2016. február 13. pedagógus tüntetés - YouTube
A központosítás teljes csődöt mondott, ezért a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartói jogát tartanák csak meg. Vissza kell adni a szabad tankönyvválasztást is - jelentette ki az érdekvédelmi vezető. Galló Istvánné megerősítette: a sztrájkbizottság pénteken informális megbeszélést folytatott Balog Zoltán szakminiszterrel. Az elvárt változások jelentős része rendszerszintű, ugyanakkor a megbeszélésen a miniszter azt jelezte, hogy a kormány nem kíván ilyen jellegű változtatásokat tenni, ezért döntöttek az országos demonstráció mellett. Az oktatás nemcsak a pedagógusok ügye, hanem közügy, a magyar társadalom ügye - összegzett. Pedagógus tüntetés 2016 február 13 097 de 19. A mai napig nem tudja, kiket akarnak meghívni a köznevelési kerekasztalon az egyeztetésekre - mondta. Ez ugyanakkor már csak tűzoltás, akkor kellett volna összehívni a kerekasztalt, amikor az egész rendszer átalakításához hozzáfogtak. Akkor kellett volna a szülők, a gyakorló pedagógusok véleményét megkérdezni. A szakszervezeti vezető a tankerületi fórumokat időhúzásnak nevezte, "ha nem tudják, mi a baj, akkor tényleg nagyon nagy a baj" - fogalmazott.
A követelések közül a válaszadók a diákok túlzott terhelését, az alacsony tanári fizetéseket, valamint a tankönyvválasztás szabadságának megszüntetését tartják a legnagyobb problémának. A megkérdezettek kétharmada szerint, ha a tanároknak sikerülne elérnie a céljaikat, összességében jobb lenne a hazai oktatás színvonala. Az oktatási rendszer állapotával a megkérdezettek több mint fele elégedetlen, és háromnegyedük szerint az elmúlt években ez romlott. A válaszadók szerint a jelenlegi állapotokért egyértelműen a kormány a felelős. A rossz idő ellenére teljesen megtelt a Parlament előtti tér, a kormány oktatáspolitikája ellen tüntettek. A köznevelés és a pedagógusok helyzetének javítását követelték. A rendezvényt azért hirdették meg pedagógus szervezetek, mert úgy látják, rendszerszintű változtatásokra lenne szükség az oktatás, a köznevelés területén, ugyanakkor szerintük a kormányzat nem értette meg ennek fontosságát. 2016. Belföld: Országos demonstráció lesz február 13-án – itt a pedagógusok 25 pontja - NOL.hu. február 2. Még az Emmi háttérintézménye is arra jutott, hogy nagyon súlyos problémákat okozott a Klik Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kutatása szerint az iskolák államosítása, az Európában példátlan túlközpontosítás átgondolatlan volt, és az intézmények normális működését akadályozzák.
A szervezők azt kérték, legyen békés a menet Fotó: János – Origo A szervezők korábban arra kérték a tiltakozókat, hogy tartsák be a közlekedési szabályokat, és lehetőség szerint maradjanak a járdán, és a menet legyen békés. - A pedagógustársadalom nagyobb felelősséget érez a gyerekek jövője iránt, mint azok, akik ezt az országot irányítják – mondta Galló Istvánné a miskolci Hősök terén összegyűlt tömegnek. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint azonban ez a tiltakozás nem állhat meg itt, hanem február 13-án a Parlament előtt kell kiteljesednie. "Ez nem pártpolitikai ügy" Nevelni a szülő és a pedagógus dolga. Pedagógus tüntetés 2016 february 13 2017. A politika fel sem fogja, milyen jelentéktelen ehhez képest" – mondta az egyik miskolci szülő az összegyűlt tiltakozóknak. A paprikás hangulatú beszédben az apuka azt is hozzátette: hogyan merik a hitvány politikusok a tanárok fölé helyezni magukat? - Akkora a baj a közoktatásban, hogy az már letépte a tanárok kezéről a közöny bilincsét – mondta a szülő, aki szerint bárki, aki azt állítja, hogy ez pártpolitikai ügy, az hazudik.
Ő hozta létre a zágrábi püspökséget, emellett Biharról Váradra (ma: Nagyvárad) költöztette a püspöki székhelyet. A magyarországi egyház 1092-ben tartotta első zsinatát. I. László koronázása a Képes krónikából Uralkodása alatt az addig trónviszályoktól és külső támadásoktól zaklatott országban törvényeivel nyugalmat és rendet teremtett. Három törvénykönyve közül az elsőt 1077-ben adták ki. Törvényei nagyon szigorúan büntették a lopást: ha valaki baromfinál nagyobb értékű állatot lopott, felakasztották, ám ha a templomba menekült, akkor "megúszta" vakítással. Ha az eltulajdonítás értéke nem érte el egy baromfi árát, akkor "csak" megcsonkították a tolvajt. A törvények emellett szigorúan védték a keresztény egyházat. Kimondta az egyházi személyek sérthetetlenségét. Megszabta az ünnepnapok számát (36 nap), tűzzel-vassal irtotta a pogány szokásokat. Szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést. Ha valakit boszorkányságon kaptak, máglyahalálra ítélték. I lászló magyar király gyermekek. Jeruzsálembe kívánt zarándokolni, tervét azonban nem valósíthatta meg, mert 1095. július 29-én Nyitrán váratlanul meghalt.
945 évvel ezelőtt, 1077-ben lépett a magyar trónra I. László (1040 körül – 1095. július 29. ), I. Béla király és Richeza lengyel hercegnő másodszülött fia. László királyt 1192-ben avatta szentté III. Celesztin pápa. Már röviddel 1095-ben bekövetkezett halála után elismerően szóltak róla, kiemelve erkölcsösségét és vallásosságát. Sírja zarándokhellyé vált, számos csodás gyógyulást tulajdonítottak neki. Kivételes fizikuma és rettenthetetlen jelleme miatt lovagkirálynak, Isten atlétájának és Bátor Lászlónak is nevezték. László életét sok küzdelem és megpróbáltatás kísérte. Vallásos lelkületét anyjától, a vitézséget atyjától örökölte. Még jóformán fel sem serdült, máris viszontagságos időket kellett átélnie: a testvérharcot András király és apja, Béla herceg, majd az évekig húzódó viszályt Salamon király és Géza bátyja között. I lászló magyar király szálló. Így korán megedződött az élet iskolájában, s felkészült küzdelmes uralkodói éveire. Az ő feladata lett ugyanis a belső rend megszilárdítása és a külső határok biztosítása.
László Lengyelországban született 1040 körül. Atyja I. Béla magyar király (uralkodása: 1060–1063) volt, anyja Richeza, II. Mieszko lengyel fejedelem leánya. László bátyja, Géza 1074 és 1077 között ült a magyar trónon. Piroska nevű leánya bizánci császárné lett Eiréne néven. I lászló magyar király étterem. A betörő fekete kunok elleni ütközetben László döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában. Emellett üldözőbe vette az egyik menekülő kun vezért, aki egy magyar leányt vitt magával. Kiszabadította a lányt, jóllehet előzőleg már súlyos sebet kapott a csatában. E hőstette legendává vált, s a következő századokban számtalan magyar templom falán megfestették. László nevéhez fűződik Horvátország és Szlavónia meghódítása is. A kun és besenyő betörések tapasztalatai arra ösztönözték, hogy megerősítse a végeket. Az elnéptelenedett területekre új telepeseket hozott, kiépítette a keleti részeken a közigazgatás szervezetét, az Egyház zilált belső ügyeit zsinatok összehívásával rendezte. Ily módon politikai egységgé formálta Magyarországot.
László az apáca meghallgatása után azonnal intézkedett, hogy Salamont engedjék szabadon, és kísérjék ki az országból. Szent István Stróbl Alajos által megmintázott szobra a budai Mátyás-templom mellett Forrás: Wikimedia Commons Miután Salamon szabadulásának híre befutott Székesfehérvárra, a koporsó nehéz fedelét egyszerre csak minden nehézség nélkül le tudták emelni. Magyarország fővédőszentje, és a nemzet mennyei patrónusa A korabeli hagyomány szerint a koporsót rózsaszín "balzsamillatú" folyadék töltötte ki. Amikor a felnyitott koporsóból kiemelték István földi maradványait, akkor fedezték fel, hogy a király jobb kézfeje a karral együtt hiányzik. A természetes módon mumifikálódott végtag maradványt László királynak csak a rákövetkező évben, 1084 májusában sikerült megtaláltatnia. Minden értelemben kimagaslott kortársai közül a kegyes lovagkirály, I. László » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A Szent Jobb 18. századi rézmetszeten Forrás: Wikimedia Commons/ Pray Á. (A Szent Jobbot a Hartvik-krónika szerint István pecsétgyűrűje alapján azonosították. ) 1083. augusztus 20-án a székesfehérvári királyi bazilikában a főpapok, apátok és udvari méltóságok jelenlétében megtartott ünnepi szentmisén az államalapító király földi maradványait tartalmazó ezüstládát az uralkodó, László a főoltárra emeltette.
László még hercegként tért haza lengyel száműzetéséből, hogy bátyját, Gézát támogassa I. Salamon király ellen, biztosítva maguknak ezzel a dukátust (hercegi uradalom). László herceg Salamon uralkodása alatt a kerlési csatában tüntette ki magát először jelentősebben, amikor a betörő fekete kunokat sikeresen kiverte az országból és még az egyik menekülő kun vezértől is visszaszerezte az elrabolt magyar leányt. Ez a hőstette még életében nagy dicsfénnyel övezte fel őt. A pártoskodásban még többször is Géza mellé állt a harcban, amíg csak őt uralomra nem segítette. Bátyja halála után azonban rövidesen mégiscsak ő lett a király 1077-ben. Megszületett I. Szent László magyar király - Agytörő. Uralkodása alatt egyaránt törekedett az ország külső és belső gyarapodására, valamint annak egységére is. A királyságába betörő besenyőket, úzokat, kunokat többször is kiűzte, nem egyszer felkínálva nekik a lehetőséget, hogy térjenek meg a keresztény hitre és telepedjenek le. 1091-ben birtokba vette Horvátországot és az egykori Moesia egyik részét dinasztikus jogon, lévén az özvegy horvát királyné a testvére volt, s László segítségét kérte.