Az ideg bőrágának ellátási területén érzészavar észlelhető. Tekintsünk át néhányat az alsóvégtagi alagút szindrómák közül! A ligamentum inguinale tünetegyüttesnél a comb külső területén támad érzészavar. Ez többnyire zsibbadás, de gyakran kellemetlen, égő fájdalom is társul hozzá. Kezdetben csak időnként jelentkezik, huzamosabb állást, járást követően, néha éjszaka fokozódik. Az adott bőrfelületen a takaró érintése is kellemetlen érzést okozhat. Az idegi kompresszió ebben az esetben a hasüregben, vagy a lágyéktájon következik be. Terhesség alatt a növekvő méh által okozott nyomás következtében léphet fel. Az elülső tarzális alagút szindróma az ideg (n. peroneus profundus) a lábháton a belső és külső boka között húzódó szalag között komprimálódik. Égő fájdalom jelentkezik az I. és II. lábujj területén, mely kiterjedhet az egész lábközépre. A láb kissé gyengébb lehet, a lépés bizonytalanná válhat. A mediális tarzális alagút szindrómánál a belső boka alatt nyomódik meg az ideg (n. tibialis).
Kellemetlen, ha valamelyik testrészünkön érzészavar lép fel, különösen igaz ez kezünkre! Ha hüvelyk-, mutató- és középső ujjunk zsibbad, ráadásul kiejtjük a kezünkbe fogott tárgyakat, annak oka valószínűleg a csukló alagút szindróma! A carpal tunnel, vagyis csukló alagút szindróma, az ideg leszorítását jelenti a csukló területén. Ebben az alagútban a nervus medianus, magyarul középső ideg, és még kilenc ín fut az alkarról a kézre. A tünetek akkor alakulnak ki, amikor a nyomás a csatornán belül valamilyen oknál fogva megemelkedik. Amikor ez már az ideg működését befolyásolja, zsibbadás, fájdalom, villanyozó érzés jelentkezhet a kézben és az ujjakban. Súlyosabb esetben a hüvelykpárna izomzatának gyengülése, sorvadása is megfigyelhető. Leggyakrabban az ideget körülvevő inak túlterhelése, gyulladása okoz nyomásemelkedést, de csonttörések, ficamok, és ízületi gyulladás is szűkíthetik a csatornát. Kivizsgáláskor az idegvezetési sebesség vizsgálat megerősíti a diagnózist és kizárja a más helyen (feljebb) létrejövő leszorítás lehetőségét (váll, könyök).
Mikor beszélünk az alagút szindrómáról? Alagút szindrómának nevezzük azokat a kórképeket, amikor a csontos-szalagos alagutakban, ill. az izmok közötti hasadékokban haladó idegek nyomás alá kerülnek. Ezek a kórképek két csoportba oszthatóak. Egyik esetben ismert a kompressziót okozó patoanatómiai elváltozás ( pl. gyulladás, ízületi kopás, hegesedés, vérömleny), másik esetben nincs kimutatható elváltozás a háttérben. Az utóbbiakat spontán alagút szindrómának nevezzük. Milyen tüneteket okozhat az alagút szindróma? A tünetek közül a legáltalánosabb és legjellemzőbb a fájdalom. Általában intermittálóan jelentkezik. Ha érzőideg kerül kompresszió alá, a fájdalmas terület jól körülhatárolt. A fájdalom éles, égő jellegű, nemegyszer zsibbadással társul. Mozgató ideg érintettsége esetén a fájdalom határa elmosódik, valamelyik ízület vagy nagyobb izomcsoport területén jelenik meg, jellege tompa, erős, mélyen ülő. Az érintett izomcsoport gyakran fájdalmas tapintatú. Motoros ideg érintettségekor az innervációs zónába tartozó idegek működése csökken vagy kiesik, az izom atrofizál.
Mi is az az alagút szindróma? Az alagút szindróma azon kórképek összefoglaló neve, ahol anatómiailag preformált (csontos-szalagos csatorna, izmok között) alagútban haladó ideg nyomás alá kerül. A kórképek kialakulásánál a megnyomás direkt patogén hatása mellett a másodlagos iszkémia is fontos szerepet játszik. Melyek is a leggyakoribb alagút szindrómák? A legismertebb a karpális alagút szindróma ( carpal tunnel syndroma), melyben a nervusz mediánusz a csukló magasságában kerül nyomás alá. Legjellemzőbb panasz a kézujjak zsibbadása, mely főleg reggelente, éjszaka jelentkezik. A beteg gyakran felébred a zsibbadásra, mely gyakran fájdalmas. A kubitális alagút szindróma a könyök ízület területén alakul ki, a nervusz ulnárisz kompressziója miatt. A zsibbadás az ideg ellátási területén, a kéz kisujj felőli szélén, ill. a gyűrűs- és a kisujjon jelentkezik. Gyakran társul hozzá az érintett ujjak gyengesége is. Ebben a kórképben az éjszakai fájdalom nem jellemző, ellentétben általában a többi alagút szindrómával.
Fontos a gyors diagnózis! Az alagút szindróma valójában egy olyan kórképet jelent, mikor a test izmai, szalagjai, csontjai által alkotott, preformált szűk helyen, "alagútban" futó ideg nyomás alá kerül. A nyomás hatására idegkárosodás jöhet létre, ami nyomásérzékenységet, zsibbadást és fájdalmat okoz. A nervus tibialis ideg a gerinc L4-S3 gyökeiből eredő ülőideg két fő ágának egyike, mely lényegében a l ábszár belső oldalát és a talp bőr ét látja el érző -, valamint a lábszár hajlító és a láb izmait motoros rostokkal. Az ideg leggyakrabban a belboka régiójában, a tarsalis alagútban kerül nyomás alá, ahol is egy erős kötőszövetes szalagrendszer rögzíti a belboka csontjaihoz. Ebben az alagútban több izom ina, ill. egy artéria is halad. Tarsalis alagút szindróma kialakulása esetén a leggyakoribb panasza a láb I-III. ujjának zsibbadása, érzéketlensége, a boka belső oldalának fájdalma, duzzanata. Nehezünkre eshet a lábujjhegyen állás és a járás is, a láb izmainak nem megfelelő működése miatt bizonytalanabbá válhat az állás is.
A fizikális vizsgálattal valószínűsített diagnózis megerősítése elektrofiziológiai műszeres vizsgálatokkal lehetséges. Kezelésükben az etiológiától függően nyugalomba helyezést, speciális torna gyakorlatok végzése javasolt. A lokális lágylézer kezelés a gyulladás, ill. vizenyő csökkentésével segíti elő a gyógyulást. Emellett a GUNA bioterápiával is jó eredményt érhetünk el. Súlyos esetben természetesen nem kerülhető el a sebészeti megoldás.
Arról, hogy melyik településen melyik patika látja el ezeket a feladatokat a húsvéti napokon, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján lehet tájékozódni. Mikor lesznek nyitva a boltok a húsvéti hosszú hétvégén?. Az OGYÉI emellett azt a tájékoztatást adta, hogy az április 3-án, szombaton a pihenőnapokon is nyitva tartó gyógyszertárak nem a szokásos szombati, pihenőnapi munkarendjük szerint, hanem általában déli 12 óráig tartanak nyitva, utána pedig az ügyeleti vagy készenléti szolgálat érhető el. A gyógyszertárak bejáratánál jól látható helyen és jól olvasható módon jelezni kell a legközelebbi, folyamatosan nyitva tartó vagy ügyeleti, készenléti szolgálatot teljesítő közforgalmú gyógyszertár nevét, címét, telefonszámát, valamint az ügyeleti, illetve a készenléti szolgálat kezdő és befejező időpontját. Emellett fel kell tüntetni a legközelebbi felnőtt és gyermekorvosi ügyelet címét, telefonszámát is - ismertették. A gyógyszerhatóság felhívja a lakosság figyelmét, hogy az ünnepnapok torlódása miatt kiemelten fontos a rendszeresen szedett gyógyszerek és a váratlan egészségi helyzeteket enyhítő készítmények időbeni beszerzése.
A Biblia szerint Jézust Nagypénteken feszítették keresztre, harmadnapra pedig feltámadt. A legfontosabb Húsvéti jelképek A legfontosabb Húsvéti jelképek a bárány, a barka, a nyúl és a tojás. A bárány A zsidó hagyományokban és az ótestamentumban sokszor jelenik meg az áldozati bárány, melyet Istennek ajánlottak fel valamiért cserébe. Jézus a keresztények számára egyfajta áldozati báránynak tekinthető, aki meghalt a bűneikért. A barka Virágvasárnapon a katolikusok barkaszentelést tartanak. János evangéliumában a Jeruzsálembe bevonuló Krisztus lába elé pálmaágakat hintettek. Magyarországon a pálmaágat a barkaág helyettesítette. Szokás volt, hogy a megszentelt barkát a családi tűzhelybe dobták, hogy megóvja a családot a bajoktól. A nyúl Nem vallási vonatkozásban társult a nyúl a keresztény ünnephez. Valószínűleg még az ősi termékenységi rítusok maradványáról lehet szó. Talán a termékenység szimbóluma lehetett eredetileg. Német területeken a korábbi századokban Húsvétkor az emberek gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak a tojásaival együtt.