You are here: Home / bérkalkulátor / A 2021-es minimálbérről és garantált bérminimumról A 2021-es minimálbérről és garantált bérminimumról 2022-01-13 / A Minimálbér 2021-ben havonta Bruttó 167 400 Ft. A Nettó minimálbér havonta: 111. 321 Ft Egy vállalkozás életében jelentős kiadásokat jelenthet az alkalmazottaknak fizetett munkabér, és az azt terhelő közterhek, így nem mindegy, hogy hány embert, és milyen óraszámban foglalkoztat. Ha Önnek is van egy cége, és nem tudja, hogy hány alkalmazott fér bele a költségvetésbe? Olvassa el cikkünket a minimálbér és garantált bérminimum kapcsán, attól függően, hogy 4, 6, vagy 8 órás a bejelentés egy adott munkavállaló számára. Először is különbséget kell tennünk a minimálbér és a garantált bérminimum között, hiszen nem kis eltérések lehetnek a két összeg között. Mennyi a minimálbér 2021. A minimálbér egy általánosan megállapított összeg, melyet mindenkinek meg kell kapnia, de a garantált bérminimumért cserébe olyan munkakörben kell foglalkoztatni a munkavállalót, melynek elvégzése legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel.
Hosszú távú bérmegállapodással zárulhat a 2021-es év. A minimálbérről már megegyeztek az érdekképviseletek, várhatóan novemberben a garantált bérminimumról is megszületik az egyezség. Ezt követően a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány év végéig a hosszú távú bérfelzárkóztatásról folytathatják az egyeztetéseket. Ismét többéves bérmegállapodással zárulhat a 2021-es év. A szakszervezetek és a munkáltatók már novemberben megállapodhatnak a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről. A Magyar Nemzet úgy tudja, a tárgyalások ezt követően sem szakadnak meg, mivel a végső cél egy új, többéves bérmegállapodás elfogadása még ebben az évben. Kiszámítható minimálbér-emelési gyakorlat már felmerült a tárgyalásokon, amely a gazdasági növekedést és az inflációt is követi, és hosszú távon garantálja a kötelező legkisebb bérek reálértékének a növekedését. A minimálbér összegének változása Magyarországon- HR Portál. A garantált bérminimumról még tart az egyezkedés. A munkavállalói képviseletek úgy látják, a minimálbérhez hasonlóan a garantált bérminimumot is húsz százalékkal kell emelni.
A minimálbérhez igazodó juttatások A minimálbér összege nem csupán a fizetések, hanem különféle juttatások miatt is fontos. Egy sor állami támogatást ennek összegéhez indexálnak. Ilyen például a táppénz, a gyed, az álláskeresési járadék. 2014-ig a pedagógus bértábla szorzói is a mindenkori minimálbérhez igazodtak, ám azt a kormány az akkori értéken, 101 500 forinton befagyasztotta.
A szakszervezetek álláspontja szerint a húszszázalékos mérték egyrészt azért kell, mert a bérminimum közvetlen és közvetve a minimálbérért dolgozóknál jóval több munkavállalót érint. Másrészt a garantált bérminimum feltétele a legalább középfokú végzettség, így a magasabb és alacsonyabb összegű kötelező legkisebb bér a szakmunka és a végzettség megbecsülését is szolgálja. A munkáltatók azonban nem látnak lehetőséget a bérminimum ekkora emelésére egy lépésben. A legutóbbi tárgyaláson a vállalkozói érdekképviseletek jelezték, legfeljebb 14 százalékos garantáltbérminimum-emelést tartanak elképzelhetőnek abban az esetben, ha januártól öt százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho). Mennyi a minimálbér ausztriában. A munkáltatói járulék további háromszázalékos csökkentésével pedig 260 ezer forint fölé nőhetne a garantált bérminimum, amely a jelenlegi 219 ezer forintos összeghez képest húsz százalékkal magasabb. A munkaadók tehát összesen nyolc százalékpontos járulékcsökkentést várnak az azonos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelésért cserébe.
Ennek az évnek a végén emelte az első Orbán-kormány az eddigi legjelentősebb mértékben a minimálbért, 57%-kal 40 000 forintra, így az összeg az átlagfizetés 38, 6%-ára ugrott. Majd 2002-ben 50 000 forintra (plusz 25%-os emelés), amivel már a minimális fizetés az átlagos 40, 8%-a lett. A 2002-ben hivatalba lépett Medgyessy-kormány az első évben nem nyúlt a minimálbérhez, 2004-ben 3 ezer forinttal emelte. A szocialista-liberális kormánykoalíció 8 éves fennállása alatt a minimálbér összesen 23 500 forinttal, 73 500 forintra emelkedett, ami 47%-os plusz (átlag évi 6%). HAON - Év végére kiderülhet, mennyi lesz a minimálbér 2023-ban. A minimálbér ebben az időszakban az átlagbérhez viszonyítva ismét veszített az értékéből (36, 6%). A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány 2012. január 1-től léptette életbe 2002 óta a legnagyobb minimálbér-emelést, amikor is 78 000 forint helyett 93 000 forintban határozta azt meg (plusz 19, 2). Ekkor a minimálbér ismét az átlagbér 41, 7%-ára ugrott. Utána 2017-ben volt egy nagyobb ugrás, egy 16 500 forintos plusz, majd idén ősszel jött az újabb nagyobb emelés.
Az 1928-ban létesített, 12 hektáros botanikus kert eredeti növényvilága azonos a Nagyerdőével. A mintegy nyolcezer növényfaj között láthatunk itt trópusi ritkaságokat is, köztük az európai hírű, kétezer fajt, tízezer növényt képviselő kaktuszgyűjteményt. Az arborétum bejárata – ami a városból az 1-es számú villamossal közelíthető meg – az Egyetem tér nyugati oldalán lévő kapunál található. A kertkapun belépve elöl az arborétum, a kert hátsó végében az üvegházi gyűjtemény látható.
A botanikus kert története 1807-től kezdődő múlt Az új fűvészkert Debrecenben hagyománya van a természettudományos oktatásnak és a botanikának. Itt írja Méliusz Juhász Péter az első magyar botanikai könyvet. A híres Magyar Füvészkönyv (1807) szerzői Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály munkásságának eredménye az első Füvészkert. Több mint 190 éves múltra tekint vissza Debrecenben a füvészkert. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén — korabeli nevén Pap taván — létesített kert volt, melynek területét 1807-ben jelölte ki Debrecen város akkori tanácsa. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta (1844-től 1922-ig). Közben megalakult a Kollégiumban a tudományegyetem, mely épületének elkészültével a Nagyerdőbe költözik. Ezzel a Kollégium füvészkertje is elveszti jelentőségét, majd a Déri Múzeum felépültével megszűnik. Miután a tudományegyetem kivált a Kollégiumból, a botanikus kert céljára Debrecen város az egyetem mögötti 17 hektár (30 katasztrális hold) területet adományozott a Nagyerdő területén.
Első ízben jelennek meg nálunk bambuszok, rhododendronok, szkimmiák, kalmiák, örökzöld tölgyek, örökzöld lonicerak és még annyi más" – írta a gróf munkásságáról szóló összefoglalójában Dr. Gejza Steinhübel botanikus. Ambrozy-Migazzi István visszatért családja ősi Vas megyei birtokára, és Kám határában, Jelihálás dűlő birkalegelőjén 1922-ben új kert alapításába fogott. A Kemeneshát savanyú talaján, a speciális mikroklímának és sajátos domborzati adottságoknak köszönhetően egy igazi varázskert született. A fenyők mellett a világ minden tájáról telepített babérmeggy, borbolya, magyal, tuja, tiszafa és persze a kert sztárjai, a rododendronok várják a látogatókat ma is. Fotó: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége 17 / 18 Fotó: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége A jeli arborétum rododendron-virágzás idején A gróf 1933-ban, 64 éves korában meghalt, munkája gyümölcsét már nem láthatta teljes pompájában, de kertjeivel maradandót alkotott. Kérésének megfelelően a jeli arborétum közelében helyezték örök nyugalomra.
Banánfa terméssel 1976-ban a körbeépített 13, 7 hektáros botanikus kertet természetvédelmi területté nyilvánították, így lehetővé vált a terület méretének állandósítása és védelme. A természetvédelemmel járó hatósági feladatot a város látja el – mint helyi védettségű terület –, a szakmai felügyeletet pedig a mindenkori növénytani tanszék vezetője és a kert igazgatója gyakorolja a kert felett.
világháború ezt megakadályozza. A nagy ütemben fejlődő kert a háború áldozatává lesz. Újjáépítéséhez 1947-ben tudnak hozzáfogni Soó Rezső vezetésével. Az óriási lendülettel végzett munka eredményeként 1949 őszén már 1400 a növényfajok száma és a magjegyzék 285 növényfaj magját kínálja cserére. A szabadföldi terület felújítása 1950-re fejeződik be, majd 1950—51-ben épül fel az első üvegház, ezt követi az 50-es évek végén még 2 üvegház, mely hatására ugrásszerűen gyarapodik a trópusi növényfajok száma. 1952-ben Dobos Lajos kertészmérnök kapta meg a kert irányításának feladatát. Kinevezésével még 4-5 kertészállást is biztosít az egyetem, így lehetőség nyílik a növényrendszertani kert kiépítésére, a gazdag hidegházi gyűjtemény létrehozására, a pozsgás növények és a kaktuszgyűjtemény megalapítására. 1972-ben a kert vezetését Nemes Lajos vette át. Az új pálmaházat 1975-ben adták át. Talaja is fűthető. Az esőztető berendezést a következő év tavaszán házilag készítették. Felépítésével lehetővé vált egy igen gazdag trópusi gyűjtemény létrehozása, amelyben még a banánnak is beérik a termése.
Életcélja volt, hogy "örökké zöldellő kerteket" teremtsen a magyarországi környezeti viszonyok között. Véleménye szerint "nem az éghajlat, hanem az előítéletek jelentik az örökzöldek hazai megtelepítésének akadályait". A telepítéseknél minden szempontot figyelembe vett annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb helyet találja meg az új növényeknek. De figyelt arra is, hogy a különböző növényfajokat úgy ültesse csoportokba, hogy azok harmonizáljanak egymással, segítsék egymást, és lehetőleg minden évszakban legyen közöttük valami színfolt. 10 / 18 Fotó: Tóth Judit Kezdetben sokan kétkedve figyelték a gróf tevékenységét, későbbi azonban eredményei hatására a külvilág reakciója inkább a csodálatba váltott át, mert sorra honosított meg olyan örökzöldeket, amelyekről korábban azt gondolták, hogy nem bírnák a közép-európai klímát. Gumifa és mamutfenyő A 67 hektáros park jelenleg közel 2300 növényfajt, - fajtát, - változatot (jelentős részben örökzöldeket) számlál. A terület öt részre tagolódik: Ambrózy Semper vireo kertje, kelet-ázsiai rész, koreai rész, észak-amerikai rész és van egy elzárt kísérleti terep is.