A környék látnivalói: Debrecen ben számos látnivaló van, nem is próbálkozunk felsorolni őket. De a szálloda családos vendégeinek a Nagyerdei Kultúrpark is izgalmas lehet. Megközelítés: M 35 autópálya, 4-es főút, vonat, busz Családi Wellness Hotel Gyula**** Superior A dél-alföldi régió és Gyula város első családbarát szállodájaként az a céljuk, hogy a gyerekekkel érkező vendégek is teljes mértékben ki tudjanak kapcsolódni náluk és rugalmasan kezelnek minden helyzetet. Hurghada gyerekbarát szállodák legjobbjai - Travelhunter. Itt is van lehetőség a babakellékeket igénybe venni, így nincs szükség mindenféle pótolható eszközt magunkkal vinni. A 300 m2-es játszóházban a legkisebbektől az X-box iránt érdeklődő nagyobbakig mindenki számára van lehetőség megtalálni a szórakozást. Ha a felnőttek kimenőt szeretnének, bébiszitter szolgáltatást lehet igényelni. A szálloda élmény- és fürdőmedencéi között találni gyerekmedencét is, amely csúszdával van ellátva. Az étteremben az etetőszéken túl van bébiétel, partedli és ételmelegítő, gyerekmenüből lehet választani, aminek fogásait - saját bevallásuk szerint - csak természetes alapanyagokból készítik el.
Fűtött padok: nincs olyan gyerek, aki úgy érezné, hogy elkezdett fázni egy picit a vízben, hiszen ugrálás, pancsolás közben ez észrevehetetlen. Amint azonban ráül a fűtött padokra néhány percre, azonnal érezni fogja, milyen kellemes, egész testét átjáró megnyugtató, melengető érzés. ZEN SPA CSALÁDI WELLNESS
Főoldal top7hungary Budapest top7 kirándulóhely top7 tél Hotelek Szállodák Panziók Budapesti kirándulóhelyek Dunakanyar Dunakanyar kirándulóhelyek Balaton Balatoni kirándulóhelyek Dunántúl Kirándulóhelyek Közép-Dunántúli kirándulóhelyek Nyugat-Dunántúli kirándulóhelyek Dél-Dunántúli kirándulóhelyek Észak-Magyarország Észak-Magyarországi kirándulóhely Alföld Észak-Alföldi kirándulóhelyek Dél-Alföldi kirándulóhelyek Kékestető Síelni, túrázni... túrázni, síelni... Nyáron, télen, tavasszal, ősszel... Home Legjobb családbarát szállodák
- 10. évfolyam között, ha ez utóbbihoz nem járul semmilyen szakképzettség: – a szakiskolák 9. és / vagy 10. évfolyamát sikeresen elvégző, ám szakmát nem szerző, a szakképzésből a szakképzettség megszerzése előtt kihulló emberek mitől válnak mobilizálhatóbbá a munkaerőpiacon, mint a csak nyolc évfolyamos végzettséggel rendelkezők? S jól tudjuk, hogy a 9. és 10. évfolyamon a legerősebb a lemorzsolódás a hátrányos helyzetű tanulók esetében. – a szakképzésben jelentős az olyan szakmákra való képzés, amellyel a munkaerőpiacon nem lehet elhelyezkedni, s ez által az egyén lehetőségei nem bővülnek. – az iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítés sokszor többet ér, mint az iskolarendszeren belül szerzett, használhatatlan szakképesítés. A hagyaték A fenti táblázat tükrözi azt a súlyos társadalmi hagyatékot (mondhatnám: mulasztást, a társadalmi problémák megoldásának elkenését, s főképp szabotálását), amelyet az elmúlt húsz (s legfőképp az elmúlt tíz) év hagyott ránk. Adatait nézve riasztó kép, hogy a drasztikusan csökkenő általános iskolai tanulólétszámon belül, azzal ellentétesen évről évre jelentősen emelkedik a hátrányos, s a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma: – 2009/2010 tanévben 55 521 gyerekkel kevesebb járt általános iskolába, mint három évvel előtte.
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll. Halmozottan hátrányos helyzetű továbbá a nevelésbe vett gyermek és az utógondozói ellátásban részesülő, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló eljárás során- az ügyfél erre irányuló kérelme esetén- megvizsgálja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását is. Amennyiben a feltételek fennállnak, a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat meghozatalával egyidejűleg, azzal azonos időtartamra, de külön döntéssel megállapítja, hogy a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása iránti kérelmet a 149/1997. (IX. 10. )
Általában jogszabályi intézkedések határozzák meg azt, hogy ezek az előnyök kiket illetnek meg, és ezek a szabályozók időről időre változnak, a változó környezeti feltételeknek megfelelően. A hátrányos helyzetűnek minősített társadalmi csoportok köre a mindenkori társadalmi helyzet, függvényének megfelelően alakul. Jelenleg a következő csoportokat tekinthetjük hátrányos helyzetűnek valamilyen szempontból. : "acsony iskolázottságúak, pályakezdő munkanélküliek, idős korú (45 év felett! ) munkanélküliek vagy veszélyeztetettek, női munkanélküliek (nagycsaládosok, gyermeküket egyedül nevelők), szociális konfliktusokkal rendelkező családok, hátrányos helyzetű térségben vagy településen élők, depressziós ipari övezetben élők, megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak, fogyatékosok, romák, állami gondozottak, börtönből szabadultak, társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők". 203 A 2003. évi XV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok között is kiemelt figyelmet fordít a nők, a mélyszegénységben élők, a romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára.
A jogszabályok szerint a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló között az egyedüli különbség nem a család szociális helyzete – amely azonos mindkét célcsoportnál-, hanem a szülők iskolai végzettségében mutatkozó különbség. Véleményem szerint ezzel is magyarázható egyfajta konfliktusforrás, amely az azonosan rászorulók között "valamilyen" szempont szerint végez "szűkítést" (létszámszűkítést az igénybe vehető források szűkössége miatt). A rossz szociális helyzetnek különböző okai lehetnek, melyben egyik – nagyon fontos és jelentős- ok a szülők alacsony iskolai végzettsége. Statisztikai adatok: pl. a 2009/2010 tanévben hátrányos helyzetű tanulók száma az általános iskolai rendszerben 257 335 fő volt, ezen belül azok száma, akiknek szülei csak nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeztek, összesen 106 539 fő. Vagyis 150 796 tanuló, ugyanúgy, mint a 106 539 fő, szociálisan rászorult, ám nem halmozottan hátrányos helyzetű, mivel a szülő valamelyikének magasabb a végzettsége, mint nyolc általános iskola, s e miatt túlnyomó (10%-on felüli) részük kiesik az ún "IPR"- támogatási rendszerből.
Oktatás: minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Útravaló ösztöndíjprogram: az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A programba bekerülő diákok mentori segítséget kapnak tanulmányaik sikeres folytatásához, valamint mind a diák, mind a mentor havi ösztöndíjban részesül, illetve bizonyos sikerkritériumok elérése esetén a mentor tanár egyösszegű év végi juttatást kap.
Kérjük, tájékozódjon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján, hogy a lakóhelyéhez közel hol található megyei kirendeltség. 202 RÉTHY Endréné – VÁMOS Ágnes: Esélyegyenlőtlenség és méltányos pedagógia. Bölcsész Konzorcium. Budapest. 2006 203 KÖVÉR Ágnes: Esélyegyenlőség - Jogok- Közoktatás. Kiadja: Jogklinika és Street Law Oktatási és Kutatási Alapítvány. 2006. 205 Cs. CZACHESZ Erzsébet - RADÓ Péter: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények – In: Jelentés a magyar közoktatásról. Országos Közoktatási Intézet. 2003 206 Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra. Készítette a Miniszterelnökség a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal közreműködésével. Budapest, 2014. augusztus 15.. file/C:/Users/EKF/Downloads/