Stratégiailag kiemelt jelentőségű lett a felszámolás alatt álló cég. Két éve még nagy fejlesztést jelentett be a Sikér Malomipari Zrt., amely szekszárdi üzemében új technológiát vezetett be. A fejlesztést hitelező Széchenyi Kereskedelmi Bank engedélyét azonban az MNB visszavonta, elrendelte végelszámolását. A bank csődöt jelentett, de a beruházást már nem lehetett felfüggeszteni, a tőkét a napi működéshez szükséges forrásokból kellett elvonni. A helyzetet súlyosbította, hogy a Gazdasági Versenyhivatal egy korábbi kartell ügyében komoly bírságot szabott ki. A mintegy 25 éve működő cég vezetői 2016. február 3-án csődeljárás iránti kérelmet nyújtottak be a bíróságon, így kötelezettségeit felfüggesztették. A 120 napos védettség alatt kellett volna a Sikérnek a hitelezőivel egyezségre jutnia. Ez nem sikerült, a csődeljárás megszüntetése után kezdődhetett a cég felszámolása. A kormány most a Sikér Malomipari Zártkörűen Működő Részvénytársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette.
Pedig a Sikér a legkorszerűbb eszközökkel termelő cégek közé tartozott, őrlő és koptató üzemi technológiáját például 351, 5 millió forintos állami és uniós forrás felhasználásával vezette be. A Sikér kiesése nem érződik a piacon – mondták a Világgazdaságnak a megkérdezett versenytársak –, a keletkezett rést azonnal elfoglalta a konkurencia. Az ágazat kapacitása ugyanis túlméretezett, durván 60 százalékig van kihasználva. Ennek megfelelően igen szerény a profittermelő képesség, és a cégek gyakran negatív árversenybe is belemennek, vállalják a veszteséget megrendelőik megtartása, esetleg piacnyerés reményében. A liszttermelésből azonban ez nem finanszírozható. Az agrártárca a statisztikai adatokból ugyan 5 százalék árbevétel-arányos átlagos nyereséget mutatott ki a malomiparra, a szakmai szövetség szerint azonban ezt a több lábon álló cégek – mint amilyen például a Nestlé – húzzák fel. A tisztán malomipari cégek nyeresége 1-2 százalék körül alakul. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből!
A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett rendelet arra hivatkozik, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű lehet az a gazdálkodó szervezet, amelynek működése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása szempontjából országos jelentőségűnek tekinthető. Az ilyen cég adósságainak rendezéséhez, megegyezéséhez a hitelezőivel és reorganizációjához nemzetgazdasági vagy kiemelt közérdek fűződik, ezért ezeknél az is fontos, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék, ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség nem szüntethető meg. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Impresszum Felhasználási feltételek PDF Akadálymentesítési nyilatkozat Adatkezelési tájékoztató A Nemzeti Jogszabálytár mindenki számára térítésmentesen igénybe vehető jogszabálykereső szolgáltatás. A Nemzeti Jogszabálytár tartalomszolgáltatója és a szolgáltatás üzemeltetője a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. © A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. minden jogot fenntart! v05ad7f090. 8999. 2021. évi LXXXIV. törvény az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. 20220706181120. 1. 3. 8
törvényhez 49 2. törvényhez 50 3. törvényhez 51
vagyonkezelésében állt állami vagyonra vonatkozó visszapótlási kötelezettség alapján fennálló, az MNV Zrt. által kezelt 45 080 000 forint összegű követeléséről azzal, hogy a Kincsem Kft. egyidejűleg vállalja, hogy a vagyonkezelt állami ingatlanon saját forrásból megvalósított beruházás, valamint egyéb felmerült költségek tekintetében megtérítési igényt nem érvényesít a magyar állammal szemben. 3. Záró rendelkezések 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) A 9. § 2021. június 1. napján lép hatályba. 4. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása 7. § 4 8. § 5 6. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása 9. § 6 10. § 7 11. § 8 12. § 9 13. § 10 14. § 11 15. § 12 16. § 13 17. § 14 18. § 15 19. Nemzeti vagyonról szóló törvény vhr. § 16 20. § 17 21. § 18 22. § 19 23. § 20 24. § 21 25. § 22 26. § 23 27. § 24 28. § 25 29. § 26 30. § 27 31. § 28 32. § 29 33. § 30 34.
§ * 17. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása 56. § * 57. § * 18-19. * 58-59. § * Vissza az oldal tetejére
kérelmezi. 2. Egyes vagyonkezelőkkel kapcsolatos rendelkezések 3. § (1) Az Országgyűlés e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lemond a magyar államnak a Magyar Lovassport Szövetséggel (nyilvántartási szám: 01-07-0000053, székhely: 1087 Budapest, Kerepesi út 7., a továbbiakban: Szövetség) szemben, a Szövetség vagyonkezelésében lévő állami vagyonra vonatkozó visszapótlási kötelezettség alapján fennálló, az MNV Zrt. által kezelt 1 467 197 forint összegű követeléséről azzal, hogy a Szövetség egyidejűleg vállalja, hogy a vagyonkezelt állami ingatlanon saját forrásból megvalósított beruházás, valamint egyéb felmerült költségek tekintetében megtérítési igényt nem érvényesít a magyar állammal szemben. 2021. évi XXXIII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. (2) Az Országgyűlés e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lemond a magyar államnak a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégia Korlátolt Felelősségű Társasággal (Cégjegyzékszám: 01-09-972385, székhely: 1101 Budapest, Albertirsai út 2–4., a továbbiakban: Kincsem Kft. ) szemben, a Kincsem Kft.
(2)–(4) 13 24. § 14 25. § 15 Záró rendelkezések 26. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. június 30-án lép hatályba. (3) Ez a törvény 2013. január 2-án a hatályát veszti. 27. § E törvény