És csak a történet vége felé ébredünk rá, hogy nem kisebb, csak más igényről van szó. A felnőttek hazug élete valójában nem a történetet akarja elmondani, azt a szó hagyományos értelmében végül be se fejezi, hanem egy folyamatot ábrázol. Azt a folyamatot, ahogyan valaki a kezébe veszi a sorsát: nem törődve a fájdalommal lenyúl a saját torkán, és hörögve kiöklendezi magából a gyerekkorát. Líra könyv - az online könyvesbolt. A regényben nem a történet lesz végül a megrázó, hanem ez az egyszerre érzelemmel teli, mégis szenvtelen leírás arról, ahogyan Giovanna szembemegy az elvárásokkal – legyen szó a valódi kamaszlányokra vagy épp a róluk szóló regényekre vonatkozó elvárásokról –, és bár bántja, zavarja őt is minden hazugsága, minden árulása saját magával vagy másokkal szemben, mégis megteszi mindet. Mert ilyen a felnőttek hazug élete. Azaz mégsem pontos, hogy a folyamat leírása a megrázó: ez a gondolat az, ami felkavar. A finomkodást amúgy is úgy kerüli Ferrante az egész regényben, mint átokrossz diák a pedellust, elég csak az emlékezetes, végső soron pozitív élményként tálalt, borzalmas szexjelenet leírására gondolni.
De általában is igaz a regényre, hogy a legteljesebb természetességgel ír le mindent, a kisiskolás barátnők éjszakai, tapogatózó ismerkedésétől a testükkel addig, hogy milyen élesen vág bele Giovannába a felnőttek egy-egy mondata, hogy aztán talán örökre meghatározza a viszonyulását az élet egyes területeihez. Hogy a regényben a kezdeti látszat ellenére mégsem a cselekmény a legfőbb kifejezőerő, azt a szimbólumok állandó használata is jelzi, például egy karkötő, amit a nagynéni ajándékoz oda mindig annak, akit a befolyása alá akar vonni, és ami valóban bilincsként kulcsolódik rá a szereplők csuklójára, ehhez a nyers, tisztátalan világhoz kötve őt. A felnőttek hazug élete több síkon tud működni, erős, markáns hangú, minden sztereotípiát elutasító női szereplői és ezzel együtt is mélyen univerzális témái miatt akár feminista műként is, de az író első trilógiájához hasonlóan leginkább ez a regény is önmarcongoló belső monológként szólal meg, amely talán egy kicsit kegyetlennek tűnik, de nincs benne ítélkezés.
A regényekből az HBO készített sorozatot (az első két évadot már itthon is vetítették), a New York Times a tetralógia zárórészét az év tíz legjobbja közé választotta, a TIME pedig 2016-ban a 100 legbefolyásosabb személy közé választotta Ferrantét. A siker azzal is járt, hogy sokan nem voltak hajlandóak beletörődni az író akaratába, hogy névtelen maradjon, és nem szeretné összekötni a magánéletét a művészi munkájával. Már három "tényfeltáró" cikk próbálta meg leleplezni, az első még csak irodalmi analízis és a néhány ismert életrajzi adat alapján, a második azonban már a jogsértéssel hatásos módszerekkel, például pénzügyi és ingatlanpiaci tranzakciók kinyomozásával. A leleplezők kritikusai úgy gondolják, a gesztus nemcsak a privát szféra súlyos megsértése, de a nőgyűlölet jele is, mert szerintük a lepel lerántásának igénye abból adódik, hogy aki ilyet tesz, képtelen elfogadni egy nő sikerét, pláne elfogadni a döntését, hogy nem szeretne a világ elé állni. A vélekedést elég jól megerősítette, amikor egy harmadik "leleplező" kijelentette, az írónak valójában a korábban megnevezett nő férjének kell lennie.
Az író tudatosan száműzött a regényeiből minden efféle romantikus klisét. (Mint egy újságcikkében kifejtette: az olaszokkal kapcsolatos sztereotípiákról sem érzi úgy, hogy érvényesek lennének rá. Olaszságát elsősorban az anyanyelve jelenti számára. ) Ferrante amúgy is mindig sötét – korai regényeiben már-már túlságosan is komor – színeket használ. A Nápolyi regények szereplői között is nehezen találnánk olyat, aki egyértelműen szimpatikus lenne. Ferrante figuráinak végletes érzelmei többnyire negatívak: az író a szenvedés, a gyűlölet, az ellentmondásos érzelmek bemutatásakor van igazán elemében. Könnyedséget, önfeledt felszabadultságot, humort hiába is keresnénk regényeinek súlyos szenvedélyektől terhelt világában. Claudio Magris egy esszéjében "kellemetlen író"-nak nevezi – nem elítélően, csupán leíró jelleggel – azokat a szerzőket, akik "rákényszerítik az olvasót, hogy keljen át a lét sivatagain, és közben nem fogják a kezét, nem segítik, hogy elkerülje a futóhomokot (…) ahelyett, hogy panorámás erkélyre invitálnák, ahonnan nyugodtan szemlélhetné a poklokat, a mélységeket anélkül, hogy az elsüllyedés veszélye fenyegetné".
Borisz Myasznikov Permi (Oroszország) ballet intézetben végzett 2004 – ben, is abban az évben csatlakozott a Moszkvai világhírű (Sztaniszlavszkij) színház balett társulatahoz. 2009-tol (Svájc) Zürich Ballett tagja, ahol számos kiemelkedő szerepet táncolt el. 2013-tol mai napig Magyar Állami Operaház tagja. Pálya futása közben 2010-ben Borisz megszerzett ballettmesteri-koreográfusi diplomat, a Moszkvai Színművészeti Főiskolán. 2004-ben Bécsben nemzetközi balett versenyen első helyet szerzett, mi után számos szóló szerepet táncolt el a pályafutása alatt és mai napig aktív kiváló táncos. Tarasova Kateryna Tanulmányai: 1994-ben a kijevi Állami Balett Intézetben kezdte és 2002-ben kitüntetéssel elvégzett. Budapesti balett intézet budapest. 2006-ban kitüntetéssel fejezte be a Dragomanov Nemzeti Pedagógiai Egyetemet (Kijev, Ukrajna), speciális koreográfia szakon, Koreográfia tanár képesítést kapott. 2009-ben Kateryna távabb mester fokon is kitüntetéssel fejezte be a Dragomanov Nemzeti Pedagógiai Egyetemet oktatási mester fokozattal, koreográfia szakán.
Van egy régi-régi kép, a Fortepan kincsei közé tartozik, elegáns férfiak kávéznak rajta öltönyben, cilinderben, nyilván bőséges borravalót adnak a pincérnek, aki ezüsttálcán, fehér szalvéta kíséretében hozza ki a gőzölgő feketéjüket. A századfordulón még nem voltak ezek a latték, macchiatók, cortadók meg kapuccsínók, az igazi férfi feketén itta a feketét. Hogy is tehette volna másképp? Ha a kép nem lenne olyan híres, talán senki nem tudná, ez a kávézó nem más, mint a későbbi Állami Balettintézet épülete, ahol Drechsler Béla tulajdonos, aki pedig csak a második üzemeltető volt 1899-től, oly tehetségesen vezette műintézményét, hogy az épületet nem MÁV Nyugdíjintézetként emlegették, mint aminek épült és ami üzemelt benne, hanem Drechsler-palotaként. Ez ám a kávéházi karrier! Gyermek balett oktatásra miért vigyem a gyermekemet?. És akkor arról még nem is szóltunk, hogy idejárt Ibsen, Mahler, Puccini vagy Leoncavallo. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az Andrássy úti Balettintézet, mely már se intézményileg, se épületileg ilyen formán nem létezik, mégis megléte óta mindenki ezen a néven emlegeti, kívül-belül Budapest egyik legszebb és leghangulatosabb épülete.
Az első évadban fellépett az Orosz Balett és a Theater an der Wien is. Ez utóbbi együttes karmesterei Lehár Ferenc és Stella Oszkár voltak. Az évadot egy megismételhetetlen sorozat, szinte a teljes Wagner -életmű bemutatásával zárták. Neves Wagner-énekesek és a dessaui Hoftheater zenekarának közreműködésével a Ring ciklus, valamint a Lohengrin, a Tannhäuser, A bolygó hollandi, a Trisztán és Izolda és A nürnbergi mesterdalnokok is színre került. A második évadban is elsősorban népszerű operák voltak műsoron. Az operettek közül az Aranyeső t játszották a legnagyobb sikerrel, Zerkovitz Béla első darabját. A több mint 3000 nézőt befogadó teátrumban 70 előadást ért meg a darab. A harmadik évad legnagyobb eseménye Wagner: Parsifal ( 1914. január 1. ) [3] című grandiózus operájának bemutatója volt. A zenekart és a kórust Reiner Frigyes vezényelte. a betanításban az igazgató Márkus Dezső volt segítségére. Művészeti konferencia a táncfesztiválon - Győr Plusz | Győr Plusz. A rendező Mérei Adolf, a címszereplő Anthes György volt. Az első három évadban a színház több tucat bemutatót tartott, több külföldi társulatot is vendégül látott.
A DVM csoport integrált építészeti és építőipari szolgáltató megkezdte az Andrássy út 25. szám alatt álló Drechsler-palota kivitelezési munkálatait – közölte a kivitelező DVM csoport az MTI-vel. A Magyar Államvasutak Nyugdíjintézeteként és Állami Balettintézetként is ismert műemlék épület tulajdonosa, a QPR Properties itt nyitja majd meg 2022-ben a 151 szobás luxusszállót, a W Budapest Hotelt. A QPR Properties a DVM group csapatát bízta meg a kivitelezéssel, a cég számos hasonló nagyságrendű, nemzetközileg is díjazott budapesti műemléki felújításban vett részt, ilyen volt például az ikonikus Eiffel Palace, a Váci 1, az Ybl-villa, az Amerikai Nagykövetség, a Bank of China és a Helvetic Clinics épülete. A szállodát a Marriott Internationalhez tartozó W Hotels fogja üzemeltetni, a luxusszállodalánc a QPR Properties Kft. -vel kötött megállapodást az ikonikus épület szállodává alakításáról. A kivitelezőnek az ötcsillagos szálloda műszaki elvárásaira is fel kell készítenünk az épületet. 1890-es évek eleje, Andrássy út. Az örökségvédelem és műemléki helyreállítás jelentős gépészeti és elektromos megújulással egészül ki, amely a 16 ezer négyzetméter alapterületű ingatlan minden helyiségét érinti.
Szakmai tapasztalat: Balett-táncos az ukrán Nemzeti Operaházban, sinse 2002. Balett-táncos a Magyar Nemzeti Balett sinse 2016-ban. Balettmester a Magyar Nemzeti Balett Intézetben, sinse 2017. Muruev Denis 1989-ben Szovjetunió Permi balett Intézetben fojtatta és végezte tanulmányait, miután rögtön a Moszkvai Klasszikus balett tagja lett. 1994-Kazanyi akadémikus Operaház tagja. 2002-2008 Russian Ballet Swansea South Wales (Anglia). 2009-ben Balettmesteri diplomát szerzet 2011-től Magyar Táncművészeti Főiskolán klasszikus balett mester. Anna Generalova Krasnodarban született. 1997-ben végzett a Szentpétervári Állami Kulturális Akadémián tanár-koreográfus szakon. 1997 és 2006 között balerinaként dolgozott a Rimszkij-Korszakov Állami Balett és Opera Konzervatóriumban Szentpéterváron. Később karaktertáncot és klasszikus táncot tanított. Budapesti ballett intezet xx. Kínában is tanított, majd a klasszikus tánc előadóművészc előadóművésze volt Spanyolországban. Jelenleg számos tanítványa tanul a vezető balettiskolákban világszerte.