Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Metaadatok Nem érhető el nagyobb felbontású változat. Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2014. augusztus 14., 22:09 640 × 480 (127 KB) Szenti Tamás Transferred from pedia Az alábbi lap használja ezt a fájlt: Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. Százhalombatta – Matrica Múzeum – Régészeti Park. JPEG fájlmegjegyzés File written by Adobe Photoshop¨ 4. 0
Rátaláltál arra a... Benta Lovasiskola Tanyánk több száz éven keresztül még Franciskapuszta néven, mint a Windfent birtok része junkersz lovakat tenyésztett és versenyeztetett is. A régi kastélyt és parádés istállót még gyermekkoromban lát... További látnivalók
A program nagyon szervezetten zajlott, érződött az átgondolt szervezés és pedagógiai szakértelem, mellyel a múzeumpedagógusok magyaráztak, motiváltak, tevékenykedtettek és értékelték a gyermekeket. Százhalombatta régészeti park hotel. Köszönjük a Matrica Múzeumnak, hogy iskolánk tanulói is részt vehettek ebben a pályázatban. Összességében egy nagyon hasznos és érdekes délelőttöt tölthettünk a Régészeti Parkban, ahonnan tárgyi emlékekkel, tele hassal, és megmozgatott tagokkal jöhettünk haza. Falus Eszter
A külön egységet alkotó vaskori falu épületeit a Krisztus előtti 5 - 1. század közötti időszakból ismert régészeti adatok alapján tervezték és építették. A vaskori falu főbb látnivalói: szövőház, tömör agyagfalú lakóház, kemencés lakóház, féltetős melléképület. A látogató a vaskori építési módokon túl, a korai kelta fonás, szövés, edénykészítés világába kaphat bepillantást. Külön épület szolgál az őskori anyagféleségek (agyag, kő, bőr, bronz), alkalmazott technikák, jellegzetes szerszámformák bemutatására. A pénztárban az európai kísérleti régészet helyszínei villannak fel egy 8 nyelven is megtekinthető kis filmben. Ugyanitt filmek, kiadványok, képeslapok, igényes emléktárgyak és műtárgymásolatok is kaphatók. Jegyárak a kapcsolt dokumentumban! Százhalombatta régészeti park and suites propriétaires. Látnivalók a környéken Szent István Templom Százhalombatta A város egyik jelképe lett az új, Szent István tiszteletére felszentelt katolikus templom. A templomot 1995-96-ban építették Makovecz Imre tervei alapján. A település környékén többszáz koraközépkori... PHYSIO ZONE Stúdió A PHYSIO ZONE Stúdió, Test - Forma - Egészség központ, ahol modern, tudományos kutatások eredményeként fejlesztett eszközökkel segíteni tudunk alak, súly és fiziológiai problémáidon.
Vendégház Szigethalom 67 programkupon ajándékba
A szövőasszony háza, a kovács műhelye vagy a kemencés ház, megannyi történetet rejt. Mini labirintusunk és mezítlábas ösvényünk ugyancsak felfedezésre vár!
A 16. századi Németországból eredhet a nyuszikultusz egy félreértés nyomán: akkoriban a gyöngytyúk számított nagyon értékes húsvéti ajándéknak, mert a belőle főzött leves előkelő ételként volt számontartva. (Ezt azok, akiknek volt már szerencséje gyöngytyúklevest enni, megerősíthetik. ) A gyöngytyúk németül Haselhuhn – a nyúl pedig Hase, a Huhn elkopásával és egy betű elvesztésével pedig már meg is kaptuk a nyuszi hagyományának lehetséges eredetét. Miért a nyúl tojja a tojást húsvétkor? – Szamfesto.hu. Ezt alátámaszthatná az a tény is, hogy míg a gyöngytyúk valóban tojik tojást, a nyuszi csak valami egészen mást – a tojás azonban jó eséllyel nem ezzel a vargabetűvel került a húsvétkor csokoládéból megformálandó finomságok palettájára. A tojás az új élet szimbóluma, húsvétkor pedig Jézus Krisztus földi életének dimenzióját tekintve ugyan valóban meghal, ám feltámadásával új életet kezd, s ennek az új életnek az ígéretét hozza el a keresztények számára is. Áldozati bárány Jézus, az Isten báránya: a kifejezést a nem hívők is hallhatták sokszor.
Magyar hagyománykörben nem találkozhatunk a nyúl jelenlétével, így megértéséhez német gyökerekig (és egy vélhető félreértésig) szükséges visszautaznunk az időben – egészen a 16. századig, ahol a német földesurak gyöngytyúkot kaptak húsvéti szolgáltatásként. A gyöngytyúk neve németül 'Haselhuhn', melynek rövidítése 'Hasl' – ez kísértetiesen hasonlít a német nyúl szóra, ami a 'Hase'. Ezáltal az ünnepi szokás és két szó hasonló hangzása érdekes végeredményt hozott: a tojásokat tojó nyulat. Tojáskeresésre fel! Húsvét hétfőn több hagyományt is őrzünk, ezek egyike a tojáskeresés. Miért Tojik A Húsvéti Nyúl Tojást – Miért Tojik A Húsvéti Neil Toast Recipe. Meglepő, de egyes források szerint már Luther Márton is kivette a részét ebből a tradícióból. Vallási vonatkozásában a megtalált tojások öröme azt szimbolizálja, mikor az asszonyok már nem találták Jézus testét a sírjában. A jelképesség fennmaradt, a gyermekek körében a mai napig igen nagy lelkesedés övezi a keresgélést. Érdemes ezt közös családi programmá avanzsálni, így a gyermekeket könnyebben tudjuk bevonni az ünnep szeretetébe.
A kereszténység előtti időkben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon Ostrát, a tavasz és a megújulás istennőjét ünnepelték. Ostra nevéből származik a húsvét angol (easter) és német (Oster) elnevezés. Ostrát mindig tavaszi virágokkal a kezében, tojásokkal és nyuszikkal ábrázolták. A legenda szerint Ostrának volt egy színes tojásokat tojó madara, amit tavasz ünnepén nyuszivá változtatott és a színes tojásokat Ostra a gyerekeknek adta. Ugyanennek a legendának egy másik változata szerint Ostra egy sebzett galambot változtatott nyuszivá, így mentette meg az életét, a hálás nyuszi pedig feldíszített tojásokkal köszönte ezt meg. Ez a tojást tojó nyuszi egyik magyarázata. Az ősi Egyiptomban úgy tartották, hogy a mennyországot a főnixmadár irányítja, ami nyúl képében született újjá. Nyúl alakjában is megtartotta azonban tojást tojó képességét. A szász ősöktől fennmaradt legenda szerint Ostra, a tavasz istennője egy megfagyott kismadarat élesztett fel, de nyuszi alakban.
A húsvéti menü szimbolikája Amikor a negyvennapos böjt után véget ér a húsmegvonás, jön a várva várt Húsvét hétfő, amikor a családok összeülnek egy pompás lakomára, amely általában bárányhús ból, sonká ból, kalács ból és tojás ból áll. A bárány a legősibb húsvéti jelkép, hiszen Jézus áldozatát jelképezi, aki kereszthalált halt az emberiség megváltásáért. Az Ótestamentumban olvasható, hogy a zsidók Isten parancsára bárányt áldoztak fel, és a vérükkel bekenték az ajtajukat, hogy ne érje őket utol az Úr haragja. A sonka ugyanúgy Jézust szimbolizálja, és a népi szokás szerint a téli disznóvágás során kezdik füstölni, majd áprilisban, a böjtöt követően elfogyasztják. A kalács a kenyérhez hasonlóan ősi áldozati étel, egyaránt szimbolizálva az életet, a gazdagságot és a bőséget. A templomban megszentelt kalács morzsáival etették régen a tyúkokat, hogy segítsék a termékenységüket. A legrégebbi termékenység-szimbólum A tojásnak Húsvétkor kétféle felhasználási módja van: egyrészt megfőzzük és elfogyasztjuk, másrészt nyersen kifújjuk és kifestve díszítjük vele az otthonunkat.