Mindez természetesen nem érinti a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírást, azt az általános szabályok szerint kell alkalmazni és adóalap-növelő tételként figyelembe venni. Mivel a kedvezmény célja az előírt időn belüli beruházás megvalósítása, ezért a jogalkotó értelemszerűen szankcionálja, ha a fejlesztési tartalék felhasználása nem az előírt célra, vagy nem az előírt időben történik meg. Azt már a fentiekben bemutattuk, hogy a lekötött összeg nem jelent tényleges pénzügyi lekötést, csupán a saját tőke elemeinél eredményez változást, de lehet-e a lekötött tartalék képzése miatt az eredménytartalékunk összege nulla vagy átfordulhat-e az akár negatív összegbe? Érdemes megismerni alaposabban a negatív jogkövetkezményeket is, mire számíthat az adózó, ha a fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódó csökkentő tételt vett figyelembe, azonban annak összegét az adóév végén nem vezette át eredménytartalékból a lekötött tartalékba, továbbá akkor, ha a beruházás nem valósul meg határidőn belül.
Fejlesztési tartalék - az adóévi adózás előtti nyereség az új korlát 2020/09/01 21:12 A napokban hatályba lépett kormányrendelet (171/2020. Korm. rend) értelmében módosult a fejlesztési tartalék összegére vonatkozó korlátozás. A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése és a beruházások ösztönzése érdekében kedvezőbbé válik a fejlesztési tartalék felhasználása. 1. A társasági adó törvény rendelkezései A társasági adótörvény rendelkezései értelmében az adóalap meghatározása során az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, azzal, hogy ezen összeg nem haladhatja meg az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékát és adóévenként a 10 milliárd forintot. 2. A kormányrendelettel hozott módosítás A kormányrendelet értelmében eltörlésre került az 50 százalékos korlát, vagyis a 10 milliárd forintos korlátozás megtartása mellett a csökkentő tétel új korlátja a teljes adóévi adózás előtti nyereség.
A fejlesztési tartalék felhasználható a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházásokra. A Társasági adó törvény nem definiálja a beruházás fogalmát, így a Számviteli törvény előírásait szükséges figyelembe venni. A fejlesztési tartalék felhasználható bérelt eszközökön végzett beruházásokra is, továbbá használt eszköz beszerzésre is. Fontos megjegyezni, hogy az immateriális javak (pl. szoftver, ingatlanbérleti jog) beszerzése nem minősül beruházásnak, így ezen tételekre nem használható fel a fejlesztési tartalék. Kivételek – Mikor nem használható fel a fejlesztési tartalék? nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, vagy térítés nélkül átvett eszközök esetében illetve olyan tárgyi eszköz beszerzéssel kapcsolatban, amely eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (kivéve műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény) A fejlesztési tartalék felhasználásakor fontos, hogy ez a kedvezmény egyfajta előrehozott értékcsökkenésként működik, tehát üzembe helyezéskor a felhasznált fejlesztési tartalék összegével csökkenteni kell az eszköz társasági adó szerinti bekerülési értékét.
A leendő beruházásra tekintettel továbbra is mód van fejlesztési tartalék képzésére, ami a bevétel csökkentését jelenti. [Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés f) pontja]. Bevételt csökkentő tételként a bevétel és költség különbségének 50 százalékát, de legfeljebb 500 millió forintot lehet figyelembe venni. A bevételt csökkentő összeget nyilvántartásba kell venni és ezt a nyilvántartott összeget nem kell a vállalkozónak leadóznia. Az idevágó rendelkezés [Szja tv. § (16) bekezdés] szerint, amennyiben a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeget a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében használja fel az egyéni vállalkozó, akkor ez az összeg kivezethető a nyilvántartásból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, aki 2014-ben fejlesztési tartalékot képzett, annak 2015-ben ezt az összeget nyilvántartásba kellett vennie és legkésőbb 2018. december 31-éig el is kell költenie. Amennyiben az egyéni vállalkozó ezt az összeget nem költi el határidőben, vagy más célra használja, akkor a nyilvántartott összeget ki kell vezetnie és meg kell állapítania az adókötelezettséget szankciókkal növelve.
A megavasodott rizskorpa pedig nem egészséges. A hántolás tehát a rizs egyfajta kényszerű tartósítása, amit ha el tudunk kerülni, sok hasznos tápanyagot menthetünk meg. Az erősen törmelékes rizst inkább darának vagy rizslisztnek dolgozzák fel. A töredék szemekből arányosan több keményítő kerül főzéskor a vízbe, emiatt a főtt rizs ragadósabb lesz, és több tápanyag vész kárba leszűréskor. A fényezett rizs esetében a szemeket glükózzal és talkummal fényezik, gyakorlatilag fényesre csiszolják. Így a szemek kevésbé főnek szét, nem tapadnak össze. Az ázsiai nyelvekben a különböző feldolgozási stádiumokban teljesen más névvel illetik a rizst. Miért jó? A rizs 76 százaléka keményítő - amilóz és amilopektin - formájában jelenlévő szénhidrátot, 7-8 százalék fehérjét és 1, 3 százalék zsírt tartalmaz, továbbá 0, 6 százaléka ásványi anyagokból és nyomelemekből áll. Főként foszfort, vasat, magnéziumot tartalmaz. Kevés benne a nátrium, kalcium és kálium. Csekély nátrium-tartalmánál fogva magas vérnyomás, túlsúly, szívelégtelenség, ödémás láb, vizenyőképződés esetén különösen hasznos fogyasztása.
A Nemzetközi Rizskutató Intézet szerint a diabétesz kialakulása szempontjából legkevésbé veszélyes rizsfajtát Kínában termesztik, és ez a Shen Huang Zhin 2. A legnegatívabb értéket pedig egy laoszi fajta érte el. A rizs teljes értékű táplálék, komplex szénhidráttal látja el a szervezetet. Vigyázni kell azonban, mert a hántolt rizsnek magas a glikémiás indexe, ezért nem ajánlott cukorbetegek és túlsúllyal küzdők számára. Az egyik legkönnyebben emészthető és hasznosuló növényi fehérje, gazdag aminosavakban. A rizs a világ lakosságának több mint a felét táplálja rendszeresen. Két alapvető fajtája az afrikai és az ázsiai, ezeken belül pedig a hosszú és a rövid szemű. A rövid szemű rizs a japán és thai konyhára jellemző, míg a hosszú szemű rizs inkább Indiában honos. A legegészségesebb rizsfajták a következők: Barna rizs: Magas szelén, rost, mangán, magnézium, vas, B1-, B3-, és B6-vitamin tartalma van, de megtalálhatók benne az E-, és a K-vitaminok, esszenciális aminosavak és nyomelemek is.
A rizs 76 százaléka keményítő - amilóz és amilopektin - formájában jelenlévő szénhidrátot, 7-8 százalék fehérjét és 1, 3 százalék zsírt tartalmaz, továbbá 0, 6 százaléka ásványi anyagokból és nyomelemekből áll. Főként foszfort, vasat, magnéziumot tartalmaz. Kevés benne a nátrium, kalcium és kálium. Csekély nátrium-tartalmánál fogva magas vérnyomás, túlsúly, szívelégtelenség, ödémás láb, vizenyőképződés esetén különösen hasznos fogyasztása. A fehér főtt rizs 100 grammja összesen 100 kalóriát tartalmaz, - mivel szénhidrátjainak jelentős részét, az emberi szervezet nem képes feldolgozni, - s benne mindössze 0, 5 gramm zsír található. Fele olyan sovány, mint azonos mennyiségű főtt tészta. Szénhidrátjai alacsony glikémiás indexűek, ezért fogyasztása a vércukor-háztartás szempontjából kedvező. Növényi rostjai serkentik a bélműködést. Mivel gluténmentes, lisztérzékenyek is fogyaszthatják, akárcsak a belőle készült rizsliszttel készült ételeket. Kifejezetten sok a bőr karbantartásához szükséges vitamin található benne.