Bartók Béla út. Érintetlen, egységes arculat, és mint a nálam sokkal okosabbak megírták, nem valami zordon hatóság késztette a huszadik század eleji befektetőket az egységes stílus követésére, nem. A divat. Ami szerencsénkre akkor épp a szecesszió volt. Ez dominálja a környéket, pedig a háború, és az ezen a környéken különösen kegyetlen '56-os harcok rendesen tizedelték az eredeti szépségeket. Van itt híres szálloda, kietlen kaszárnya, vele szemben anno katolikus rendház, általános iskola, és a közelben neobarokk, ünnepélyes gimnázium – ha már, hát kettő, legyen helye a sok környékbeli gyereknek. Pezsgő polgári környéknek épült – és, csodák csodája – maradt meg a nevét többször is változtató budai főútvonal. Építészete őrzi még, ha helyenként rém romosan is a letűnt fénykort. Amikor először léptem be a 39-es szám kapuján, első gondolatom az "Elfújta a szél" film változata volt. Bartók béla út 34. Ott volt a polgárháború utáni részekben mindennek olyan napfénysárgás fénye. Sötét és mélysárga, erős kontraszttal, sötét árnyékokkal.
Még nem volt híd, az átkelés Pestre csak 1849 után, a Széchenyi lánchídon történhetett meg, addig csónakon vagy a feljebb, a hajóhídon volt lehetséges. A fürdő és a mellette elhelyezkedő épületek a mai Szabadság híd feljárójánál álltak, ott, ahol ma a hídról levezető út szétágazik északnak és délnek. A mélyen fekvő közös fürdő felszín alatti nagy medencéjét egy 12 méter átmérőjű kupola tartotta, ami akkoriban még bírta a viszonylag csekély forgalmat. Lejjebb, a vizes lágymányosi terület előtt a Duna folyásának irányában haladó út kissé kiszélesedett, majd szétvált. Két út vezetett itt tehát dél felé. Az 1830-as évek térképein a Duna felé eső külső utat Alle Srasse nach Promontor (mely a Nádorkerten át Budafokra tartott), a belsőt pedig New Stasse nach Promontor néven jelölték. 1868 után ez utóbbi neve Weissenburgerstrasse vagy Strasse nach Stuhlweissenburg, 1874-től pedig Fehérvári út lett. Bartók béla ut library. A Duna mentén haladó részről se feledkezzünk meg, az megmaradt Promontori útnak. Mielőtt magunk mögött hagynánk ezt az időszakot, és rátérnénk azokra a változásokra, melyek során a mai városrész kialakult, beszéljünk a környék hangulatáról.
A vállalkozáshoz szükséges terület biztosításához a helyi önkormányzat is felajánlotta segítségét. Nemrég a Felvidékről érkeztek oltóvesszők, de kaptam Erdélyből, a Bolyai Farkas sírján álló almafáról is. 2019. június 11., 13:37 És három csésze répa, de legalábbis zöldség. Millió szív áll meg a túl kevés zöldség-gyümölcs miatt. 2019. június 4., 06:26 2019. június 4., 05:43 Összehasonlításképpen tavaly 300 és 700 forint között volt a gyümölcs ára. Rosszkor jött az aszály, aztán a monszunszerű esőzés is, tönkremegy a termény jelentős része. május 10., 12:14 Valójában amit epernek veszünk, az nem is az. És miért nem terem egész nyáron? Miért viszik fel a spanyolok az palántákat a hegyre? Összeurópai eperkörkép. április 3., 08:56 A gazdák már egy átlagos termésnek is örülnének. A pórszombati Kovács Gyula gyűjteményében három és fél ezer ősi magyar gyümölcsfajtát őriz. Volt, aki végrendeletében hagyta rá az almafáját, de ma már követői is vannak. március 11., 05:09 A gyümölcs héját kevesen eszik meg, pedig tele van vitaminokkal, rostokkal.
Két hagyományos gyógyszere volt Göcsejnek: az ecet és a pálinka. Előbbiből ma is készít Kovács Gyula többfélét, pálinkafőzéssel viszont már nem foglalkozik. – Bíztam abban, hogy fel lehet lendíteni a magyar pálinkakultúrát, de a minőségi pálinkához jó alapanyag, sok idő és igényesség kell. Ezt napjainkban felülírják a gazdasági érdekek. Viszont a pálinkafőzés szabaddá válása sokat jelentett, mert ezután kialakult egy olyan, valamelyest szűkebb, de igényes kör, amelynek tagjai szenzációs pálinkát főznek, magas minőségben. Ez a régi fajták megmaradását is pozitívan érinti, hiszen akinek van jó tüskéskörte-pálinkája, annak fája is van. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Tudták, hogy a kormos alma volt Mátyás király kedvence? És hogy Benedek Elek, a nagy mesemondó is gyűjtötte a régi gyümölcsfajtákat? A kékalmát ő mentette meg, míg Mátyás választását több írásban is feljegyezték. Ezeket a kis érdekességeket, történeteket is tartalmazza a Kovács Gyula erdész által összeállított gyűjtemény, mely a Magyar gyümölcs címet viseli. Az erdésszel Gyümölcsoltó Boldogasszony napja alkalmából az új füzetről, a pórszombati génbankról és a pálinkafőzésről is beszélgettünk. – A legszebb magyar szavunk a gyümölcs. Az ember küzdésének, munkájának megvan a gyümölcse, a szerelem gyümölcse a gyermek – mondta Kovács Gyula, és ezeket a gondolatokat fogalmazta meg a füzet előszavában is. – A teremtés a paradicsommal kezdődik, ott is a gyümölccsel. Koronázási jelképeink közt szintén ott az országalma szimbolikus üzenettel, és a régi időkben az újszülötteknek is gyümölcsfát ültettek. Visszatekintve a múltba azt látjuk, hogy a Kárpát-medence magyarsága már a kora középkorban gazdag gyümölcsészeti kultúrával rendelkezett.
A történelmi Magyarországon olyan sokféle gyümölcs termett, és olyan sok volt belőlük, hogy a Kárpát-medence valóságos Tündérkertnek számított. Szombathelyen, a Múzeumfaluban új csemetekertet hoztak létre a régi, teljesen elfeledett fajtákból. A múlt egy darabját igyekszik átmenteni a mának a vasi Múzeumfalu legújabb kezdeményezése. Úgy határoztak, a régi parasztporták mellett csemetekertet hoznak létre azokból a gyümölcsfa-fajtákból, amelyek egykor a térségben, különösen az Őrségben jellemzőek voltak. - Ezek olyan fajták, amik nemhogy üzletekben nem lelhetők fel, hanem a hivatalos törvények szerint még szaporítani is tilos. Nem is metszette őket a régi ember, ezek csak adtak, ezek csak teremtek - magyarázza a pórszombati Kovács Gyula, aki szakmáját tekintve erdész. A mintegy 50 fa, Kovács Gyula több mint ezer fajtát őrző gyűjteményéből való alma, körte, cseresznye, berkenye, szilva, naspolya és meggy. Eleinte csak az Őrségben és a Göcsejben, néhány éve pedig már az egész Kárpát-medencében keresi a lassan feledésbe merülő fajtákat, amelyekből a 19. században még ezernél is többfélét ismertek.
2015-ben Tamás fia, több mint egy évnyi munkával elkészítette a mentett fajta-állomány számítógépes adatbázisát. Az ottani adatok szerint csak a megmentett almafajták száma meghaladja az 1100-at, a körtefajták száma több mint 1300. Az 1800-as években a világ legnagyobb gyümölcsészének tartott André Leroy Franciaországban több mint 700 körtefajtát írt le, miközben Kovács Gyula csak a Göcsejből 400 fajtát őriz. Olyan különleges ősi fákat is mentett, mint a berkenye, amely a régi időkben a Göcsejnek egyik fontos gyógynövénye volt, a berkenyéből készített pálinkát pedig a "pálinkák pálinkájának" tartották. A pomológus szerint ezeknek a régi hazai fajtáknak nemcsak az az előnyük, hogy nem kell sem permetezni, sem metszeni őket, de nagyon magas a beltartalmi értékük, és eszméletlenül zamatos a termésük is. Forrás: dr. Szabó Zsolt Két hagyományos gyógyszere volt a Göcsejnek: az ecet és a pálinka Kovács Gyula szerint a pálinkának egyedül a Göcsejben és az Őrségben létezett az a kultúrája, hogy minden valamirevaló gazdának megvolt a kertben az a körtefája, amiből a pálinkát készítette.
Talált olyan körtét, ami mínusz 10 fokon is eláll télen, áprilisra pedig megpuhul. A házi berkenye, Göcsej jellegzetes gyümölcse a 18. században a népi gyógyászat kikerülhetetlen eleme volt, mára viszont alig találni belőle példányokat. A Nemzeti Színház művésze, Szarvas József Tündérkertje is a saját birtokán, Viszákon található, több mint 80 őshonos gyümölcsfával. Számuk mindig annyival nő, ahány gyermek az előző évben a faluban született. A kezdeményezés követendő példa lehetne sok település számára. Fotó:
Csupa régi göcseji fajtából készített pálinkát, melyek - néha utolsó - példányai a csemetegyűjteményében is megtalálhatóak. "Ezelőtt két és fél évvel - amikor már vagy húsz éve kutattam a térség pálinkakultúrájához kapcsolódó epizódokat - még azt mondtam: én biztosan nem fogok pálinkát főzni... Ehhez képest én voltam az első, aki főzött, amikor szabad lett. A gyűjteményemben több mint ezer alma és körte fajta van jelenleg az egyéb gyümölcsök mellett. De nem csak a gyümölcsről van szó. hanem a gyümölcsészethez kapcsolódó gasztronómiai és egyéb értékek megőrzéséről. Viszont negatívumként kell elmondani, hogy közben hagyományaink, az örökségünk egyre pusztul. Ha megnézzük Hetést, Göcsejt vagy az Őrséget, akkor az elmúlt évtizedekben a lakosság száma nagy arányban csökkent és ezzel arányos vesznek el a hagyományok is. Felméréseim alapján azokban a göcseji falvakban, ahol a '80-as években először felmértem a kerteket, és 25 év után visszamentem, a régi gyümölcsfa fajták több mint fele elveszett.