Ebből a templomból a századok folyamán alakult ki az Egri vár, amely a magyar történelemben döntő szerepet játszott. A 13. században az Egri vár csak egy kisebb, jelentéktelen erőd volt. Az első körtemplomot Szent János evangélista tiszteletére építtetett román stílusú székesegyház követte, amelyet Szent László király emeltetett. A 14. századról szóló krónikák alapján a várat Szent János várának nevezték. A hódító Oszmán Birodalommal szembeni védekezés céljából a 16. században alakították ki a külső és belső részekre osztott végvárrendszert. Az Egri vár élére 1548 -ban Dobó Istvánt nevezték ki. A várkapitány lefgontosabb feladatának azt tartotta, hogy a végvárat a lehető legjobban megerősítsék a török támadások visszaveréséhez. Nagyban megnövelte a várőrség és a felhasználható hadi eszközök számát is. A hódító török hadjáratot Kara Ahmed vezír, Szokoli Mehmed rumélia valamint Hadim Ali beglerbég vezették és irányították. Az egyesített török hadak 1552 szeptemberében ostrom alá vették az Egri várat.
Az ostromot a felkészült várvédők sikeresen visszaverték. Az ostromló seregek visszavonulása után a vár alól, a várfalak túlnyomó többsége nagyon súlyos károkat szenvedett. Évtizedeken keresztül tartott a várfalak megerősítése, újjáépítése. A védműveket korszerűsítették a helyőrség létszámát hétezer főre emelték. » Szállásfoglalás Eger városában Békeidőben osztrák tüzérek védték az erődítményt. Ennek ellenére 1596 -ban a több nemzetiségű helyőrség rövid csatározás után ismét a törökök kezére adta. Az Egri vár ekkor török szultán uralma alá került. A török hódoltság 91 éve alatt a törökök fenntartották és nagyban bővítették az erődrendszert. Végül 1687 -ben az Egri vár a Habsburg ház tulajdonává vált. Néhány évvel később a császári haditanács a külső vár védőrendszerét felrobbantatta. Ennek következtében a későbbi kuruc szabadságharcban már csupán a belső vár volt kisebb fontosságú. Az Egri vár dicsőségének színhelye lassan hanyatlásnak indult, hadászati szerepét végleg elveszítette. A falait fokozatosan bontották, a köveit szekerekkel hordták el a városban kezdődött építkezésekhez.
2014. július 10. 12:10 Giber Mihály Az egri vár hazánk kiemelkedő jelentőségű történeti emléke és emlékhelye. Ez a napjainkban neki tulajdonított jelentőség azonban nem jellemezte mindig a vár újkori történetét. A háborúk, a többszörös átépítések – de különösen előbb a külső vár császári rendeletre történt 1702-es lerombolása, majd az egyházi tulajdonba visszakerült erőd tudatos lebontása a XVIII–XIX. század fordulóján – óriási károkat okoztak az egri vár középkori és kora újkori emlékeiben. A rombolás oly mértékű volt, hogy a vár területe a XIX. század közepén már csak egy helyenként falakkal övezett, az elbontott épületek maradványait is elrejtő füves dombként emelkedett a város fölé, belsejében az egyetlen megmaradt épülettel, a jócskán – börtönné és magtárrá – átalakított középkori püspöki palotával. Noha a vár XX. századi feltárásai kissé hektikusan alakultak, mégis sok meglepetéssel szolgáltak. A 2013-ban újraindult feltárások hasonló élményekkel kecsegtetnek. A szemléletváltás – akárcsak nem sokkal korábban a vár jelentős részének elbontása – megintcsak az egyházhoz köthető, azon belül is egyértelműen Pyrker János László egri érsek nevéhez.
1569-től a várépítkezés irányítását Ottavio Baldigara hadmérnök vette át, aki egy korszerű erőd terveit készítette el, amely azonban csak részlegesen valósult meg. 1596-ban a török szultán serege bevette az egri várat. Az ostromban a bástyák súlyos károkat szenvedtek, amelyeket a törököknek csak évtizedekkel később sikerült helyreállítaniuk. Az egri vár birtokában a hódítók új vilájetet szerveztek, amely a hódoltság egyik legjelentősebb tartománya lett. A keresztény csapatoknak 1687-ben sikerült kiűzniük a törököket. A védőművek ekkor már menthetetlenül elavultnak számítottak. 1702-ben a külső várat le is bontották. A megmaradt belső vár katonai jelentőségre utoljára a következő évben kitört Rákóczi-szabadságharc idején tett szert. Az erősség kétszer cserélt gazdát, 1705-ben a kurucok foglalták el a várat, akiktől a császáriak csak 1710-ben szerezték vissza. A katonaság kiköltözése után 1783-tól a püspökség hozzáfogott a várfalak és a bástyák, valamint a belső épületek, köztük a székesegyház és a paloták lerombolásához.
A pusztításnak csak Pyrker János László érsek vetett véget, aki elsőként figyelt fel a vár történeti értékeire. Az első régészeti feltárásra csak az 1860-as években került sor, de a munka elakadt, miután a várat az egyház újra átadta a katonaságnak. A középkori püspökvár és a koraújkori erőd maradványait ma már jobbára csak a XX. századi régészeti kutatások nyomán ismerhetjük. Az 1920–1930-as évekbeli előzmények után az 1950-es évektől az 1980-as évekig töretlenül haladó ásatások azonban jó ideje szüneteltek, az utóbbi évtizedekben csak kisebb szórványos kutatásokra volt lehetőség. Az újabb ásatások a vár tervezett rekonstrukciójával kapcsolatban 2016–2017-ben indultak meg. Buzás Gergely írása alapján
A jövőbe tekintő és a kutatás iránti állandó elkötelezettségünk, valamint termékfejlesztésünk és megoldásaink eredményeképpen létrejött választék nem csupán magas fokú műszaki minőséget képvisel, hanem óvja a környezetet és védi azok egészségét, akik használják a termékeinket vagy ott élnek, ahol használták azokat.
11 271 Ft 8 060 Ft Foamjet 260 LV AKS Kötésgyorsító a Foamjet 260LV-hez 15 024 Ft 14 724 Ft FUGAÉK, FUGAKERESZT 1 vélemény A Mapei fugaék és fugakereszt a fugaközök pontos mérettartását segítí. 526 Ft KINYOMÓ PISZTOLY MAPEFIX EP 385/585 ml-HEZ A MAPEFIX EP a kéttartályos kinyomó pisztolysegítségével alkalmazható, így nincs szükség előzetes bekeverésre. 29 652 Ft Kinyomó Pisztolyok 15 682 Ft Mape-Antique Allettamento Sóálló falazóhabarcs természetes hidraulikus mészből és Eco-Puccolánból vakolatlanul maradó falak falazásához és hézagolásához. Mapeguard Um35 feszültségmentesítő lemez alkalmazása beltérben - YouTube. Vakolatlanul maradó kő, tégla, tufa vagy vegyes anyagú belső és külső teherhordó- és válaszfalak páraáteresztő falazásához és hézagolásához, beleértve a történelmi vagy művészeti jelentőségű falakat. Új teherhordó- és válaszfalakhoz vagy régi falak újjáépítéséhez. 6 985 Ft 6 845 Ft Mape-Antique Eco Rasante Páraáteresztő, természetes hidraulikus mész simító és kiegyenlítő habarcs vakolatok természetes felületképzésére. 7 461 Ft 7 312 Ft Mape-Antique Eco Rinzaffo Sóálló, páraáteresztő, természetes hidraulikus mész és ECO-POZZOLAN kötőanyagú cementmentes, előfröcskölő habarcs, amelyet alaprétegként használnak a szárító-, páraáteresztő és szerkezeti vakolatok felhordása előtt.
Igénybevételi kategóriák: A0, A, B0, C. A szigetelő iszapokkal kenhető szigetelésekkel összehasonlítva a BOTAMENT® AE szigetelő – és feszültségmentesítő lemez használata csak egy munkafolyamatot igényel. Ez által megszűnik a szárazanyag vastagsággal kapcsolatos bizonytalanság, és feleslegessé válik az ellenőrzés. A BOTAMENT® AE szigetelő – és feszültségmentesítő lemez átlapolása ( a lemezek egymáshoz történő csatlakoztatása) a saját, rendszerben bevizsgált ragasztójával történik. Nincsen szüksége további szerszámokra, tömítésekre. A BOTAMENT® AE szigetelő – és feszültségmentesítő lemez extrém hosszú raktározhatóságának köszönhetően az egész anyag felhasználhatóvá válik, nincsen hulladék vagy megsemmisítési költség. Mapei feszültségmentesítő lemez white. A BOTAMENT® AE szigetelő – és feszültségmentesítő lemez ollóval vagy késsel egyszerűen vágható. A lemezre nyomtatott raszter segítséget nyújt a pontos vágáshoz. A BOTAMENT® AE szigetelő – és feszültségmentesítő kül – és beltérben, mint pl. teraszon, erkélyen is kiválóan alkalmazható.