A Debreceni Egyetem újabb fejlesztése, az Informatikai Kar épülete 2012-re épült meg. Az eredeti tervek két egymástól funkcionálisan elkülönülő, de szándékoltan egy építészeti együttest alkotó épületről szóltak, (az Informatikai Kar és az ÁNTSZ-Népegészségügyi Kar), de az utóbbi megvalósulása elmaradt. Ez nehézségeket okozott a tervezés során, hiszen a telepítési koncepció két, tömbösített megjelenésű, karakteresen zárt egységeket alkotó "kubus" elhelyezése volt. Debreceni egyetem informatikai karine. tervezők: Kovács Péter, Lengyel Tamás - Archiko Kft., Lengyel Építész Műterem Kft. tervezés/építés éve: 2007/2010-2011 fotó: © Bujnovszky Tamás A létrejött épületet végül a tömbszerű megjelenés, a kimetsződések, a nyitottság és a fény szándéka formálta. A negatív és pozitív tömegek hangsúlyos szétválasztása, az át-és kiláthatóságok, a fehér, világos felületek reflektív fényhatása, a funkcionális sávok és a köztes területek kimetsződése szolgálják a koncepciót. Az épület központi szervező eleme az aula-átriumtér, amely "átvágja" az épület tömegét, felfűzi a funkcionális csoportokat, és a két oldalon kijelöli a bejáratokat.
Informatikai Kar Tantárgyi követelmények
- A cél az, hogy az új diagnosztikai rendszert bevezessék a klinikai gyakorlatba. Ehhez azonban még egy nemzetközi tesztelésre, kiértékelése van szükség. A mesterséges intelligencia révén költséghatékonyan és gyorsan lehet eredményeket elérni. A korai felismerésnek köszönhetően pedig lényegesen több életmentő beavatkozást végezhetnek az orvosok. A projektben nagy hangsúlyt kapott a manuális munka, a felügyelt gépi tanítás. A felépített adatbázist nemcsak a citológiai, hanem más szakterületeken is lehet majd hasznosítani - tette hozzá a kari vezető. Vidra László, a Delta Systems Kft. ügyvezetője kiemelte: a módszer jelentősen tehermentesítheti az egészségügyet, ugyanis emberi munka igénybevétele nélkül képes felismerni a digitalizált keneteken az elváltozásokat mutató sejteket. - A digitalizáció kulcsfontosságú a versenyképesség szempontjából, a projekt pedig a szakemberhiányon is jelentős mértékben javíthat. Informatikai Kar | Debreceni Egyetem. Kiemelten fontos területen katalizátor szerepet tölthetünk be, hiszen a digitalizáció fejlesztése a nemzetgazdaság részéről is elsődleges célkitűzés.
2018. 10. 29., 17:57 3000 1 Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás iparűzésiadó-bevallása során komplex módszert alkalmazunk az iparűzésiadó-alap megosztására vonatkozóan az önkormányzatok között. Probléma merült fel az egyik önkormányzat részéről, miszerint a személyi jellegű ráfordítások megosztása során hibásan állapítottuk meg a megosztáshoz az arányszámokat. Gyakorlatunk szerint a "Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere" alapján a számviteli beszámolónk, illetve társaságiadó-bevallásunk összege szerepel az iparűzésiadó-megosztásunk alapjául. Az említett önkormányzat álláspontja szerint az iparűzési adó megosztása során figyelmen kívül kell hagyni a szakképzési hozzájárulást és a reprezentációt, és e nélkül kell az arányosítást elvégezni. Az önkormányzat ezekkel az összegekkel csökkentette a személyi jellegű ráfordítást, és így végezték el az arányosítást. Gyakorlatunk folyamán az adott telephelyen foglalkoztatottak teljes bérköltsége az ezekhez kapcsolódó bérjárulékok mint konkrétan a szociális hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás is, valamint az adott telephelyen konkrétan felmerült reprezentáció és ezek járulékai szolgálnak a felosztás alapjául.
Csoport: Iratminták/nyomtatványok, Fájl: xls - 12 KiB 2020-01-01 - 2020-12-31, Szerző: Rák Tamás, Módosítva: 2021-05-10 10:18:16 A táblázat segít a az iparűzési adó telephelyek közti megosztásának levezetésében, mind személyi jellegű ráfordítás arányos, mind eszközarányos, mind kombinált megosztás számításával, átláthatóbbá teszi a megosztást, és segít a XXHIPA bevallások kitöltésében. Kulcsszavak: iparűzési adó, telephely, eszközarányos megosztás, személyi költség arányos megosztás, hipa megosztás, hipa Módosítás az előző változathoz képest: Nincs.
Arra is van lehetőségük, hogy e két megoldást kombináló vegyes módszert alkalmazzák. Azok a cégek azonban, amelyeknek a megelőző időszakban a hipaalapjuk meghaladta a 100 millió forintot, csak a vegyes módszert alkalmazhatják. Speciális adóalap megosztási szabályok vonatkoznak a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatókra, kereskedőkre és elosztókra, az építőipari vállalkozásokra és a távközlési tevékenységet végzőkre. Nekik a működési jellemzőiktől – például az építőiparban a településen elért bevételektől vagy a távközlési szektorban a vezetékes és vezeték nélküli szolgáltatásra előfizetők számától –függően kell megosztaniuk a hipaalapjukat az önkormányzatok között. Karácsony Gergely a vita végén úgy fogalmazott, a javaslattal szemben gazdaságpolitikai ellenvetéseik is vannak, de azt a város és a kerületek költségvetési helyzete miatt sem tudják támogatni. Változások a TIGÁZ gázóra leolvasásban A világjárvány miatti korlátozások kormányzati enyhítésével összhangban a TIGÁZ is visszaáll a korábbi üzemmenetre.
A megosztás kiszámításakor azok a vállalkozások, akiknek a tárgyévet megelőző teljes adóévben a HIPA adóalapja nem haladta meg a 100 millió forintot, választhatnak, hogy az adott évi adóalapot az egyes településeken dolgozók személyi jellegű ráfordításaival arányosan vagy az ott folytatott tevékenységhez kapcsolódó eszközérték alapján osztják meg. Arra is van lehetőségük, hogy e két megoldást kombináló vegyes módszert alkalmazzák. Azok a cégek azonban, akinek a megelőző időszakban a HIPA adóalapjuk meghaladta a 100 millió forintot, csak a vegyes módszert alkalmazhatják. Speciális adóalap megosztási szabályok vonatkoznak a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatókra, kereskedőkre és elosztókra, az építőipari vállalkozásokra és a távközlési tevékenységet végzőkre.