0 cinege jelentése: valami felesleges dologgal tölti az időt (nem akarom megmondani, hogy hova ment vagy mit csinál) "mehetsz Kukutyinba zabot hegyezni" = elmehetsz a fenébe Bármennyire is meseszerűen hangzik, Kukutyin is és a zabhegyezés is létezik. Kukutyin egy Maros folyó melletti puszta, ahol zabot termesztettek, de rendszerint elöntötte a Maros a területet mire beérett a termés. Azért, hogy ne menjen veszendőbe, csónakkal mentek ki a területre és egy speciális eszközzel - nagyjából egy fésűs lapátot kell elképzelni - összegyűjtöttek a termést. Ez elég fáradtságos és hosszan tartó munka lehetett kevés eredménnyel. És ezt is hívhatták zabhegyezésnek. A szólás ebből nőhette ki magát, de valójában ebben nincs benne a dolog feleslegessége, a szólás pedig leginkább arra utal. A zab a leghegyesebb gabonánk, ezért is, meg amúgyis igazán felesleges dolog hegyezni... a szólás inkább ebből következik. Kukutyinba - zabot hegyezni - etcetera.hu. Lelkes kutatók összegyűjtöttek más hasonlóan hasznos tevékenységeket is. Például lehet menni: Petymeregbe jeget aszalni Karabukára ecetet darálni vagy homokot kötözni Iprityomba borsót gömbölyíteni vagy lencsét laposítani MEGOSZTOM: Miről szól
Emlékfoszlány, amelyben megtudtam, hogy milyen huncut igazság rejlik ebben a zabhegyező népi mondásban. Igen kedvelem a népi mondásokat, amelyek mindig rejtenek valami huncut igazságot is. Ilyen mondás többek között az is, hogy elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni. Ezt főként olyan emberekre szokták mondani, akiknek a munkája nem sokat ér, nem érdemli meg az elismerést. A mondás azért is szöget ütött a fejembe, mert a zabszem - köztudomás szerint - mind a két csúcsán hegyes, tehát ezt a tulajdonságát még tovább fokozni teljességgel felesleges munka volna. Mondani szoktad, de tudod is, mi az? Kukutyintól a fészkes fenéig - Ezotéria | Femina. Két évvel ezelőtt egy kedves meghívást kaptam a Csongrád megyei Ferencszállás községből, azzal a céllal, hogy az ottani könyvtárban tartsak egy előadást kertészeti kérdésekről és válaszoljak az ott feltett kérdésekre. A Deszk nagyközség mellett fekvő Ferencszállásról nem sok ismerettel rendelkeztem, de azt tudtam, hogy van a határában egy Kukutyinnak nevezett puszta, ezért megragadtam a kínálkozó alkalmat és megkérdeztem a közönséget, hogy valaki tudja-e, hogy miről kapta ez a puszta a közismert, népi mondásban szereplő nevét?
Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején, 1849. augusztus 5-én a szőregi csata során leégett, de hamarosan újjáépítették. Ferencszállást 1828-ban alapította deszki báró Gerliczy Ferenc, róla kapta a község a nevét. A Gerliczy-birtok térképe a 19. századból, Kukutyin pusztával Forrás: A Gerliczyek udvarházat, gazdasági épületeket, templomot emeltek a faluban és a környéken, kastélyukat pedig Deszken építették fel. Deszkhez tartozott Kukutyin puszta, amely ma már beolvadt Ferencszállás községbe. Mehetek Kukutyinba zabot hegyezni! - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. A mostani Ferencszállást hívták egykor Kukutyinnak. A szegény ember, akit zabot hegyezni küldött a báró Kukutyinban dohánytermesztés folyt, és a falu népe túlnyomórészt dohánytermelő gazdákból állt. Báró Gerliczy Ferenc Forrás: A bárónak sok cselédje volt – valamennyien magyarok –, akiknek a ferencszállási majorjában adott házhelyet és földet. A környéken a 19. században nagy volt a szegénység. A hagyomány szerint amikor az egyik falubeli szegény ember elment Deszkre a báróhoz munkát kérni, a földesúr a következőket mondta neki: Az 1884-ben eklektikus stílusban épült deszki Gerliczy-kastély ma kórházként működik Forrás: KUKUCSKA/Kukucska Eriggy Kukutyinba zabot högyözni! "
Az eseményt a Maros partján fekvő Ferencszállás címere a mai napig őrzi. Miért hegyezik a zabszemeket? Johner Images / Getty Images Hungary O. Nagy Gábor azonban kétségbe vonja ezt a kapcsolatot, szerinte ugyanis a kifejezés egy népies szóláscsalád tagja, melynek különböző változatait az ország eltérő vidékein volt szokás használni a "hová ment valaki" kérdésre adott kitérő válaszként: egyes helyeken "Petymeregbe jeget aszalni", más vidékeken "Karabukára ecetet darálni" vagy "homokot kötözni" indult a személy, akinek hollétét firtatjuk. A nyelvész úgy véli, a "zabot hegyezni" szókapcsolat a feladat nevetséges, hiábavaló mivoltára utal, a zabszem ugyanis a leghegyesebb szemtermés, hegyezése tehát pont ugyanannyira értelmetlen, mint az ecetet darálni vagy a homokot összekötözni. A Kukutyin név O. Nagy szerint valószínűleg később került a szólásba, különös hangzása kapcsán, amely még azok számára is fantázianévnek hat, akik tudják, valóban létezik egy ilyen nevű puszta. Petymereghez és Karabukához hasonlóan Kukutyin annyira valószerűtlen helység, hogy akit ide küldenek, az jól tudja, valójában azt szeretnék, ha eltűnne az ismeretlenbe.
Ezen a területen dohánytermesztés folyt, ahol dohánykertészeket alkalmazott az itt kialakított majorrendszerben (Nagymajorban) a báró. Ezt a helyet jelölték imígyen a régi katonai térképeken: pa Kukutyin, azaz Kukutyin puszta. No, ezt a területet zabbal vetették be, és mivel közel volt a Maroshoz, így bizony gyakran öntötte el az árvíz. Mivel nem akarták, hogy veszendőbe menjen a zab, ezért a parasztemberek csónakba szálltak, hogy a víztükör fölé emelkedő zab kalászát "hegyét" levágják. Hosszadalmas, és néha bizony hiábavalónak tűnő munka lehetett. Hegyes Tömörkény István így örökítette meg A nagyvíz című elbeszélésében Kukutyint: …Hát mentünk, a szürkék kocogtak, átmentek a Maroson, a kiszombori erdőben (azt is kivágták már azóta), kékes köd legelt a makkfák lábjában, áthaladtunk Ferencszálláson, elértünk Klárafalvára, amelyet rácul Kukutyinnak hívnak, s ezen minőségben ott van a világ közepe, másodsorban az értelmetlen embert oda szokás küldeni zabot hegyezni. Az útszéli vendégfogadó ajtajára oda is volt írva nagyobb igazság szempontjából: "Itt a világ közepe, ha nem hiszed, gyere be. "
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy elektronikus útra nem kötelezett szervezetnek elektronikus és papír alapon is be kell küldenie, hanem azt, hogy választhatnak, hogy vagy papír alapon, vagy elektronikusan nyújtják be azt. 7. Melyek a beszámoló kötelező tartalmi elemei? Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ectv. ) 29. § határozza meg a beszámoló tartalmát, amely a mérleget, eredménykimutatást, kettős könyvvitelnél a kiegészítő mellékletet, illetőleg a közhasznúsági mellékeltet sorolja fel, továbbá az Ectv. 30. §-a rendelkezik a független könyvvizsgálói jelentés megküldésének esetéről. BÍRÓSÁGI KERESET | Civil Rádió. Egyéb mellékletek nem képezik a beszámoló részét, így sem a jegyzőkönyv, sem egyéb dokumentumok nem kötelezőek. 8. Elektronikus úton az is be tudja küldeni, aki nem a bíróság által bejegyzett képviselője a szervezetnek? Igen, azonban a képviselő által a beküldő személy részére adott – a letétbe helyezés és közzététel céljából történő benyújtásra, viszontválasz fogadására történő – meghatalmazását a Pp.
196. § alapján teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyet az űrlaphoz elektronikus formában átalakítva – pdf formátumban – csatolni kell. [Cnytv. 5. § (1) bek. 9. §, 21. § (8) bek., Pp. 69-73. Bíróság hu civil.fr. §, 196. §]. Felhívjuk a könyvelők szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál történő eljárásra szóló meghatalmazás, illetve az arról szóló igazolás a civil szervezeti beszámoló OBH általi közzétételéhez való jogosultságát nem igazolja, az ő esetükben is szükség van teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt meghatalmazásra.
A Civil konzultációs napra az érintett szervezetek képviselői hétfői napokon 13:00 és 16:00 óra közötti időpontra jelentkezhetnek be előzetesen, telefonon. (A Civil Konzultációs Nap 2019. július 3. napjától minden héten szerdai napon a Gyula Törvényszék Cégbíróságának épületében - 5700 Gyula, Kossuth tér 9. szám - kerül megtartásra. )