Egyszer le ment a halász a Tiszára és kivetette a hálóját miközben a meglát egy koporsót sodródni feléje, [... ] Magyar népmesék – A pulikutya Ismét egy tanulságos mese az emberek életéről, viselkedéséről. Egyszer volt hol nem volt a hetet hét ország ellen még az óperenciás tengeren is túl, mikor Krisztus urunk a földön járt Szent Péterrel. Megindultak országról országra, faluról falura, so [... ] Magyar népmesék – Sárkányölő Sebestyén Egyszer volt hol nem volt volt a világon egy szegény ember, volt neki három fia. Olyan szegények voltak, hogy még betevő falatra sem jutott nekik. A három fiú elhatározta, hogy felkerekednek és elpanaszolják a királynak az ő nagy szegénységüket. Vajo [... ] Magyar népmesék – A csudamadár Volt egyszer egy öreg ember aki olyan szegény volt mint a templom egere, így abból élt amit útja során össze szedet a földről. Egyik alkalommal fogott egy madarat ami tisztára háziasod-ott mellette meg a két fia mellett. Egyszer arra tévedt egy vándo [... Magyar népmesék / A kőleves. ] Magyar népmesék – A rest legényről Hol volt hol nem volt élt egy öreg asszony akinek meghalt a férje és volt egy fia aki olyan lusta volt hogy nem volt hajlandó dolgozni, a fiú neve rest Jankó.
Konszolidált éves beszámoló Az éves beszámolón túl konszolidált éves beszámolót is köteles készíteni az anyavállalatnak minsülő vállalkozás, ha más a leányvállalatnak minősülő vállalkozásnál a szavazatok többségének megszerzése, a vállalkozás irányítása, ellenőrzése révén, illetve a többi tulajdonossal való megállapodás alapján meghatározó befolyást gyakorol. A konszolidált éves beszámoló részei: a konszolidált mérleg, a konszolidált eredménykimutatás, valamint a konszolidált kiegészítő melléklet. Egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés Egyszerűsített beszámolót készíthet a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (továbbá az iskolai szövetkezet és a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség), ha a vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele - két egymást követő évben - nem haladja meg az 50 M forintot. A beszámoló részei: az egyszerűsített mérleg, valamint az eredménylevezetés. Nyilvánosságra hozatal, közzététel Az előtársasági beszámolóra is vonatkozik a számviteli törvényben előírt nyilvánosságra hozatali és közzétételi kötelezettség.
Az adott üzleti évről ez a beszámolófajta tekinthető a legrészletesebbnek, hiszen a mérleg és az eredmény-kimutatás a leginkább tagolt, a kiegészítő melléklet kötelező tartalmi előírásai a legbővebbek, s üzleti jelentés is készül, ha nem is képezi részét a beszámolónak. Az egyszerűsített éves beszámoló fő részei azonosak az éves beszámolóéve, de mérlege az eszközöket és a forrásokat, eredmény-kimutatása a bevételeket és a ráfordításokat összevontabban, kevésbé részletezetten tartalmazza, s kevesebb információt kell közölni a kiegészítő mellékeltben is. Az összevont (konszolidált) éves beszámolóban a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét úgy kell bemutatni, mintha ezek a vállalkozások egyetlen vállalkozásként működnének. Ennek érdekében az összevont beszámolóban az eszközök és források, a bevételek és a ráfordítások, a nyereség és a veszteség értékéből halmozódásokat ki kell szűrni. A mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan, előírt csoportosításban, értékben mutatja be a vállalkozás eszközeit és forrásait.
A beszámolót a vállalkozás székhelye szerint illetékes cégbíróságnál letétbe kell helyezni. A letétbe helyezett beszámolók nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat és másolatot készíthet. Közzétételi kötelezettség a kettős könyvvitelt vezető, éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, illetve konszolidált éves beszámolót készítő vállalkozásokat terheli. Ennek keretében a beszámoló eredeti vagy hiteles másolati példányát kell megküldeni az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak, a cégbírósági letétbe helyezéssel egyidejűleg. Amennyiben a beszámolót könyvvizsgáló is auditálta, a beszámoló könyvvizsgálói záradékkal ellátott példányát kell közzétenni. B. I. Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. ) vegye figyelembe!
Az elemző-értékelő részekhez felhasználandó eszközrendszert, mutatószámcsoportokat jól kell megválasztani, s annak állandóságát biztosítani kell. A részletes tartalom meghatározásakor ajánlatos kitérni a következő szegmensekre: a vállalkozás tevékenységének bemutatása, összegző értékelése a piaci pozíciók, vevőkapcsolatok alakulása a felhasznált erőforrások alakulása a minőség alakulása a vagyoni helyzet, a tulajdonosi szerkezet a pénzügyi-finanszírozási helyzetkép a hatékonyság és jövedelmezőség alakulása a tulajdonosi kör változásai a jelentős kötelezettségek és kockázatok. A beszámoló jóváhagyásakor már megkezdett következő üzleti év lényeges, jelentős eseményeit, folyamatait az egyes részterületek kibontásakor célszerű értékelni. A vagyoni, pénzügyi, a jövedelmezőség és a hatékonyság színvonalának értékelését ugyancsak célszerű beépíteni az üzleti jelentésbe. A jelentés lehet rövidebb s hosszabb lélegzetű, a vállalkozás nagyságrendjétől, az üzletmenet bonyolultságától függően. A beszámoló egyes részei bőséges lehetőséget kínálnak mutatószámok képzésére, és elemzésére, amely mutatók fő csoportjai alkalmasak többek között a vállalkozás vagyoni helyzetének átfogó és részletes elemzésére rövid- és hosszú távú pénzügyi helyzetének értékelésére jövedelmezőségi szintjének bemutatására, illetve gazdálkodási hatékonyságának vizsgálatára.