jún 22 2012 2012 évi I. tv. A munkatörvénykönyve 2012. 07. 01-én lép életbe a 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről. A következőkben – a teljesség igénye nélkül- néhány fontos változásra szeretnénk a figyelmet felhívni. Egy kis történelem: Első 1951 tvr szintű szabályozás 1967 II. tv Volt szovjet Unió MT lefordítása 1992 MT 2012 I tv. Amely 2006 óta történő tervezés végeredménye Bevezetés … Olvass tovább Munkáltatói tájékoztatás minta Filed under IratTÁR, Ügyfeleinknek Munkáltatói tájékoztatás minta 2012. 01 A munkáltatói jogkör gyakorlójának a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatni köteles azokról a további lényeges kérdésekről….. Munkaszerződés minta 2012. Munkaszerződés minta 2012. Várhatóan 2012. július 01-től hatályos lesz az új munkaszerződés. 20 Mezőgazdasági termék értékesítés fordított Áfa Adózási szabályai Filed under Kategória nélkül 2012. 06. 14. Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról (Áfa tv.
(3) Ha a munkaviszony tizenöt nap eltelte előtt megszűnik, a munkáltató az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban köteles teljesíteni. (4) A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell. (5) Nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötelezettség – az (1) bekezdés h) pontját kivéve –, ha a munkaszerződés alapján a) a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy b) a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg. Miről kell tájékoztatni az "új belépőket"? A munkáltatónak a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül kell írásba foglaltan a 46. § (1) bekezdésében foglalt feltételekről tájékoztatást adni a munkavállaló részére. Ennek közlését – figyelemmel arra, hogy minderre a munkaügyi ellenőrzés hatálya kiterjed – célszerű írásban is rögzíteni, a tájékoztatás egy példányát "átvetetni" a munkavállalóval.
Természetesen annak nincsen akadálya, hogy a munkaviszony megszüntetésekor a munkáltató értékelje azt a körülményt, hogy a munkavállaló korábban már kötelezettségszegést követett el, amely figyelmeztetéssel járt. A felmondásnak nem előfeltétele, hogy a munkavállalót korábban legalább háromszor figyelmeztesse a munkáltató. És hogy milyen esetben alkalmazható figyelmeztetés? Gyakorlatilag bármilyen esetben, ha a munkavállaló valamilyen kötelezettségszegést követett el és az a munkáltató szempontjából enyhébb súlyúnak minősül. Például, ha a munkavállaló tiszteletlen, sértő magatartást tanúsít a felettesekkel, munkatársakkal szemben; ha együttműködési kötelezettségét megszegi vagy éppen ha teljesítménye gyenge, nem felel meg a munkáltatói elvárásoknak.
A munkakörbe tartozó feladatok, a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozása és a munkáltatói jogkör gyakorlójáról szóló tájékoztatás kivételével a tájékoztatási kötelezettség a munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható (pl. az Mt., illetőleg a kollektív szerződés érintett szakaszaira, pontjaira történő utalással). Az ítélkezési gyakorlat szerint az alapbér és a rendkívüli munkavégzés (túlmunka) ellenértékének összegét a munkavállalóval külön-külön megállapíthatóan kell közölni [BH2008. 343. ]. Ha a munkaviszony tizenöt nap eltelte előtt megszűnik, a munkáltató a 46. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a munkaviszony megszűnésétől számított harmadik munkanapon belül köteles teljesíteni. Amennyiben a munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá a 46. § (1) bekezdésben meghatározott feltételekben változás történik, tizenöt nap áll a munkáltató rendelkezésére az erről szóló írásbeli tájékoztatásra. Nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötelezettség – a munkáltatói jogkör gyakorló megnevezése kivételével –, ha a munkaszerződés alapján a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg.
Ez egy legenda, amit a ballib sajtógépezet gyártott. "Mert Göncz Árpád kifejezte... jesszusom. Göncz Árpád, mint mérce... sok példáját lehetne mondani teljes és totális alkalmatlanságának a feladatra. Patkányújságírás, SZDSZ-es patkányok és a Hét patkánya – kis magyar patkányozástörténet | 24.hu. Beégett a fejembe, ahogy tán 1997-ben a Fehér Ház előtt nyilatkozik, megalázó volt az egész szerencsétlenkedése, CNN live, pár millió ember előtt járatta csak le az országot. Arról nem is beszélve, hogy nagyon is pártos volt, pártszolgálatban működött vlgig a hivatali ideje alatt. Miről beszélünk? Fel kellene már fogni, Göncz Árpád nem volt soha az egész nemzet szeretett elnöke, ez egy legenda, amit a ballib sajtógépezet gyártott. "
Antall nagy tévedése volt Göncz. "Antall József megbízott Göncz Árpádban, és ez hatalmas hiba volt. Az egykori kisgazda, a korábbi ötvenhatos nem csak a kormányfőt, az egész nemzetet elárulta. Göncz köztársasági elnökként az SZDSZ pártkatonája, az egykori ellenfél, a pufajkás Horn Gyula támogatója lett, egyik kulcsszereplője az SZDSZ és MSZP házasságának. Gönczöt sok ötvenhatos »patkánynak« nevezte, mondván ez volt a beceneve a börtönben, ahol kivételezett helyzetben élt, fordíthatott, könyvtárosként dolgozhatott. Akkoriban, amikor mondjuk Pákh Tibort elektrosokk-sorozatokkal kezelték. Hatalmas botrány lett abból, amikor A Hétben kimondták a Gönczhöz kapcsolt ragadványnevet, bizonyíték sem a spicliskedésre, sem az ellentétére nincs. Antall nagy tévedése volt Göncz. Hiába a régi barátság, a kisgazda gyökerek, a köztársasági elnök ott tett keresztbe a miniszterelnöknek, ahol csak tudott. Göncz, alias Patkány véleménye: "nagy szerencséje Magyarországnak Trianon" - Nemzeti.net. A hála nem politikai kategória, ez bebizonyosodott Göncz Árpádnál azzal is, hogy nem respektálta Antall József jóságát, amikor őt javasolta a legfőbb állami tisztségre.
Göncz Árpád, ahogy a köznyelv hívja, a "patkány", meglehetősen sötét figurája a magyar történelemnek. A fent említett megnevezés nem valamiféle becenév, ugyanis sokan tudni vélik, ilyen fedőnévvel működött és volt besúgó a börtönben az 1956-os szabadságharcot követően. Azt gondolom, ezt a történetet már mindenki hallotta róla. Az már kevésbé ismert, pedig tény, Göncz már 1945-ben jócskán rászolgált a patkány név viselésére, mikor csatlakozott a Budai Önkéntes Ezrednek hívott, haza- és kontinensáruló alvilági lelkületű bandához. Ezek voltak azok, akik saját hazájuk ellen fogtak fegyvert Budapest ostromakor a szovjet bolsevikok oldalán. Göncz Árpád Patkány — Velünk Élő Történelem - Göncz Árpád - Hírek - Zalaegerszegi Hírhatár. Ez volt hát mindenki "Árpi bácsija", aki az MDF-SZDSZ paktum következtében lehetett köztársasági elnök, hogy aztán ahol tudja, ott fúrja az MDF-et, a későbbi MSZP-kormánnyal természetesen már nem voltak averziói. És erről az emberről neveznek el egy közterületet, mégpedig Árpád vezér nyomán az Árpád-hídi megállót csúfítanák el akként, hogy Göncz Árpád városközpont lenne a neve.
2014-ben Szanyi Tibor kapott rá a patkányozásra, rövid időn belül kétszer is ezzel hívta fel a figyelmet magára. Előbb az országgyűlési választás előtt Szekeres Imrével közösen kampányolt a jászsági Alattyánban, ahol a Magyar Nemzet beszámolója szerint azt mondta: el tud képzelni olyan helyzetet, hogy Szekeres nem hívja ki ellenfelét, mert nem tartja méltónak a vitára, s azt mondja: ezt a patkányt nem hívom ki. "Patkányokkal nem beszélgetek. Létezik ilyen is" – idézte a lap az MSZP EP-képviselőjét. Szeptemberben aztán már az Index írta meg, hogy Szanyi Brüsszelben vendégül látta a Gój Motoros Egyesület 12 tagját, mert elvesztett egy 2013-as fogadást Mészáros Imrével, az egyesület vezetőjével szemben, az utazás 2700 eurós költségét pedig az EP-költségvetés terhére számolta el. Szanyi később a témával foglalkozó sajtót "patkányújságírásnak" nevezte. Az MSZP országos etikai és fegyelmi ügyek tanácsa figyelmeztetésben részesítette a politikust, a országos elnökség elhatárolódott "erkölcsileg vállalhatatlan cselekedeteitől", ő pedig megkövette mindazokat, akik "érzékenységéhez óvatlanul" közelített.
A "köztársaságnak hazudott önkényuralom köztársasági elnöknek hazudott bábja" azonban hajlandó volt részt venni ezen az ülésen és ott "ünnepinek csúfolt" beszédet mondani – fogalmazott Áder Jánosra utalva. Ezzel a gesztussal az államfő nem csak, hogy elveszítette "köztársasági elnök jellegét", de az általa elvállalt szerep politikai giccsnek is hazug és botrányos – tette hozzá. Harminc évvel ezelőtt a maitól gyökeresen különböző világ reményében gyűltek össze az új képviselők – mondta. Akik szombaton a parlamentben "ünnepet hazudva tort ülnek a köztársaság sírjánál", azok mindent elvettek, meggyaláztak és elloptak abból, ami a rendszerváltozás lényege volt – közölte. Véget vetettek a nyugatos polgári demokráciának, az emberi méltóság tiszteletének, a demokratikus jogállamnak, az ellenőrzött kormányzásnak, a szociális felelősségnek, a világgal és Európával való kooperációnak – érvelt. A rendszerváltozás gyilkosai és tolvajai azok, akik leváltották és meggyalázták a harmadik köztársaságot, miközben egy új, illiberálisnak nevezett rendszert építettek fel – szögezte le.
Országos szinten azonban csak négy évvel később emelkedett be a közbeszédbe a népszerűtlen rágcsáló, amikor is Pálfy G. István, a Híradó és a A Hét című MTV-műsorok főszerkesztője ezt a talányos kommentárt eresztette el az egyik hírműsorban: Ki gondolta volna, hogy az 1994-es választások előtt is a múlt árnyaival fogunk viaskodni. így aztán szinte természetes, hogy a most leköszönt Országgyűlés még a legutolsó ülésnapon is az ügynöktörvényről, illetve azokról a bírókról vitázott, akik átvilágítják a közélet főszereplőit, egészen a vezető újságírókig. Erre valami okból nem volt elég a négy év. Talán, mert akit szorít a pufajka, a be nem vallott besúgó lét, az eleve ellenérdekelt. És hát, persze, vannak emberiességi megfontolások, hivatkozások is. Valóban komisz ügy ez, nagyon komisz, mert kissé durván szólva patkány dolgok lehetnek a háttérben. Az elhangzottak nyomán nem sokkal később olyan fénymásolt plakátok jelentek meg Budapesten, amelyek Pálfy G. -t mint "A Hét patkányát" ábrázolták, erről a Pesti Hírlap is beszámolt egy fényképes tudósításában.
(Aztán persze bocsánatot is kért, mondván, meg sem fordult a fejében, hogy lepatkányozza a Fidesz-szavazókat. ) A patkánytémához rengetegen hozzászóltak már Tamás Gáspár Miklóstól a Professzorok Batthyány Köréig, ami nem meglepő, hiszen embereket bármilyen állattal azonosítani már önmagában is a kommunikáció szélsőséges formája, a patkány által keltett képzettársítások miatt pedig ez az egyik legdurvább szó, amit embertárunkra mondhatunk, még annál is erősebb érzelmi töltete van, mint amikor Torgyán József 1996-ban liberális férgekről beszélt, vagy amikor húsz évvel később Orbán Viktor fifikásan "a gazdaállat puha, meleg és szőrös testén megalapuló" élősködőkhöz hasonlította az ellenzéket. Persze a patkányozás sem volt eddig teljesen példa nélküli a magyar közéletben – bár Bangóné egyelőre viszi a pálmát, vegyük sorra, kik voltak a MSZP-s képviselő előképei a harmadik Magyar Köztársaság történetében. Az első rendszerváltás utáni sajtószöveg-emléket egy "helyi" patkányozásról találtuk: az alsópáhoki Petőfi Mgtsz elnöke, dr. Tomonicska Ferenc patkányozta le a visszahívatását kezdeményező 82 idős nyugdíjas téesztagot, derül ki a Népszabadság 1990-es riportjából.