A magyar racka juh, régebbi nevén hortobágyi racka juh egy régi magyar juhfajta, amely egyes elképzelések szerint a magyar királyokkal tért vissza a Kárpát-medencébe egészen Mezopotámiából. Sokáig az alföldi juhpásztorok meghatározó állatának számított. Lassan gyarapszik, ezért a kihalás szélére került, pedig kiváló húst ad a mangalicához és a szürke marhához hasonlóan őshonos magyar racka. A csavart szarvú, kecses és élénk állatok kissé vad jellegű, márványos húsa azoknak is ajánlható, akik a faggyús birkától idegenkednek. Az irodalom szerint a racka igénytelen jószág, nem zavarja a szélvihar és a havas eső sem, télvíz idején is megelégszik egy fészerrel, ahol a bárányát megelli. Az erős, életképes kicsik már születésük napján képesek az anyjukkal több kilométert megtenni. Később is szívósak maradnak, a legelőn tartott racka a szó jó értelmében vett parlagi juh: edzett állat, mely a szabadban éli le az életét. Ez persze hátrány is. Az állandó mozgás miatt lassan gyarapszik, s szigorúan gazdasági alapon nem versenyképes a zárt tartásban, tápon gyorshizlalt húsfajtákkal szemben.
A gyimesi racka juh a hegyvidéki racka juhok legtipikusabb képviselője. Erdélyben alakult ki a középkor végén, elsősorban székelyek és csángók tenyésztették. Régebbi leírásokban említik székácsmenti, korponai, háromszéki juhként is. Fajtatisztán ma már csak a havasi legelőkön található meg, innen került hazánkba az utóbbi húsz évben a ma mintegy 2000 egyedből álló populáció magja. Jelentősen különbözik a magyar racka juhtól, jobban alkalmazkodott a mostoha időjárási körülményekhez. A legnagyobb termetű juhfajta a rackajuhok csoportjában. Gyapja nem olyan durva, mint a magyar rackáé, finomabb pehelyszálakkal kevert, színe szinte teljesen fehér, kivéve a szem körüli "ókulát" és a lábvégi barna-fekete foltokat. A fekete foltokkal fedett rész pigmentált, a fehér bundával fedett pigmenthiányos. A gyimesi racka nőstényei sarló alakú szarvat viselnek, de ez meglehetősen rövid, sok a szarvatlan egyed is. A kosok szarva csigaszerű 1, 5-2, 25 csavarulattal. A nőstények súlya 45-65 kg, a kosoké 62-86 kg.
A magyar racka története A rackajuhok őse az arkal (Ovis vignei var. arkal), ez az egyetlen nagy testű vadjuh, amelynek hosszú far ka van, és Délnyugat-Ázsiában élt, ahol a juhok háziasítása végbement. Bökönyi Sándor régészeti kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a mag yar racka a népvándorlás korában jelent meg a Kárpát-medencében, de nincs adat arra, hogy melyik népcsoporttal érkezett. Sokatmondó az a nyelv észeti adat, hogy őseink a finnugor eredetű juh szót eredetileg csak a rackára értették. Matolcsi János szerint a honfoglalás kori juhoknak nem V alakú, pödrött szarvuk volt, hanem vízszintes tengely körül csavarodott. Első régészeti és írásos emlékei a 16-17. századból mar adtak fenn, a V alakban felálló és pödrött szarvú példányokról. Évszázadokon keresztül hazánk és a környező országok között élénk juh- és juhbőrkereskedelem folyt, erről már 1255-ből vannak adatok. A legtöbb juhot 1737-ben szállították ki, 124129 db-ot. A 19. század második fele óta a finomgyapjas fajták, elsősorban a merinó szorította vissza.
Julcsi volt az ősanya, őt követte Léna, Lili, Szaffi, Jolán és a többiek, na meg a kos, Jávor. Csak az anyákat nevezik el, a kicsiket nem, mert különben nem lenne szívük levágni és eladni őket. Kivételt képez most Mese és Mátka, akiket meg akarnak tartani anyajuhnak. A bárány és az őz A racka jól tejelő juhfajta, legalábbis papíron. Hatvan liter tej fejhető ki anyánként, de ritkán fejik. Csemőn sem: a juhok vad természete miatt ez nagy kihívásokkal járó feladat lenne. Gyapja is durva, így finom szövetek készítésére nem jó (nemezkészítésre viszont kiváló). A rackát húsáért érdemes tartani. A Csuda-tanyán karácsony táján, kilenc-tíz hónapos korukban vágják a legtöbb bárányt. Bár húsvéti báránynak is gyakran keresik, a racka erre nem alkalmas, mert négy-hat hetesen még "kis piszkák" a fajta egyedei. "Vétek két kiló húsért levágni azt a csöpp állatot" - mondja Fanni. A húsvétra levágott húsbárányok ötször akkorák, mint az azonos korú rackák. Csak két, két és fél éves korukra érik el azt a súlyt, amit a húsfajták hat-nyolc hónaposan.
Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont programajánló 2022 2022. JÚLIUS 4., HÉTFŐ, 20:30–21:45 67-es korongok - Pink Floyd Gimesy Péter művészettörténész rocktörténeti sorozata jegy: 1200 Ft Hegyvidék kártyával: 500 Ft (csak személyesen) 2022. JÚLIUS 5., KEDD, 19:00–21:00 Psszt! Némafilm-vetítés - The Temptress Zongorán játszik: Répászky Miklós Dániel A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! 2022. JÚLIUS 24., VASÁRNAP, 20:00–20:45 Bartók Béla: A fából faragott királyfi - Zenélő Budapest Kamarazenei adaptáció báb- és táncjátékra Balázs Béla meséje alapján, zenéjét szerezte Bartók Béla Kamaraadaptáció és művészeti vezető: Götz Nándor koreográfus: Juhász Zsolt (Duna Művészegyüttes) bábmester: Lénárt András Közreműködnek: a Duna Művészegyüttes táncművészei Lénárt András, Aracs Eszter-bábok Kuklis Gergely - hegedű Götz Nándor - klarinét Lőwenberg Dániel - zongora A műsor 45 perces. Az ingyenes programot 8 és 90 éves kor között ajánljuk. Ingyenes regisztrációs jegyek igényelhetők.
On 2018/04/21 10:57 1 987 0 Tavaly szeptember 17-én nyílt meg a nagyközönség előtt Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont. A helyszínről: 2017 nyarán fejeződött be a Hegyvidéki Önkormányzat beruházásában a műemlékvédelem alatt álló, egykori lóvasút végállomásának épületének korhű rekonstrukciója a Zugligetben. Az épület felújítása eredeti állapotának megfelelően, de a mai kor követelményeihez igazítva történt. Az egykori nyitott várócsarnok – amit oldalról csak üvegfal határol – ismét eredeti szépségében látható. Az épület a föld alatt, a pinceszinten bővült, valamint a hegyoldalba süllyesztve egy új, többfunkciós épületrész jött létre. Az egykori lóvasút végállomásának épülete Zugligetben Termek, befogadóképesség: A megújult műemlék épületben a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény kiállításai láthatóak, valamint múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, a raktáraknak és irodáknak, továbbá a Normafa alsó kapujaként információs pontnak és egy vendéglátóhelynek is itt biztosítanak helyet. Az épület mögött kialakított új, modern épületszárnyat egyebek mellett multimédiás oktatóteremként, tudományos kutatóhelyként, filmvetítések és kisebb konferenciák helyszíneként lehet használni.
A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont az egykori Lóvasút-végállomás épületének műemlékvédelem alatt álló, korhű rekonstrukciója a Zugligetben. Az épület a Hegyvidéki Önkormányzat beruházásában, a magyar állam és az EGT Alap támogatásával, mintegy egymilliárd forintból újult meg, és 2017. szeptember 17-én újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. A Lóvasút kulturális- és rendezvényközpontként működik: kulturális programok (koncertek, filmvetítések, könyvbemutatók, ismeretterjesztő előadások) megrendezésének ideális színtereként, valamint konferenciák és egyéb üzleti rendezvények, családi események (születésnapok, évfordulók, esküvők) exkluzív helyszíneként szolgál a továbbiakban. A Lóvasút részeként, különálló épületben lelt továbbá gyönyörű otthonra a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, amely helytörténeti programokkal: állandó és időszakos kiállításokkal, tematikus sétákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja az érdeklődőket. Az épület másik, völgy felőli szárnya hamarosan egy vendéglátóipari egységnek is otthont ad, amely várhatóan 2019 elejétől áll a helyi lakosság és a környékre látogatók rendelkezésére.
A svájci stílusú fűrészelt faornamentikával díszített épület otthont ad a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteménynek, valamint kulturális és rendezvényközpontként működik. Az épületet 2017-ben sikerült az eredeti, Kauser József-féle arculat szerint rekonstruálni, láthatók az indák, rózsák, akantuszlevek a homlokzaton, amelyek a századforduló svájci modorú épületeinek díszei. A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, az egykori zugligeti lóvasút-végállomás épületének részlete (Forrás: MTI/Máthé Zoltán) "A 145 éves, sokáig elhagyatott, pusztuló épület eredeti karakterének és arculatának megfelelően, de a mai kor követelményei szerint építették újjá, kivételes építészeti értékeit helyezve előtérbe. A svájci villa típusú egykori lóvasúti végállomás majd villamos megálló helyreállításán és a díszítőelemek megmentésén húsz különböző műemlékes és szakági tervező dolgozott egy éven keresztül. A műemlék épület rekonstrukciója és bővítése részben az eredeti tetőszerkezetek és homlokzati fachwerk-ek megtartásával, részben a nyílászárók és homlokzati fadíszítések újragyártásával történt" – írják a Építőipari Nívódíj indoklásában.
A gyerek- és kutyabarát programot Friedenthál Zoltán és Mátyássy Bence vezetik. Jövő kedden Márfi Márk adja elő saját Telik – egy óra az életedből című darabját, a rákövetkező hétfőn pedig jön a Be happy, amelyet Chaplin: A kölyök című filmje inspirált. A napjainkban játszódó parafrázisban a kolduló utcagyereket Mátyássy Kála Cecília, az utcazenész csavargót Mátyássy Bence játssza. Apa és lánya. Műsor: Intermezzo Adás: Csütörtök 16:00 Műsorvezető: Bálint Edina
Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!