2. A társasági adó külföldi adóalanyai: olyan külföldi vállalkozások, amelynek a telephelye (nem összetévesztendő a székhellyel! ) Magyarországon van; ingatlannal rendelkező magyar társaság olyan külföldi tagja, aki részesedésének kivonása, elidegenítése során jövedelemhez jut. Társasági adó nav számlaszám. Kikre nem terjed ki a társasági adó törvény hatálya? Kivételek mindig akadnak, ez nincs máshogy a társasági adó törvény esetében sem. A következő speciális piaci szereplők nem esnek a társasági adó törvény hatálya alá: magyar politikai pártok; Magyar Nemzeti Bank; Magyar Távirati Iroda; Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ; Közszolgálati műsorszolgáltatás; Tartalékgazdálkodási közhasznú társaság; Foglalkoztatottak foglalkoztatása céljából létrehozott KHT-k; Közlekedési, hírközlési és vízügyi tartalékgazdálkodási KHT; olyan vállalkozások, amelyek más, egyszerűsített adózási formát választottak; felszámolás alatt álló vállalkozások. Mikor keletkezik társasági adó fizetési kötelezettség? Belföldi illetőségű személyeknél azon a napon, amikor közokiratba foglalják a társasági szerződést / azon a napon, amikor létrejött a vállalat.
chevron_right Friss lista az érvényes adószámlaszámokról hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2020. 06. 19., 08:44 Frissítve: 2020. 19., 08:44 Közzétette honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adószámlaszámok friss listáját, amelyen már szerepel a kiskereskedelmi adó számlaszáma. A NAV adóztatási számlaszámok és adónemek érvényes jegyzékét ITT, a NAV adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek érvényes jegyzékét pedig ITT nézheti meg. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? Nav társasági adó számlaszám. library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Nyereségnél: T419 Adózott eredmény K413 Eredménytartalék Veszteségnél: T413 Eredménytartalék K419 Adózott eredmény
Jelenleg 533 ezer kilométerre jár a Földtől a James Webb űrteleszkóp, szerdán tárul ki a hővédő pajzs - mondta Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna műsorában szerdán. A NASA második igazgatójáról elnevezett űrtávcsővet többszöri halasztás után december 25-én bocsátották fel az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane-5 rakéta fedélzetén. A több mint 10 milliárd dolláros teleszkópot az Egyesült Államokban építették a NASA irányításával, és az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni. A Hubble és a James Webb űrteleszkóp közötti legalapvetőbb különbség az, hogy míg a korábbi űrtávcső a mi szemünkkel is látható fényre koncentrált, a most felbocsátott űrteleszkóp az infravörös tartományban kutatja majd a kozmoszt - magyarázta a műsorban Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója.
Kiss László érdeklődésünkre azt is közölte, hogy az SLS – méretei miatt – a Szojuz orosz űrhajók kiváltására nem alkalmas, arra inkább a SpaceX Dragon űrkapaszulái szolgálhatnak megoldással. A Space Launch System a távoli mély űr megközelítésére épült, mert a jelenlegi rakétatechnológiával a Föld körüli pályára már könnyű eljutni, távolabb viszont annál nehezebb, és ha a Mars a cél, ahová fél év az utazás, akkor érezheti az ember, hogy egészen mások a technikai kihívások, mint pusztán "csak" 600 kilométerre – tette hozzá. Nyitókép: Aubrey Gemignani/NASA via Getty Images Kapcsolódó hang Jöhet a NASA csúcsragadozójának próbája – képek A címlapról ajánljuk
A Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor Kiss László a CHEOPS-űrtávcső előkészítésében és tudományos programjának kidolgozásában is dolgozott. Kiss László Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor kapta idén Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. Dürr Jánosnak, a Tudományos Újságírók Klubja elnökének indokolása szerint ebben az évben azért esett a választás Kiss Lászlóra, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójára, mert a neves kutató "nemcsak tudományterületének kiválósága, hanem tudásának közkinccsé tételét is a szívügyének tekinti" – olvasható a tájékoztatóban. Kiss László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik. Szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése és az exobolygók vizsgálata űrcsillagászati módszerekkel.
"Itt van Elon Musk SpaceX cége, tulajdonképpen embereket szállít a nemzetközi űrállomásra, ez pedig természetesen nagyon menő. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy nagyobb magabiztossággal állít dolgokat, mint amennyire azokat a valóság igazolja, én nem tennék sok pénzt arra, hogy amiket mond, tényleg meg fognak valósulni. A gyermeki lelkem persze azért szurkol neki" – emelte ki a csillagász, aki arra a kérdésre, hogy mi az a sci-fi ma, ami valóság lehet harminc-negyven év múlva azt válaszolta, hogy szeretné, ha a térmanipuláció, vagyis a térugrás lehetséges lenne. Mint mondta: "ez most például nagyon sci-finek tűnik, és a mai fizikatudásunk ellent is mond neki, de a modern tudomány fejlődése pont azt mutatja, hogy rengeteg dolog később ellent mondott a korábban elfogadott tudásunknak. " VAJON LÉTEZNEK IDEGENEK? A SZTE tanáránál természetesen szóba kerültek az idegenek is. Kiss László ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy a klasszikus ufológia a színes ufókkal, amik a lapokban meg szoktak jelenni, egytől egyig sületlenség.
Kiss László kitért arra is, hogy a projektnek számos kockázatos fázisa van. A James Webb-űrtávcsőnek a 6, 5 méter átmérőjű főtükre és az árnyékoló ernyője sem fért el az Ariane-5 hordozórakéta rakterében. Ezért a összehajtogatva kellett becsomagolni a távcsövet. Az eszköz origamiként nyílik majd ki egy hónap alatt egy 344 lépésből álló folyamat során. A csillagász beszélt arról is a műsorban, hogy a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópjának előkészítésén magyar származású kutatók is dolgoztak, példaként említette Gáspár András és Detre Örs csillagászt. Emellett Ábrahám Péter, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetből munkatársaival az EX Lupi csillag körüli porból és gázokból álló akkréciós korongot fogja vizsgálni a James Webb-bel, Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa pedig kutatócsoportjával a szupernóva-robbanásokat tanulmányozhatja a teleszkóppal. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik.