A járműmotorgyártás került előtérbe, és a gépgyárak teljes egészükben a hadsereg szállítóivá váltak. Mindez a Csonka-féle autók sorsát is megpecsételte. Nyugdíjba vonulása után autójavító műhelyt nyitott Budapesten a Fehérvári úton (ma Budapest XI. kerülete). Ebből fejlődött ki a későbbi Csonka-gépgyár (Csonka János Gépgyár Rt. ), a későbbi Kismotor- és Gépgyár. Csonka János számos szabadalomnak volt társszerzője. Csonka jános budapest. (pl. : Bánki –Csonka féle újítás gázgépeknél, Újítás gáz és petróleummotorokon 1888, Gáz illetve petróleum kalapács 1889, Karburátor 1893. február 11. Ezen kívül saját találmányokat dolgozott ki a hazai automobilizmus területén. Alkotásai: gépjárművek 1893–1914, motoros bi és triciklik 1893–1900, postaautók 1901–1914, az első magyar gépkocsi 1905. május 31, további gépkocsik 1906–1914, kisautók 1909–1912, autóbuszok 1910, motoros gépcsoportok 1906–1939. ) Feltalálói tevékenysége [ szerkesztés] Motorok [ szerkesztés] 1877-ben készítette el az első magyar gázmotort. 1884-ben az úgynevezett Csonka-féle gáz- és petróleummotort.
Műszaki irodalmi tevékenységének eredménye: az első magyar automobil szakszótár. Csonka Jánosnak nem volt diplomája. [2] Érdemeit mind a Műegyetem, mind a magyar mérnöktársadalom hálával ismerte el, és nyugdíjazása előtt 1924-ben, a Mérnöki Kamara feljogosította a gépészmérnöki cím használatára. Az 1900-as évek második felétől 1912 -ig a Röck István ( 1812 – 1882) által alapított Röck István Gépgyára számára készítette a csomagszállító kocsikat. Csonka jános szakközépiskola budapest. Összesen mintegy 150 gépkocsi fűződik közvetlenül hozzá. A nagyobb sorozatgyártáshoz nem volt kellő anyagi lehetősége, bár számos vállalattal együttműködött az autógyártás megszervezése érdekében. Közvetlenül az első világháború kitörése után, 1914 augusztusában a magyar hadvezetőség elrendelte a gépjárművek sorozatgyártását, amelyre Budapesten, a Vérmezőn került sor. A Csonka-féle autók sorozatgyártására ugyan felkészült a Magyar Általános Gépgyár, ám a hadseregnek lényegesen több járműre lett volna szüksége, mint ami ténylegesen rendelkezésre állt.
A posta elfogadta Csonka azon magyarázatát, hogy gyakorlatilag egy új iparcikket kellett kifejleszteni, ezért az eredeti határidő tarthatatlan. Az alvázat és a gépészeti részeket a Műegyetem tanműhelyében szerelte össze Csonka, míg a jármű karosszériáját Glattfelder Jakab kocsigyárában készítették el. Ettől a naptól, 1905. május 31-től számítjuk a magyar autógyártás kezdetét, mert bár voltak korábbi kísérletek, Csonka is szállított motoros triciklit a postának, és 1900-ban készítette el Hóra Nándor a motoros quadciklijét, mégis ez volt az első sorozatgyártásra tervezett, négykerekű, magyar gyártású motoros jármű. Ne feledjük, az első automobil alig 19 évvel korábban készült el. Csonka kadét program - Kezdőlap. Egy későbbi változat. Az orrán a csillag nem a Mercedes jelképe, a beéptett Solex hűtő sajátja (Fotó: MMKM Történeti Fényképek Gyűjteménye. LTSZ: 3047) Milyen is volt ez a jármű? A korai automobilok a mai szemnek kevéssé tűnnek autószerűnek, de a Csonka-féle levélgyűjtő már valóban annak látszik. A jármű orrában elhelyezett motorja egy négyhengeres, 2545 köbcentiméteres, 14 lóerős szerkezet volt, ez 25-35 kilométeres óránkénti sebességgel tudta mozgatni a járművet, amely 2, 5 köbméteres zárt csomagtérrel rendelkezett.
Hét magyar divattervező bemutatója Nyíregyháza szívében Augusztus 17-én a Nyíregyházi Nyár éves kulturális rendezvény keretein belül az Első Magyar Divattervezők Szövetségé nek hét divattervezője mutatta be ruhakölteményeit, olyan modellek közreműködésével, mint Laky Zsuzsi. Tíz alapítótag közül heten ott voltak A F ashion Sunday In Nyíregyháza nevű eseményen részt vett Benes Anita, Halász Éva ( Orlando Collection), Konsánszky Dóra, Léber Barbara, Németh Anikó ( Manier), S. Hegyi Lucia és Sziráczky Brigitta is. Ők összesen nyolcvan ruhadarabot prezentáltak (kb. 24-28 millió Forint értékben), majdnem ezer vendég előtt. Az alkalmat Zséda tette még szebbé, aki Benes Anita kreációjában eresztette ki csodálatos hangját, mindenki nagy örömére. Kis Párizs Az esemény további különlegessége, hogy ezidáig egyik említett tervező sem tartott divatbemutatót Budapest határain kívül. Magyar divattervező - divat márka. Ezúttal viszont szándékosan nem a főváros, hanem a szabolcsi megyeszékhely lett a helyszín, ugyanis a vidéki nagyvárosokban is népszerűsíteni kívánják a divatot.
26 szerda Sze 2012 Divathét Párizsban. Az egy négyzetméterre jutó 180 centis, langaléta vékony modellek száma ilyenkor a legmagasabb. A metróban, a járdákon, mindenütt ők cikáznak, mint valami marslakók, hiszen annyira kilógnak a tömegből. A Fashion Week-et évente kétszer rendezik meg és ez a divatban olyan, mint a filmeknek az a pár neves filmfesztivál. Aki ott van, az létezik. Óhatatlanul is felvetődik a kérdés bennem ilyenkor: nade hol vannak a magyarok? Nézem a programot, de sajnos egyetlen divatbemutatót sem látok magyar márkanév alatt, pedig nemcsak francia márkákat láthatunk a párizsi pódiumokon. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg tehetséges magyar divattervező, táska vagy cipő kreátor létezik odahaza. Alkalmi ruha - Divattervezők, ruhaszalonok. De miért nem látom őket itt? Az európaiak közül miért csak a spanyolok, olaszok, angolok és franciák tudják, hogyan kell eladni magukat? Miért nem lehetek büszke egy magyar haute-couture márkára? Hiszen otthon is oktatnak a marketinget, kommunikációt, vállalati stratégiát.. Hiszen otthon is vannak gazdag emberek, akik beruházhatnának egy-egy tehetségbe, akik az ország hírét vinnék előre, akikre büszkék lehetnénk!
Ezt három nővér, Marie, Marthe Regina és Joséphine nyitott 1895-ben. Teljesen véletlen találkoztam egy fiatal párral, akiken rögtön láttam nem csak felvenni, de viselni is nagyon jól tudják a ruháinkat. De egyébként nagyon jó a kérdés. Nagyon nehéz úgy férfiaknak tervezni, hogy nincs férfi a csapatban. Magyar divattervezők alkalmi ruhi filmek. Illetve Barcsik Géza grafikusunk férfi, de mivel mindig ezekben a virágmotívumokban gondolkodunk, vagyis elsősorban ezekben, nehéz olyat találni ami a féfias jelleget emeli ki. Tulajdonképpen a férfi ruhák terén egy olyan ösvényen lavírozunk, hogy még beleférjen a férfiasságba, ne legyen túl feminim, ne legyen túl díszített. Pedig érdekes, a múlt században mennyi gyönyörű szőrhímzés volt, és hát az tele volt hímezve. Nagyobbak voltak a férfiak, robosztusabbak ugyebár azáltal, hogy a földeken dolgoztak és mégis bátran hordták ezeket. Egyébként van rá érdeklődés és az idén nemzeti címert szőttünk bele a szőrhímzésbe és ezt elevenítjük meg a férfi pólókon. Női ruhák terén nekem megvallom a kedvencem ez az elegánsabb vonulat.