Az Erzsébet-kultusz jó példája a Lechner Ödön tervezte Kék templom is. A vár gyalogosan a városközpontból kb. 15 perc alatt közelíthető meg.
Az Erdődy családnak saját operatársulata is volt. Szlovák Nemzeti Színház 1886-ban épült, mint városi színház, Fellner Ferdinánd és Helmer Henrik bécsi építészek tervei alapján. A színház jelenleg az opera- és a balett-társulat székhelye. A színház homlokzatán található Katona József és Liszt Ferenc szobra. MTVA Archívum | Épület - Pozsony - A Magyar Királyi Kamara épülete. Ganimédesz-szökőkút A színház előtti térséget a Ganimédesz-szökőkút tölti ki. A kutat a Pozsonyi Első Takarékpénztár ajándékozta a városnak. Megrendelésére készítette 1888-ban a pozsonyi származású kiváló szobrász, Tilgner Viktor. Vigadó Az 1911-1915-ös évek között a budapesti építészek tervei alapján épült Vigadó ma a Szlovák Filharmónia székhelye.
Leglátványosabb eleme az együttes délnyugati részén emelkedő, kissé szabálytalan négyzet alaprajzú, négyszintes, a sarkain tornyokkal erődített belső udvaros palota, déli, Duna felé nyíló bejáratánál a Dísz térrel. Ettől délre a Lipót udvar található, amelyet keletről a gótikus Zsigmond-kapu zár le. Pozsony történetének legfontosabb vonatkozásai közt ki kell emelni országgyűlés szerepét. Az első pozsonyi országgyűlést Zsigmond király 1402-ben hívta össze. A török magyarországi térhódítása miatt az 1536. évi országgyűlés kimondta, hogy a magyar kormány székhelye, az ország fővárosa Pozsony legyen. A 16. század közepétől 1848-ig gyakorlatilag be is töltötte a Magyar Királyság fővárosának szerepét. Itt történtek a királykoronázások, melyeknek helyszíne a Szent Márton-dóm volt. A pozsonyi Szent Márton-dóm. Fotó: Mayer Jácint Az óváros városfallal körülhatárolt, műemlékekben gazdag. 1555 - A pozsonyi országgyűlés egyik döntése | Szigetvári Vár. A sok történelmi épület közül a ferences templom, a klarisszák temploma, a koronázási templom, a prímási palota, az óvárosháza, a jelenlegi elnöki palotaként szolgáló Grassalkovich-kastély és a városkapu megtekintése mindenképpen ajánlott.
Pozsony (Bratislava), 2013. december 11. A Magyar Királyi Kamara műemlék épülete Pozsonyban a Mihály utcában. Ez volt 1802 és 1848 között a rendi országgyűlés színhelye. A palota 1753-1756 között épült G. B. Martinelli császári udvari épitész tervei alapján. Jelenleg az egyetemi könyvtár székhelye. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba Mikor a mohácsi csata után a törökök elfoglalták Budát, I. Ferdinánd magyar király úgy döntött, hogy a magasabb hivatalokat biztonságosabb helyre, Pozsonyba költözteti. Így került Pozsonyba a Magyar Királyi Kamara, amely Magyarország legfelsőbb pénzügyi szerve volt. Miután a kamara elköltözött Pozsonyból, 1802 és 1848 között itt ülésezett a magyar országgyűlés ún. Gyalogos városnézés Pozsonyban | Pozsonyi városnézés és szlovákiai körutak magyar idegenvezetővelPozsonyi városnézés és szlovákiai körutak magyar idegenvezetővel. alsó táblája (a felső tábla ülései általában a Prímási palota Tükörtermében zajlottak). Készítette: Jászai Csaba Tulajdonos: Jászai Csaba Azonosító: MTI-FOTO-446959 Fájlnév: ICC: Nem található
A Duna folyó melletti meredek domboldal tetején már ősidők óta megtelepedett az ember. A régészeti feltárások kelta, római, avar és szláv törzsek nyomait találták meg. Pozsonyi vár látképe. Fotó: Mayer Jácint Pozsony első említését komoly történészi viták kísérik. Ki ne hallott volna a ma olyan sokat emlegetett, 907-ben zajlott pozsonyi csatáról? Az ütközetről egy 16. században német nyelvterületen megírt nekrológium tudósít bennünket, melyben a helyszín nem Pozsony, hanem "Braslavespurch"- (Braszlav vára) formában kerül feltüntetésre. Az 1002-es Pannonhalmi alapító oklevélben "Poson" néven szerepel, melyről már biztosan tudjuk, hogy ez alatt az általunk is ismert Pozsonyt kell érteni. A magyar emlékezetben a középkori Pozsony fontos határerődítményként él, mely a nyugatról érkező támadások megállításának fő gócpontja. Ennek egyik első mozzanataként krónikáink szerint 1051-ben itt süllyesztik el a magyarok III. Henrik flottáját, és ezen hadicselekmény hősének állít emléket Vörösmarty Mihály A búvár Kund című versében.
Ez is közrejátszhat abban, hogy a refluxos babáknál gyakoribbak a felső légúti betegségek. Orrdugulás, nátha, visszatérő orrmelléküreg gyulladások (szinuszitiszek), valamint fülfertőzések jelentkezhetnek. Figyelmeztető jel lehet, ha a csecsemő gyakran csuklik, tüsszög, köhécsel vagy böfög, emellett erős szájszag is kialakulhat náluk. Csecsemőkori bukás, reflux - A kezeletlenség veszélyei. Ha idejében felismerjük a tüneteket és orvoshoz fordulunk, kivizsgálással a reflux megállapítható és még a súlyosabb szövődmények előtt kezelni lehet a betegséget. Ebben sokat segíthet, ha a kicsit egy nap több alkalommal, kisebb adagokban tápláljuk, többször, hosszabban büfiztetjük és az ágy fejvégét kicsit megemeljük. A tápszer cseréjével, vagy az ahhoz, vagy az anyatejhez kevert sűrítővel is csökkenteni lehet a bukások számát. Jó hír, hogy a panaszok nagyjából a kicsi fél-egy éves kora körül – az emésztőrendszer fejlődésével, a szilárd táplálékok bevezetésével és a kicsi mozgásának változásával (kevesebb időt tölt fekve) – rendszerint megszűnnek. Addig azonban a szövődmények – súlyfejlődés elmaradása, nyelőcsőszűkület - megelőzésének érdekében nagyon fontos kezeltetni a betegséget!
Ezt a jelenséget nevezzük refluxnak. A kis csecsemőknél ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Azért büfiztetik a babákat etetés után, hogy a sok lenyelt levegő ne feszítse túl a gyomrot, rontva a nyelőcső záróizom záró funkcióját. Attól függően, hogy az anyatej, vagy tápszer mennyi ideig volt a gyomorban, egészen folyékony állapotban, vagy – később – túrós csapadék formájában jöhet vissza a szájba, illetve köpheti ki a kis csecsemő. Ez az első hónapokban szinte természetes dolog, amíg a baba csak kis mennyiséget bukik vissza, fejlődése normális. A kis mennyiség nagyjából az etetés után 5-10 percig jelentkező, két-három kortynak megfelelő táplálékot jelent. Csecsemőkori reflux tünetei felnőtteknél. A bukások egyik gyakori és igen egyszerű magyarázata, ha a gyermek túlette magát, ilyen esetekben, egyszerűen csak a felesleget böfizi fel. Megfelelő súlygyarapodás A gyakori bukások láttán az édesanyák könnyen elbizonytalanodhatnak, vajon eleget eszik-e a pici, megfelelő ütemben fejlődik-e? Napjainkban már a kisgyermekes háztartások többségében található csecsemő mérleg, melynek segítségével otthon is ellenőrizhetjük a gyermek gyarapodását.
Betegségek a családban A közösségbe került kisgyermekeknél gyakori az ősztől-tavaszig tartó náthaszezon, az ismétlődő légúti betegségek.