A versenyszabályzat szerint az írásbeli fordulón megszerezhető pontok a teljes pontszám egyharmadát teszik ki. A szóbeli fordulón a diákok négy téma közül választhatnak, rövid felkészülés után egyet kell kifejteniük három perces előadásukban, ügyelve a tartalmi, műfaji és retorikai szempontokra. A Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjai már több ízben is szép eredménnyel képviselték Somogy megyét és Marcalit a rangos versenyen. Baranyi Liána, 12. E osztályos tanuló a korábbi évek tapasztalataival érkezett a megmérettetésre. Az írásbeli fordulón a 2. legjobb eredményt érte el, két feladatban is a legmagasabb pontszámot kapta teljesítményéért. Az összesítésben 9. helyezett lett, és nagy örömünkre az Anyanyelvápolók Szövetségének különdíjában részesült. „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny – Kazinczy-díj Alapítvány. Gratulálunk, Lia! További sok sikert!
Október 20-án (vasárnap) reggel Kazinczy Ferenc sírjának megkoszorúzása, ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás. A rendező szervek lehetővé teszika versenyzők és a kísérő tanárok részére, hogy már október 17-én (csütörtökön) délután megérkezzenek. A versenyzők útiköltségét és a kísérő tanárok összes költségét a kiküldő iskolák fizetik, a versenyzők elhelyezését, ellátását, a rendezvény egyéb költségeit a rendező szervek fedezik. Édes anyanyelvünk verseny. A középfokú oktatási intézmények 26 legjobb versenyzője –a bírálóbizottság döntése alapján –húsz-húszezer forint pénzjutalomban részesül, s megkapja a Sátoraljaújhely város által alapított "Széphalom" emlékplakettet. A rendező város plakettjét csak egyszer lehet elnyerni! A bírálóbizottság tagjait –a Kazinczy-díj Alapítvány–Péchy Blanka emlékére kuratóriumának javaslata alapján –Sátoraljaújhely Város Polgármesteri Hivatala kéri fel.
Tudományos konferenciát szervez a Francia Intézet a Cervantes Intézettel és az Olasz Kulturális Intézettel együttműködésben, melynek témája a nők helye a tudományágakban. Lehetséges-e a nemek közötti egyenlőség a tudományban? Ma milyen helyet töltenek be a nők a tudományos ágazatokban? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ a Nők a tudományban – Sapere aude! című konferencia, amelyet március 10-én és 11-én rendeznek meg a Francia Intézetben. A Sapere aude! Horatiustól kölcsönzött latin kifejezés, szó szerint azt jelenti: Merj tudni! Nők mentorálása a tudományos életpályán - MTA TABT. Az ingyenesen látogatható eseményen nyolc tudósnő osztja meg szakmai és személyes tapasztalatait a tudomány világában játszott szerepéről. Az eseményen előadó spanyol, olasz, francia és magyar tudósok szakmai életútjukkal mutatnak példát arra, hogy miként lehet nőként kimagasló szakmai eredményt elérni a tudományos életben. Az előadók beszélni fognak karrierjükről, tanulmányaikról, munkájukról és a nemek közötti korlátok leküzdésének lehetséges módjairól is.
Dr. Balázsi Katalin, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke Fizikus, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Vékonyréteg Fizika Laboratórium vezetője, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke. Bolyai plakettes és Gyulai Zoltán-díjas kutató, az Amerikai Kerámia Társaság kitüntetettje. Fő kutatási területe a műszaki kerámiák, biokerámiák orvosi alkalmazású felhasználása, illetve vékonyréteg bevonatok fejlesztése. Mérnöki végzettségét 2002-ben, PhD tudományos fokozatát 2005-ben szerezte a Szlovák Műszaki Egyetem Elektrotechnikai és Informatikai karán. A Szegedi Tudományegyetemen és az Óbudai Egyetemen magyar és külföldi diákok témavezetőjeként is tevékenykedik. Számos kutatásban, pályázatban vett részt: 100 közlemény, 80 előadás, 3 könyvfejezet fűződik a nevéhez. 2009 óta a Nők a Tudományban Egyesület alapító tagja, ahol 2018-tól az elnöki posztot tölti be, ráirányítva a figyelmet a nők tudományos elismertségére, valamint a nemek szakmai egyenjogúságára. Emellett a Magyar Anyagtudományi Egyesület és a Magyar Mikroszkópos Társaság titkára, az Európai Kerámia Társaság magyar tisztségviselője.
Ehhez az kell, hogy minden napi feladatot tudatosan elosszanak, felváltva áldozatot hozva a másik fél javára. Katiéknak a közösen írt – sikertelen – pályázatok esetében indoklásként le is írják, hogy férje teljesítménye mellett eltörpül az övé, nem bizonyítható, hogy érdemben hozzájárult. A kutatónők tudományos pályáját nagyban nehezíti, hogy a gyerekvállalással évekre kieshetnek a kutatásból, kisebb az esélyük pályázatot nyerni. Mindketten megkapták az MTA Bolyai-plakettjét, és az ország legjobb anyagtudósai között tartják őket számon. Kati harminchat évesen kezdte vezetni az Energiatudományi Kutatóközpont egyik laborját. Az intézet hetvenéves történetében ő az első női vezető. Tovább olvasnál? Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.