Szegeden tartott utcafórumot a DK elnöke, egyben hazánk ex-miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc. Szerda délután ránézésre 2-300 szegedi hallgatta végig a politikus beszédét a Széchenyi téren, aki többek között arról témázgatott, hogy… Magyarország balhés hely lett, ez a Jobbik már nem az a Jobbik, Dobrev Klára pedig – annak dacára, hogy nő – a legférfiasabb az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek közül. Szte-mora-ferenc-kollegium - Címkék - Szeged.hu. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM, FIDESZ, PEGAZUS, MIGRÁNSOK A Széchenyi tér platánfái alatt megtartott politikai show-n többek között szó volt a Szegedi Tudományegyetem alapítványi átalakulásáról, Gyurcsány az egyetem vezetőit szidta, amiért asszisztáltak a folyamatban. Ezt követően érkezett egy kis kötelező Orbánozás, mint mondta, Magyarország balhés ország lett, erre a megoldás, ha "megbeszéljük az ország dolgait egymással. " Természetesen volt Pegazus-botrány és egy kis migráns-téma is, az utóbbiban az ex-miniszterelnök homlok egyenest ellent mondott a korábbi önmagának, mint kifejtette, a kerítést nem szabad lebontani, mert a magyarok 80%-a nem akar illegális bevándorlókat.
2022. június 7. 3 perc p Mindössze 187 millió forint piaci árbevételt sikerült 2021-ben elérni a Szeged-Csanád Grosics Akadémia NB II. -es focicsapatnak, miközben a működés több mint 800 milliót vitt el. A kettő közötti összeget állami támogatások, fenntartói befizetés fedezi a Szeged 2011 Kft. -nél. Szerb edzőt igazolt a Szeged-Csanád Grosics Akadémia – ez a legutóbbi hír az NB II. negyedik helyén álló csapatról. A focicsapatot a Szeged 2011 Kft. üzemelteti, többségi tulajdonosa a Szeged-Csanádi Egyházmegye, élén a futballkedvelő Kis-Rigó Lászlóval. A püspök jó kapcsolatot ápol a kormánnyal, így épülhetett Szegeden stadion, amiről többször írtunk. A több mint 14 milliárdos létesítmény mellé most négycsillagos szállodát is építtet a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Szegedi ferenc fecsó | nlc. Utóbbi több mint 3 milliárdba kerül, és a kormányközeli Market Zrt. valósítja meg. A Szent Gellért Arénának keresztelt szegedi focistadion 8000 fős, a hazai csapat mérkőzéseire ennyien voltak kíváncsiak: Az ábrán jól látszik, hogy egyetlen meccsen sem volt telt ház, a legtöbb néző (5000 fő) a Vasas elleni mérkőzésre látogatott ki.
Az újabb modellváltási hullám miatt gyakorlatilag csak Budapesten marad állami egyetem. Kivételt Baja, Szombathely, Zalaegerszeg és Hatvan jelent majd: Baján működik az egyetlen állami főiskola és a szintén állami kézben maradó Nemzeti Közszolgálati Egyetem víztudományi kara, a szombathelyi campus néhány éve az ELTE-hez tartozik, Zalaegerszegen és Hatvanban pedig a BME indít egy-egy-szakot. Szegedi ferenc cége academy. Az ITM számításai szerint 280 ezerből 180 ezren járnak szeptembertől olyan egyetemre, amelynek a fenntartója nem az állam. A hallgatói megoszlás csak azért nem annyira látványos, mint az intézményeké, mert több olyan egyetem is van az állami fenntartásban maradók között, amelyek kifejezetten sok hallgatót oktatnak. Az ELTE például ilyen, ahova csak az idei felvételin több mint 11 ezren kerültek be, ahogy a Műegyetem és a közszolgálati egyetem is: előbbinek 21 ezer, utóbbinak körülbelül 5700 hallgatója van. Augusztus 1-jétől egyébként a magyarországi felsőoktatási intézmények száma is változik: már nem hatvanhárom, hanem hatvannégy működik az országban.
A három nagy nemzeti ünnepünk közül március 15. megünnepléséhez szokott a legtöbb történelmi publikáció és magyarázat kapcsolódni, talán nem véletlenül. A korszak - vagyis a reformkor és a forradalom illetve szabadságharc - ugyanis történészeink által alaposan fel lett dolgozva, ahhoz számtalan érdekesség kapcsolódik. Ezek közül most, jelen posztomban ötöt szeretnék kiemelni. Az időjárás a nagy napon Sok esetben határozta meg vagy legalábbis befolyásolta a történelem menetét az időjárás. Bár 1848 március 15. eseményeit nem határozta meg alapvetően az aznapi furcsa idő, mégis mint érdekesség, talán megemlíthető, hogy 172 évvel ezelőtt, azon a bizonyos napon bizony végig esett az eső. Idézve Petőfi Sándor naplójából: "... Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el.... " A rossz idő dacára az egyetemnél 10 ezer, később pedig délután a Helytartótanácsnál és a budai várnál már 20 ezer ember gyűlt össze, hogy átadja az osztrákoknak a 12 pontot és kikövetelje Táncsics Mihály kiengedését.
Azon a bizonyos napon 20 ezer pesti polgár tolongott a különböző helyszíneken - az Egyetemnél, a Landerer-Haeckenast nyomdánál, a Nemzeti múzeumnál, a városháza előtt és a Helytartótanácsnál - ugyanakkor nem voltak véres ostromok (mint Párizsban a Bastille megrohamozása, melyben 100 forradalmárt öltek meg a védők). A pesti tömeg 1848 március 15-én többnyire megmaradt az éljenzés - skandálás - tapsolás hármasánál, erőszakos cselekmények, pláne utcai harcok nem jellemezték a magyar forradalmat. A délelőtti események után - a Pilvax kávéház, az Egyetem és a nyomda felkeresését követően - még ebédszünetet is tartottak a felkelők és csak délután 3-kor folytatódott a forradalom (a Nemzeti Múzeumnál). Táncsics Mihály jelentősége Táncsics Mihály (1799-1884) eredeti nevén: Stancsics Mihály (aki a dunántúli Ácsteszéren született) a 12 ponthoz hasonlóan szintén március 15 egyik ikonikus nagy alakja. Történelmi jelentősége azonban minimális volt csupán és szerepe sem volt a forradalom eseményeiben.
Buda bevételét követően, az 1849. június 4-i kisgyűlésen úgy döntöttek, hogy szülessen meg egy az Akadémia "a nemzeti kormány iránti engedelmességét, s az ország kormányzója iránt tartozó tiszteletét kifejező irat". A szabadságharc melletti lojalitást e dokumentumát köröztették a tagok között aláírás céljából, de megrongálódott, így végül Horváth Mihály vallás- és közoktatásügyi minisztert egy másik példány átadására kérték fel. Ezen a gyűlésen is részt vett a kiváló katona, Kiss Károly, aki pár nappal korábban, június 1-jén írt naplójában súlyos gondolatokat fogalmazott meg, sajnos nem alaptalanul: "…az orosz interventio ellen az európai hatalmasságok közül senki, de senki még csak tiltakozolag sem lépett fel, világos lőn előttem, hogy a magyar forradalom magára hagyatva, bukni fog. Bukni nem azért mint ha az osztrák hadaknak ellen nem állhatna, mert a magyar egészen szervezetlen fiatal hadnak sikerült nem egyszer az osztrák hadakat nyílt nagy ütközetben is legyőzni. " Súlyos veszteségek 1849. július 2-ától az Akadémia nyári szünetet hirdetett, amikor pedig legközelebb összeültek volna, szeptember 4-én, már nem volt erre mód, hiszen addigra a győztesek minden egyesületi működést betiltottak.
1848. március 15. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hazánk egyik legmeghatározóbb eseménye, amelyről az idén méltó módon (két év kényszerkihagyás után) közös ünneplés keretében emlékezett meg óvodánk. Az egész hét a forradalom eseményei körül zajlott: nemzeti színű zászlók, kokárdák és csákók, kardok készültek különböző technikákkal, a Cicások Pilvaxban kávéztak. Az ünnepi készülődést még színesebbé tette a Bóbita Tehetségműhely táncos, énekes előadása, amelyre március 10-én került sor. Az ünnepségre a gyerekek ünneplő ruhában érkeztek, amelyen büszkén viselték a kitűzött kokárdát. Az ünnep közös kivetített képnézegetéssel kezdődött, amely végigvezette a gyerekeket március 15-ei és azt követő eseményeken, ezt követte az óvó nénik kórusának népdalcsokra, végül a gyerekek közös szavalása és éneke zárta a megemlékezést. A jó idő lehetőséget biztosított arra, hogy minden csoport elvigye és letűzze zászlóját a Kossuth-szoborhoz. Perkáta, 2022. 03. 16. Győrikné Kargl Mária óvodapedagógus
(És ha igen, akkor maradéktalanul e, vagy csak korlátozásokkal. ) Aznap este három ember véleményét kérték ki az ügyben, az egyik Széchenyi István volt. A legnagyobb magyar természetesen a követelések maximális jóváhagyása mellett érvelt (akárcsak a másik két megkérdezett: Esterházy herceg és István nádor). Végül ugyan a korlátozott verzió "ment át" - és másnap István főherceg tudta csak elintézni, hogy Batthyány kinevezésére is császári jóváhagyás kerüljön - Széchenyi szerepe tagadhatatlan abban, hogy március 16-án este a birodalmi államtanács a magyar forradalom követeléseinek teljesítése mellett döntsön. Március 15. az egyik legnagyobb magyar nemzeti ünnep, mely nem csupán történelmünk egyik jeles eseményéről szól, hanem mindazokról a hősökről, önfeláldozó államférfiakról, költőkről és forradalmárokról is, akik azon a bizonyos 172 évvel ezelőtti esős napon minden megtettek a magyar haza fejlődéséért és szabadságáért. Harmat Árpád Ha érdekesnek találtad várunk Facebook oldalunkon is.