A pécsváradi Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár épületében található kiállítások A patinás - egykori Fehér Lóhoz címzett - vendégfogadó épülete ad helyet több évtizede és napjainkban is a város könyvtár i állományának, mely mára hozzávetőlegesen 40. 000 kötetet számlál. Kézikönyvtárunk gazdag és sokrétű. Változatos érdeklődési kört képes kielégíteni. Ifjúsági- és gyermekirodalom, sikerkönyvek és szépirodalmi klasszikusok egyaránt helyet kaptak polcainkon csak úgy, mint művészeti és helytörténeti érdekességek, folyóiratok. Az internet kedvelőinek négy számítógép áll rendelkezésére. Fénymásolásra és fekete-fehér nyomtatásra is van lehetőség. Intézményünk emeletén kapott helyet négy, – városunkhoz kötődő – híresség emlékkiállítása. Vörösmarty mihály megyei könyvtár. Platthy György festőművész kiállítása: Ungvár szülötte pécsváradi tanárkodása óta számos festményén örökítette meg vidékünket. 55 művét adományozta városunknak. Műveit a Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is őrzi. László Károly műgyűjtő: Magyar – német - zsidó származású és identitású könyvkiadó, műgyűjtő, színész és író.
Az intézményben csak kölcsönzés folyt (heti két órában), mivel a városnak nem volt pénze sem olvasóterem berendezésére, sem állandó könyvtári alkalmazottakra. A beiratkozott olvasók száma így a legjobb években sem lépte túl a 200-at. A Szent Imre utcai épületben az eredeti hét helyiségből az 1940-es évekre mindössze három maradt, ezért a városnak új megoldást kellett keresnie a könyvtár elhelyezésére. Vörösmarty Mihály Könyvtár jegyárak - infók itt. Először az akkori Szent Korona (ma Táncsics Mihály) utca 2. szám alá költöztették egy magánlakásba. 1940-ben úgy határozott a város, hogy új kultúrházat épít Horthy Miklós kormányzásának 20. évfordulója tiszteletére, amelyben a könyvtárnak is megfelelő elhelyezést biztosít. Az építkezés 1941 őszén megkezdődött, a befejezés azonban a háború miatt késett, ezért a könyvtárat előbb a volt ciszterci gimnázium egyik termében helyezték el, majd átszállították a Móri úti plébánia mellett lévő volt elemi iskola épületébe. Kiss Jenő lemondással fenyegette meg a város vezetőit a könyvtár helyzete miatt, akik erre "megvizsgálták" az épülő kultúrpalota könyvtári részének állapotát, s a könyvtár beköltöztetése mellett döntöttek.
Blogunkból - Élet Székesfehérváron 2022. 04. 14. Húsvét, ünnep, nagy-napok Nagypéntek, nagyszombat, húsvét vasárnapja és hétfője. Egyeseknek csak egy hosszú hétvége, nyuszis cukiskodás, színes... Bővebben 2022. 06. A zene az kell Már értem, miről beszélt minden felnőtt. Amikor gyerek voltam, én is tagja voltam kórusoknak. Jártuk a versenyeket, próbáltunk,... 2022. 03. 31. Rádióhullámok viszik az Aranybulla-év hírét Pakisztán, Új-Zéland, Trinidad és a Virgin-szigetek – csak néhány azok közül a nagyon távoli országok közül,... 2022. 19. Világnapok hónapja Ma már szinte mindennek van világnapja – eredetük sokszor homályba vész, és csak a közösségi médiából... Bővebben
A legnagyobb közülük Hufu piramisa, amelynek építéséhez körülbelül 2, 4 millió kőtömböt kellett kifaragni és a helyszínre szállítani. A nagy piramis 6, 4 millió tonnát nyom és 146 méter magas, így egyben a világ egyik legnagyobb magában álló építménye. Máig rejtély, hogy az időszámításunk előtt 2500 körül készült Nagy Piramist hogyan építették fel. Hérodotosz görög történetíró szerint az építkezésen százezer rabszolga dolgozott. A gúlát simára csiszolt, hófehér mészkőlapokkal burkolták be, a piramis csúcsát pedig valószínűleg ezüstötvözettel burkolták be. A burkolat mára csaknem teljesen eltűnt, de a piramist az elmúlt 4500 év sem tudta elpusztítani. A világ hét csodája film. Budapesti Országház A modern világ hét csodájáról tartott szavazáson előkelő 33. helyezést ért el a budapesti Országház épülete és egyben a magyarországi szavazás első helyét is elnyerte, megelőzve a Lánchidat, a Pannonhalmi Apátság épületét, vagy az esztergomi bazilikát. Budapest legismertebb és a turisták által legkedveltebb épülete a dualizmus korában épült Steindl Imre tervei alapján.
Tadzs Mahal Az 1983-ban világörökségi védettséget elnyerő agrai mauzóleum fehérmárvány tömbje egyike a világ leglenyűgözőbb és legemlékezetesebb épületeinek. Az indiai muszlim építészet legtökéletesebb ékének tartott Tádzs Mahalt 1632 és 1654 között építtette Dzsahán sah, fővárosa, Agra közelében, amely ekkor a muszlim Mogul Birodalom fővárosa volt. Az ötödik mogul császár rajongva szeretett felesége, Mumtaz Mahal emlékére emeltette a rendkívüli építményt és a monda szerint annak elkészültekor megvakíttatta az építészt, hogy még egyszer ilyen csodálatos építményt ne alkothasson. A tökéletes szimmetriájú Tadzs alaprajza egy 57×57 méteres négyzet, ami azonban a levágott sarkok miatt szabálytalan nyolcszöget formál. Külső és belső díszítéséhez összesen 28-féle drága- és féldrágakövet használtak fel. Akropolisz A görög főváros szívében, az Attikai síkságból kiemelkedő Szent Szikláról néz le a városra az Akropolisz épületegyüttes. A körülbelöl százötven méter magas, lapos sziklán már a mükénéi korban, az i. A világ hét csodája ma – Ókori és modern toplisták építészeti remekművekről és természet alkotta kincsekről - WMN. e. VI.
A világ "hét" csodája. - YouTube
Ugyanazon az éjszakán született meg Nagy Sándor. A templomot újjáépítették, majd a gótok lerombolták, ezután újra felépítették. 401-ben a templom végleg megsemmisült, a konstantinápolyi érsek által vezetett csőcselék rombolta le. Szemirámisz Függőkertje A függőkertek Babilonban a hét csoda között a legrejtélyesebbek. Néhány történész még mindig vitatja, hogy a Függőkerteket előzetes tervek alapján vagy anélkül építették, hiszen a babiloni történelemben nem találtak ehhez kapcsolódó írásos forrásokat. Feltehetően a babiloni király, II. A világ hét csodája – Wikiszótár. Nabukodonozor alatt építették, i. 600 körül. A feleségének építette, aki a hazájában, Perzsiában található fák és növények után vágyódott. Diodorus Siculus írásai szerint a többszintes kertek elérték a 22 m-es magasságot és öntözőrendszerrel voltak ellátva. A kerteket földrengések rombolták le az i. században. Rodoszi Kolosszus I. 292-280 között építették a Rodoszi Kolosszus t, az görög isten, Héliosz hatalmas szobrát, mely Rodosz városa fölé emelkedik. A Kolosszus bronzból és vasból készült, több mint 30 m magas, ezzel az ókori világ egyik legmagasabb szobra volt.
Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter. Egyenlő távolságban bástyák tagolják, melyeken már a Ming korban kezdetleges tűzfegyvereket helyeztek el.
Igen: az Alexandria előtti Pharosz sziget világítótornyát szokás még említeni, nem Babilon városfalait. Annál érdekesebb, hogy az Angelika Vahlen magyarul is megjelent kis könyve (Az ókor világcsodái. Gondolat Könyvkiadó 1985) és az osztrák Maria Dawid építészettörténészhez hasonló tárgyú szakkönyve is az antipatroszi listát követi, vagyis csak függelékben tesz említést a fogalommá lett fároszról. Nem kevésbé érdekes, miért nem említi Antipatrosz a híres világítóházat, hiszen azt a knidoszi Szósztratosz i. e. 280 táján már építeni kezdte. Az ok sejthető: a szidóni férfiú korábbi "csodalistákra" támaszkodott, s ezek egy olyan korban keletkeztek, amikor Rhodosz kikötőjében már állt a napisten, Héliosz kolosszusa, a fárosz viszont még nem (a lindoszi Kharész – a hagyomány szerint – 292 és 280 között fogott a napisten kolosszusának megmintázásához). A ókori világ hét csodája. Újabb meglepetés is érhet bennünket, ha gondosan tanulmányozzuk az ókori, majd a bizánci és a nyugat-európai szerzők csodalistáit. Szinte mindegyikük változtat valamit: Hérodotosz és Diodórosz Szikeliotész (történetírók), Sztrabón, a higgadt földrajztudós, Propertius és Martialis (római költők), Vitruvius, a De architectura című roppant fontos építészeti szakkönyv szerzője, az idősebb Plinius (természettudós), Josephus Flavius, akinek nevét a zsidó háború leírása tette örökéletűvé, Plutarkhosz, a Párhuzamos életrajzok nagy hírű írója, a mindig megbízható Pauszaniasz, aki útikalauzt írt Hellászról.