritikusak. Meg kell vizsgálni többek között, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg újabb repedések a modulon és hogy meddig működhet biztonságosan a Nemzetközi Űrállomás – közölte a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Hozzátette: 2015-ben 2024-ig vállalták az amerikaiak és az oroszok az űrállomás működtetését. Fennáll annak a lehetősége, hogy az űreszközt egy magasabb pályára emelik, ebben az esetben az akár 2030-ig is működtethető.
Kiss László az MTA Lendület-programjában más csillagok körül keringő bolygókat vizsgált, jelenleg részt vesz a Kepler-űrtávcső asztroszeizmológiai konzorciumának a munkájában, de egy különleges hármas csillagrendszer felfedezésében és jelentőségének értelmezésében is kulcsszerepet játszott. 2012 óta a CHEOPS-űrtávcső előkészítésében és tudományos programjának kidolgozásában dolgozott, majd a 2019-es pályára állítást követően a várhatóan 2024-ig működő európai űrteleszkóp tudományos hasznosítására fókuszál. Mint írják, Kiss László rendkívül fontosnak tartja az utánpótlás-nevelést, hogy tudását átadja a fiatal generációnak: számos diákprojekt, diplomamunka és doktori dolgozat témavezetője, de a XIII. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia szakmai koordinátora és feladatkitűző tudományos bizottságának elnöke is volt. 2006 óta, a hírportál főszerkesztőjeként az általa irányított csapat tevékenységének eredményeit olvasók százezreihez juttatja el. Az év ismeretterjesztő tudósa díj átadására és a díjazott hagyományos előadására egy későbbi időpontban kerül sor, a járványhelyzettől függően.
Ami az űrállomást érő hatásokat illeti, Kiss László kifejtette: a 420 kilométeres magasságban töltött részecskék bombázzák az űrállomást, amellett, hogy naponta 15, 5-szer megkerüli a Földet, tehát folyamatos a nappalok és éjszakák váltakozása. "Amikor a Nap megmelegíti, bazi meleg, amikor meg nem süt rá, marha hideg lesz. Tehát a külső hőingás sokkalta nagyobb megerőltetést jelent, mint a légkör által temperált a Föld felszínén" – magyarázta a csillagász. A mágneses tér vezeti a Föld mágneses burkában is a csapdázott töltött részecskéket, és amikor a Nemzetközi Űrállomás a dél-atlanti anomália tájékán jár, erősödő külső sugárzási, illetve részecskebombázási hatások lépnek föl, és ezt az elektronikák "nem szeretik". Olyan, mintha egy Forma–1-es autót benzinnel locsolgatnánk és néha begyújtanánk – érzékeltette. Kiss László ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nyilvánvalóan megvannak azok a szabványok, amelyeket teljesíteni kell, hogy egyáltalán életfenntartásra alkalmasnak legyen minősítve az ISS.
Kiss László Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor kapta idén Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. Dürr Jánosnak, a Tudományos Újságírók Klubja elnökének indokolása szerint ebben az évben azért esett a választás Kiss Lászlóra, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójára, mert a neves kutató nemcsak tudományterületének kiválósága, hanem tudásának közkinccsé tételét is a szívügyének tekinti. Kiss László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik. Szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése és az exobolygók vizsgálata űrcsillagászati módszerekkel. Kiss László az MTA Lendület-programjában más csillagok körül keringő bolygókat vizsgált, jelenleg részt vesz a Kepler-űrtávcső asztroszeizmológiai konzorciumának a munkájában, de egy különleges hármas csillagrendszer felfedezésében és jelentőségének értelmezésében is kulcsszerepet játszott.
Kipróbálják a rakétahordozó anyag biztonságos feltöltését és leeresztését, ami 700 gallon, azaz nagyjából 350 ezer liter folyékony hidrogén és folyékony oxigén keverékét jelenti. Fotó: Aubrey Gemignani/NASA via Getty Images Tehát most még csak kigurították a gigantikus – a New York-i Szabadság szobornál is magasabb –, narancsszínű rakétát, két oldalán a segédrakétákkal, tetején az Orion űrhajóval – magyarázta a szakértő. Hozzátette: a SLS a csarnoktól az indító állomásig tartó jó 4 kilométeres utat 11 óra alatt tette meg. A következő néhány hétben "eljátsszák" azt, mintha elindítanák, amit majd a kilövés előtti pillanatokban megszakítanak. Ha pedig a szakemberek meggyőződtek arról, hogy minden tökéletesen működött, akkor – jelen állás szerint erre júniusnál hamarabb nem kerülhet sor – következhet ember nélkül a Hold körüli tesztút. Ha ez megvolt, akkor válhat komoly tervvé az emberes visszatérés a Holdra, 1972 után talán 2025-ben – tette hozzá az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
Termékleírás: Az Izlandi Zuzmót az irritált száj- és toroknyálkahártya megnyugtatására használják. Az izlandi zuzmót a nyálkahártya irritációját enyhítő hatása miatt száraz köhögés kezelésére használják. A mályva a száj és a garatüreg irritált nyálkahártyájának kezelésére, és ezzel összefüggésben a száraz köhögés kezelésére alkalmas. Levelei és virága olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek enyhítik az irritációt. Alkoholmentes. Klosterfrau Izlandi zuzmó tabletta gyerekeknek 24db - Simon Webpatika. Cukormentes. Növényi eredetű. Mestreséges színezéket és tartósítószert nem tartalmaz. Laktóz- és gluténmentes. irritáció okozta köhögés esetén rekedtség esetén is segít köhögés elleni gyógynövényekkel cukormentes 1 tabletta tartalma: 50 mg Izlandi Zuzmó (Lichen Islandicus) Alkalmazás: A Klosterfrau Izlandi zuzmó köhögés elleni tablettát a jelen tájékoztatóban szereplő előírásoknak megfelelően alkalmazza. Bizonytalanság esetén kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Fiataloknak és gyermekeknek 4 éves kortól Egy nap maximum 6 tabletta elszopogatása javasolt.
Ár: 2. 030 Ft (1. 598 Ft + ÁFA) Gyártó: Klosterfrau Healthcare GmbH Elérhetőség: Készleten Az izlandi zuzmót a nyálkahártya irritációját enyhítő hatása miatt száraz köhögés kezelésére alkalmazzuk. A mályva a száj és a garatüreg nyálkahártyájának kezelésére és a száraz köhögés kezelésére alkalmas. Alkoholmentes, cukormentes. Növényi eredetű. Mesterséges színezéket, tartósítószert nem tartalmaz. Laktóz és gluténmentes. 4 éves kortól gyermekeknek és felnőtteknek. Izlandi Zuzmó Szopogató Tabletta Gyerekeknek - Prevenció Patika. Egységár: 84, 58 Ft/db Leírás és Paraméterek 4 éves kortól naponta 1-2 tabletta naponta 3 alkalommal. A kezelést a tünetek megszűnése után 2-3 napig folytatni érdemes.
Klosterfrau Izlandi zuzmó szirup gyermekeknek 100ml | BENU Online Gyógyszertár | BENU Gyógyszertár The store will not work correctly in the case when cookies are disabled. Egészségpénztári kártyára vásárolható A Klosterfrau köhögés elleni szirup megfázásos betegségek következtében kialakult száraz köhögés, illetve a száj és a garatüreg irritált nyálkahártyájának kezelésére alkalmas készítmény. Klosterfrau Izlandi zuzmó szirup gyermekeknek 100ml | BENU Online Gyógyszertár | BENU Gyógyszertár. A készítmény szamárköhögés és dohányzás okozta krónikus köhögés esetén kiegészítheti a kezelést. Készleten Csomagküldéssel Ingyenes gyógyszertári átvétel Ár: 2449 Ft Egységár: 24, 5 Ft/ml Az ár internetes megrendelés esetén érvényes.
Leírás A lombos zuzmók (Parmeliaceae) családjába tartozó, moszatok és gombák együttéléséből (szimbiózisából) kialakult szervezet. 10-15 cm átmérőjű, villaszerűen elágazó, lemezes telepeket alkot, ezek felszíne foltosan zöldes-barnás színű, fonákjuk szürkés-fehér, szélük begöngyölődő. Izlandi zuzmó gyerekeknek. A gyógynövényként felhasznált drogot a mai napig vadon élő állományból, áprilistól októberig gyűjtik. A nyálkás-kesernyés ízű drogot a zuzmó szárított telepteste adja.
dm Magyarország - Online Shop Nekem!