Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető A New York Times bestsellere a szerző új elő-és utószavával. Kurt Cobain 1994. április 5-én lett öngyilkos. Akarata szerint zárta le rövid, dühödt, fájdalmakkal teli, ám termékeny életét. A mennyeknél súlyosabb könyv pdf - Íme a könyv online!. A mennyeknél súlyosabb ezt az életet kíséri végig a szem- és fültanú hitelességével. Szerzője, Charles R. Cross az egykori Rocket zenei magazin szerkesztője belülről ismeri a seattle-i zenei életet, és a kezdetektől közvetlen közelről követhette Kurt Cobain és a Nirvana pályafutását is. A könyv megírását 4 év kutatómunka és több mint 400 interjú előzte meg. A szerző kivételes hozzáférést kapott Cobain publikálatlan naplóihoz, dalszövegeihez, családi fotóihoz és rengeteg dokumentumhoz, amelyek alapján páratlan részletességgel rekonstruálta az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb zenei ikonjának életét az aberdeeni gyerekkortól a híressé váláson át egészen az öngyilkosságig. Cross az új kiadáshoz írt elő- és utószavában képet ad az első kiadás (6 évvel Kurt Cobain halála után) óta eltelt időszakról is.
Hirdetés
66, 00 lei A New York Times bestsellere a szerző új elő-és utószavá Cobain 1994. április 5-én lett öngyilkos. Rendelésre Ha sikerült beszereznünk értesítjük Szerzője, Charles R. Cross az egykori Rocket zenei magazin szerkesztője belülről ismeri a seattle-i zenei életet, és a kezdetektől közvetlen közelről követhette Kurt Cobain és a Nirvana pályafutását is. A könyv megírását 4 év kutatómunka és több mint 400 interjú előzte meg. A szerző kivételes hozzáférést kapott Cobain publikálatlan naplóihoz, dalszövegeihez, családi fotóihoz és rengeteg dokumentumhoz, amelyek alapján páratlan részletességgel rekonstruálta az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb zenei ikonjának életét az aberdeeni gyerekkortól a híressé váláson át egészen az öngyilkosságig. A mennyeknél súlyosabb. Cross az új kiadáshoz írt elő- és utószavában képet ad az első kiadás (6 évvel Kurt Cobain halála után) óta eltelt időszakról is. Megosztja az öngyilkosságot követő vizsgálatok eredményeit, és a zenekarral kapcsolatos olyan történéseket, amelyek mind azt bizonyítják: Kurt Cobain és a Nirvana mind a mai napig komoly hatást gyakorol a közönségre és a zenészekre.
Megnyerte felséges tetszésemet. – Elégedetten bólintott, és meresztette szemét az üres szövőszékre, nehogy megtudják, hogy semmit se lát. Fényes kísérete ugyanúgy tett: nézték a szövőszéket, mintha láttak volna rajta valamit, s nagy buzgón bólogattak: – Gyönyörű, gyönyörű! – És azt tanácsolták a császárnak, hogy a küszöbön álló fényes ünnepi körmenetre vegye föl először a csodálatos ruhát. – Remek, pompás, csodálatos! – járta körbe; mindenki szívből örült, és a császár nyomban kinevezte a két csalót "császári udvari főtakácsnak", s lovagrendet tűzött a gomblyukukba. A körmenet előtti napon hajnalig virrasztott a két takács; nagy sereg gyertyát gyújtottak, hadd lássa odalenn a nép, milyen nagyon iparkodnak a császár új ruhájával. Aztán úgy tettek, mintha leemelnék a kelmét a szövőszékről, nagy ollókkal szabdalták, teregették a semmit, varrótűket villogtattak a levegőben, s jelentették: – Elkészült a felséges császár új ruhája! A császár maga ment a takácsokhoz fényes kísérettel; a két csaló magasra emelte a karját, mintha tartana valamit, s buzgón sürgött-forgott: – Tessék a nadrág!
Tessék a kabát! Tessék a palást. Könnyű, mint a pókháló, aki viseli, úgy érzi, mintha semmi sem volna rajta, de hát éppen az a nagyszerű. – Bizony, az a nagyszerű – bólintottak rá a rangos urak, de nem láttak semmit, mert a levegőt senki se láthatja. – Kérjük felségedet, kegyeskedjék levetni a felsőruháit, hadd adjuk fel az újat itt a tükör előtt! – serénykedtek a takácsok. A császár levetette a ruháját, s a csalók úgy tettek, mintha az új ruha darabjait sorra ráadnák; megfogták a derekát, köréjé csavartak valamit – ez lett volna az uszály. A császár irgett-forgott a tükör előtt. – Ó, milyen jól illik, felség! Mintha ráöntötték volna! – lelkendezett a császár kísérete. – Páratlan a mintája, pompásak a színei! Sose láttunk hozzá foghatót! – Odakinn már várnak a szolgák a selyemmennyezettel, amit majd felséged fölé tartanak a körmeneten – jelentette a császárnak a fő-főudvarmester. – Megyek, már készen vagyok! – mondta a császár. – Ugye, jól festek? – Megint odaállt a tükör elé, s úgy tett, mintha, apróra szemügyre venné az új ruhát.
A császár nagyon kíváncsi volt, ezért odaküldte öreg miniszterét a takácsokhoz. – Uramisten – rémült meg a miniszter, amikor belépett -, én bizony semmit sem látok! – És meresztette a szemét, de hiába. Nem akarta elárulni magát. A két csaló nyájasan tudakolta, tetszik-e neki a bűvös kelme. A miniszter csak bámulta a szövőszéket; de nem látott semmit. Nem hát, hiszen a levegőt senki se láthatja! "Nem árulom el, hogy semmit sem látok. Nem derülhet ki, hogy buta vagyok és érdemtelen a tisztségemre. – Nos, hogy tetszik? – kérdezte az egyik csaló, miközben fürgén járt a keze a levegőben. – Nagyon szép. Csodálatosan finom! Gyönyörű a mintája, páratlanul szép a színe. Majd megmondom a felséges császárnak is – felelte az öreg miniszter. A csalók még több pénzt, selymet és aranyat kértek. Mindent elloptak. Hamarosan két másik rangos udvari embert küldött a császár a takácsokhoz, azok is úgy jártak, mint az öreg miniszter. Ők sem vallották be, hogy semmit sem látnak. A városban másról se beszél a nép, mint a csodálatos kelméről.