Aszódi Attilával, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanárával készített interjút az Index szerkesztősége, amely felkeltette érdeklődésemet. Olyan aspektusból közelíti meg Aszódi a témát, hogy úgy döntöttem, megosztom az olvasókkal a számomra érdekes tényeket, véleményeket. Az eredeti cikk a z alábbi linken található. Először azonban lássuk, hogy mi is vezetett a katasztrófához. Mi is történt? 1986. április 26-án, 35 éve élte meg az emberiség a világ egyik legsúlyosabb atomkatasztrófáját az akkor még Szovjetunióhoz tartozó ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Csernobil: 25 éve történt az atomkatasztrófa. A csernobili atomerőmű a Szovjetunió egyik legfejlettebb létesítménye volt. Az első két reaktort az 1970-es évek végén helyezték üzembe, a negyedik reaktor pedig 1983-ban lépett működésbe. 1986. április 26-án a személyzet a negyedik reaktor tartalékhűtő rendszerének tesztjére készült, azonban a rutinbiztonsági teszt katasztrófába torkollott. Az atomreaktor olyan, mint egy nagy gőzgép, az urán fűtőelemek reakciója hatalmas mennyiségű hőt termel, a hő gőzzé alakítja a vizet, amely a turbinákat meghajtva áramot termel.
A szerző a genfi Európa–Harmadik Világ Központ (CETIM) munkatársa, tizennyolc évig a WHO nemzetközi tisztviselője volt. Ezt a cikkét 2010 decemberében írta. Fordította: Morva Judit [i] Lásd Wladimir Tchertkoff: Le Crime de Tchernobyl. Le goulag nucléaire [Csernobil: bűncselekmény. Az atomgulág], Actes Sud, Arles, 2006; Galia Ackerman, Guillaume Grandazzi, Frédérick Lemarchand: Les Silences de Tchernobyl. L'avenir contaminé, [Csernobili titkok. Megfertőzött jövő], Autrement, Párizs, 2006. Csernobili Katasztrófa Következményei, Csernobili Atomkatasztrófa Következményei A Környezetre. [ii] Chris Busby és mások: The Health Effects of Ionising Radiation Exposure at Low Doses and Low Dose Rates for Radiation Protection Purposes [Az alacsony dózisú ionsugárzás hatása az egészségre és az alacsony dózis értékei a sugárzás elleni védekezésben], Green Audit, Aberystwyth, 2010. [iii] Alexey Yablokov, Vassili Nesterenko, Alexey Nesterenko: Chernobyl: Consequences of the catastrophe for people and the environment, Annals of the New York Academy of Sciences, vol. 1181, Wiley-Blackwell, 2010. április.
Nem tudjuk, ki akarja újranyitni az egészségre és természetre káros uránbányát a Mecsekben. Rejtély, miért költünk évente százmilliárdokat arra, hogy végleges tárolót építsünk a nagy aktivitású radioaktív hulladéknak-úgy, hogy sehol a világon nem épült még ilyen, nem véletlenül, hiányzik hozzá a megfelelő technológia. Zárógondolatnak az OAB munkatársa visszaemlékezéséből, útravalónak, egy atommentes világért: "Amikor a paksi reaktor építését elkezdtük, úgy tudtuk, hogy az atomerőművek hallatlanul biztonságosak, a baleset előfordulásának valószínűsége gyakorlatilag nulla. A mostani baleset után értesültünk arról, hogy a világon évente többször kisebb-nagyobb, könnyen végzetessé válható baleset fordul elő atomreaktorokban. Ez csak most derül ki? Netalán akkor nem mondtak igazat? " Az írás alapjául az Energiaklub 20 év sugárzás- In memoriam Csernobil kiadványa szolgált.
Nem lehetett előre látni, de most már tisztán látszik, hogy micsoda következményekkel járt a csernobili atomkatasztrófa. 21 évvel a sajnálatos események után ismét közelít a baj. Én magam is sokat gondolkoztam rajta járva a természetet, hogy mi történik azzal az avarral, mely ősz végére beborítja az erdőket. Hová tűnik? Tavasszal már ismét a megszokott formában találja az emebr az ösvényeket. Hova lesznek a levelek, a tobozok? A természet nagy mesetere a "takarításnak", így megoldja mindig amit kell. Az állatok, a természetes komposztálódás, mind-mind olyan tényezőlkk, mely ha minden rendben van, akkor megolda ezt a feladatot. Csernobilt azonban sok mindennek lehet nevezni, csak annak nem, hogy ott minden rendben lenne. A katasztrófa pillanataiban nem is lehetett sejteni, hogy milyen következményei lesznek a természetre nézve az atomkatasztrófának. Most azonban kiderült az egyik. Hihetetlen, de igaz: alig bomlanak el az elhalt növények és fák azon a környéken. Olyan mennyiségű erdei avar halmozódott már fel, hogy az manapság már veszélyes méreteket öltött.
Mind megelőzésre, mind a koleszterinszint csökkentésére nagyon jó a fokhagyma és az omega-3 zsírsavak, melyek többek közt a lazacban és más hidegtengeri halakban találhatók meg. De ha nem sikerült gyökeresen megváltoztatni az étrendet, akkor van egy kényelmesebb megoldás is. A koleszterinszint csökkentésében nagy segítséget nyújt a Cholestone táplálék-kiegészítő, amely a leghatékonyabb természetes koleszterinszint csökkentő hatóanyagokat kombinálja, így segít a koleszterinszint helyreállításában. A lenmagolaj tartalmazza mindkét omega-3 zsírsavat, az alfa-linolénsavat és a linolsavat, illetve az omega-6 és omega-9 zsírsavakat is. Erősíti a szívet, valamint az ér-és idegrendszert. A koleszterin szintet kisebb mértékben, míg a trigliceridszintet jelentősen csökkenti. Hogyan csökkentsük a koleszterint 2017. A fokhagyma hatóanyagai mérséklik az LDL koleszterinszintet, és növelik a HDL koleszterin koncentráció szintjét. Több mint 200-féle biológiailag aktív anyagot tartalmaz, értágító és természetes vérnyomáscsökkentő is egyben. A lecitin pozitív hatást gyakorol a koleszterinszintre, minthogy a koleszterint és egyéb zsírokat vízzel elegyedő formájúvá alakítja, így azok ki tudnak ürülni a szervezetből.
A koleszterin létfontosságú, mégis ha túl sok van a szervezetben, akkor káros. A magas koleszterinszint arterioszklerózis kockázatának emelkedéséhez vezet, ami szív- és érrendszeri megbetegedéseket, szívrohamokat vagy stroke-ot is előidézhet - de ki akarja ezt? Ha a koleszterinszint túl magas, csökkenteni kell. Vannak erre gyógyszerek, de természetes megoldások is léteznek. Először azonban nézzük meg, miért van szüksége a szervezetnek koleszterinre. Szükségünk van koleszterinre? A tömör válasz: Igen. A koleszterin szervezetünk számára létfontosságú, mert stabilizálja a sejtfalakat a szervezetben, illetve fontos hormonok előfutára is egyben. Koleszterin nélkül nem lennénk életképesek, nagy mennyiségben azonban méreg. A szervezet önmaga is képes elegendő mennyiségű koleszterint termelni. Tehát a túléléshez nem kell koleszterint fogyasztani. Hogyan csökkentsük a koleszterint 13. Ennek ellenére sajnos számos olyan tipikus ételt fogyasztunk, amely koleszterinszint növelő telített zsírsavakat tartalmaz. A koleszterin 2 formája Biztos hallott már a két kategóriáról, a "jó" és "rossz" koleszterinről.
A magas koleszterinszint stroke-hoz vezethet, amennyiben agyi vagy nyaki erek záródnak el. A szív koszorúereiben kialakult érelzáródás pedig szívinfarktust eredményez. HDL koleszterin és LDL koleszterin A koleszterin-anyagcserében kétféle koleszterint különböztetünk meg, HDL (High Density Lipoprotein) és LDL (Low Density Lipoprotein). Az LDL lerakódhat az artériák belhártyája alatt, érelzáródást, érelmeszesedést eredményezhet, míg a HDL az egyes vérzsírokat, így az LDL-t kivonja a vérből és visszaszállítja a májba, ahol feldolgozásra kerül. Hogyan csökkentsük a rossz- és növeljük a jó koleszterin szintjét?. A szív- és érrendszerünk egészségének tehát előnyös, hogyha a HDL-LDL egymáshoz viszonyított arányában minél magasabb a HDL. Koleszterin érték Értékek Állapot Teendő 5, 2 mmol/l-nél alacsonyabb normális 2 évente ellenőrizni 5, 2 – 6, 5 mmol/l között kissé magas Orvosi konzultáció 6, 5 – 7, 8 mmol/l között magas Azonnali orvosi konzultáció Mit tehetsz koleszterinszinted csökkentése érdekében? A koleszterinszint normalizálásban nagy jelentősége van az életmódnak, táplálkozásnak és mozgásnak egyaránt.