Ide sorolható még a testépítéshez használt szerek és nem megbízható merevedési zavar elleni szerek használata is, amely nem csak az erektilis diszfunkció kockázatával járnak, de más veszélyeket is hordoznak magukban, így feltétlenül kerülendők. Fizikai okok - Amikor valaki a merevedési zavarról számol be, mindig gondolnunk kell olyan fizikai betegségekre, amelyek szűkítik az artériákat, ezért a szervekbe – így a péniszbe sem – jut elég vér. Pszichés problémák is okozhatnak merevedési zavart. Ki kell kérdeznünk a pácienst az esetleges szív-érrendszeri betegségeiről, beleértve a magas vérnyomást és koleszterinszintet, a cukorbetegségről, az ezekre szedett gyógyszerekről. Ugyancsak felmerülhet az alacsony tesztoszteronszint, a vesebetegségek, az alvászavarok, neurológiai betegségek, például Parkinson-kór, a szklerózis multiplex jelenléte, és persze számításba kell venni az esetleges kismedencei műtétek, sérülések következményeit is. Az is előfordulhat, hogy a prosztatagyulladás miatt jelentkező ejakulációs nehézség és/vagy fájdalom vezet el a zavarhoz – ismerteti dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa.
A napokban a Magyar Szőrmeellenes Liga bejelentette, kezdeményezni fogja, hogy az eladók a Budapesti Karácsonyi Vásáron ne árulhassanak többé állati szőrmét. A kampány célja, hogy megvédjék az állatokat a szörnyű kínhaláltól, az embereket az egészségre káros szőrmebundától és a Földet a fenntarthatatlan szőrmeipartól. A LAV olasz állatvédő szervezet adatai szerint világszerte évente minimum 95 millió állatot ölnek meg a prémjéért, főleg Európában és Kínában. Magyarországon jelenleg legális és államilag támogatott a szőrmekereskedelem, hazánkban található Európa egyik legnagyobb csincsillatenyészete is. A 200-nál is több működő telep mellett számos illegális farm is létezik. A szőrmefarmok kegyetlen ketrectartási rendszere, a rendkívül stresszes tartási körülmények borzalmas lelki és fizikai sérüléseket, betegségeket okoznak az állatoknak. A prémipar – Magyarország szégyene! Avagy amiről a Wanger nem akarja hogy beszéljünk! Egy hete tüntettünk a világ egyik legnagyobb csincsilla-prémtelepe előtt, mely a Wanger KFT.
Svédország: Göteborg, Liseberg vidámpark Skandinávia legnagyobb vidámparkja, amely 1923-ban nyitott meg, nyáron félelmetes, kalandos játékairól - többek között Európa legmagasabb, szabadesést szimuláló tornyáról -, hullámvasútjáról, óriáskerekéről híres, november-decemberben viszont karácsonyi díszbe öltözik. Az alaphangulatot 80 faház, 700 karácsonyfa, és 5 millió izzó adja meg. A hagyományos vásár mellett a régimódi karácsonyi kerületben szekerek szállítják az árut a macskaköves utcákon, a vidámpark egy másik részén pedig a középkori királyi udvar karácsonyi készülődésébe leshetsz be. Forrás: tipp A vidámpark jégpályáján a napi edzést is letudhatod vásárlás közben. Hollandia, Valkenburg, Velvet Cave A Velvet Cave, azaz a Bársonybarlang egy várrom közelében helyezkedik el a hollandiai Valkenburgban. Európa legrégibb és legnagyobb vásárjai közé tartoznak, egészen izgalmas, hogy a szűk barlangjáratok között élvezzük a karácsonyi hangulatot. Meddig tart? 2020 január 5-ig. Franciaország, bouxwiller-i karácsonyi vásár A francia település 15 kilométerré található Saverne városától.
Miután végigjártad ezt a részt, fogj néhány falat igazi német mézeskalácsot, és irány Düsseldorf Óvárosa, ahol több mint 260 kocsma várja a szomjazó vendégeket. Egy kézirat szerint már 1605-ben is egy feldíszített fát állítottak a place Kléber közepére. A 2015-ben ezeréves Notre-Dame katedrális előtt 300 kis fakunyhó várja a látogatókat, ahol elsősorban elzászi ételeket, italokat (forralt bort) és más dekorációkat lehet vásárolni. Minden évben meghívnak egy országot a karácsonyi vásárra. Ez 2014-ben Belgium, 2013-ban Horvátország, 2012-ben Grúzia, 2011-ben Svájc, 2010-ben Oroszország, 2007-ben Quebec, 2006-ban Románia, 2005-ben Bulgária, 2004-ben Lengyelország, 2003-ban Hollandia volt. Egy külön részt pedig a gyerekeknek szentelnek: a Village des Enfants-ban számos meglepetés várja őket. Elzász a karácsonyfa szülőföldje is. A feldíszített fa megjelenése Elzászban a középkorra nyúlik vissza. Ekkor terjedt el az a szokás, hogy december 24-én fenyőfát állítottak a templomok szentélyében, amely az "Ádám és Éva" játék során a Paradicsom fáját jelképezte almákkal feldíszítve, a megkísértés gyümölcsére utalva.
A régi magyar vonatkozású emlékekben is gazdag óváros utcáin sétálgatva mindenki részese lehet a magával ragadó jókedvű karácsonyi hangulatnak. Kerámia, fa és textil ajándékok közül lehet válogatni és megkóstolni a helyi gasztronómia remekeit. 5. Prága – Csehország Csehország csodaszép fővárosa már novembertől ünnepi hangulatot áraszt. Prága szinte összes terén zajlik a karácsonyi vásár és szinte mindenhol árusokba és különféle standokba ütközik az ember. A szokásos karácsonyi ételek mellett a híres cseh sonka és sörkülönlegességeket is meg lehet kóstolni. 6. Budapest – Magyarország A világ egyik legszebbjének kikiáltott adventi vásár sok budapesti helyszínen zajlik. Ilyenkor közlekedik Budapesten a ragyogóan kivilágított fény villamos is a Duna pesti oldalán. A sok helyszínen zajló karácsonyi vásárok közül a legszebbek a Vörösmarty tér és a Szent István Bazilika előtti tér. Minden ünnepi díszkivilágítást kap, és különlegesség a Bazilika falára vetített 3D-s fényfestés is. 7. Nürnberg - Németország Közel 400 éve rendeznek karácsonyi vásárt a második legnépesebb bajor városban.
Hollandiában a karácsonynál is sokkal fontosabb decemberi ünnep a Sinterklaas ami a magyar Mikulás megünnepléséhez köthető. Közép-Európában a karácsony számít a legfontosabb decemberi ünnepnek, míg a krampuszokkal érkező Mikulás ünnepe jóval kisebb eseménynek számít. Hollandiában ez pont fordítva történik, mert a karácsonyt tartják másodlagos ünnepnek és a Mikulásnak megfelelő Sinterklaas egy jóval nagyobb szabású ünnep. Sokan ezt az ünnepet tartják Hollandia legfontosabb eseményének az egész év során. További érdekes cikkeink A holland tradíciók alapján Sinterklaas segítőivel a Fekete Péterekkel nem Lappföldön él, hanem Spanyolországban. Az ő legendáját is a Szent Miklós püspök élete és tettei inspirálták. Öltözéke inkább püspöki ruhára hasonlít, rénszarvasok helyett pedig fehér lovon jár. A Fekete Péterek eredete nem ennyire világos. Sokan egykori rabszolgaságot és rasszizmust is látnak a történetben, nem cserélik fehérre őket, mert a holland gyerekek imádják őket. Sinterklaas és a Fekete Péterek minden November elején gőzhajóra szállnak és vízi úton érkeznek meg Hollandiába.