"Nem igazán láthattunk ennél rosszabb körülményeket az egész államban, a szélsebesség valóban olyan erős, amennyire csak lehet" - mondta. Érdemes az Ausztráliában történteket a globális klímakrízis kontextusában is végiggondolni, hiszen bár a kontinens tőlünk messze van, az ott élőket sújtó és az Európában tapasztalt természeti katasztrófák kiváltó oka ugyanaz: a klímaváltozás. Ausztrália tűz okami. Mi is megtapasztaltuk már a 40 Celsius fok körüli állandósuló hőhullámokat, melyek a városokban elviselhetetlenek, és sok tízezer - betegséggel küzdő, vagy idősebb - ember számára rendszerint végzetesek is. Lehetséges, hogy ideje lenne komolyan venni a helyzetet, és cselekedni. (Forrás: ABC, Dailymail Képek: BOM, Port Augusta Facebook) "Ahol a körülmények katasztrofálisnak bizonyulnak, és segíthetünk vele az élet és vagyonvédelemben, ott lekapcsoljuk majd a regionális városokat az áramellátásról. " - áll a vészjósló közleményben. Hűteni sokkal energiaigényesebb, mint fűteni, és a szervezetünk is nehezebben viseli a meleget, mint a hideget.
A híradásokban az ikonikus ausztrál állatok, legfőképpen a kissé esetlennek tűnő koalák szerepelnek, amelyek megégett példányait önkéntesek mentik, sokszor saját testi épségük kockáztatásával. Ugyanakkor a koalákat jelenleg nem fenyegeti a kihalás, sőt egészen elterjedtek Kelet-Ausztrália-szerte. Van azonban rengeteg olyan kis testű erszényes, amelyek már a tűz előtt is a kihalás szélén egyensúlyoztak. Ezek az 50 millió éves izoláció hatására védtelenek voltak az európai gyarmatosítók által behurcolt ragadozókra, legfőképpen a házimacskára és a rókára. Így populációik egyébként is sérülékenyek és elszigeteltek; közülük sok mára már ki is halt. Világ: Három nagyobb tűz egyesült Ausztráliában, de ma már könnyebb lehet oltani | hvg.hu. Könnyen előfordulhat, hogy egyetlen erdőállomány elpusztulása egy egész állatfaj kihalását okozza. Az ausztrál konzervációbiológusok sok esetben belátták, hogy a nyílt, erdőtüzektől és behurcolt fajoktól veszélyeztetett szárazföldön egyszerűen képtelenség megóvni néhány különösen megfogyatkozott fajt. Ezért többeket a ragadozóktól megtisztított, part menti szigetekre telepítettek át, ahol nagyobb esélyük van a túlélésre.
Szükségállapotot rendeltek el hétfőn a helyi hatóságok Ausztrália Új-Dél-Wales és Queensland államában a várhatóan "katasztrofális" tűzvész miatt. A legnagyobb veszélyben lévő területeken élőket felszólították, hogy hagyják el otthonukat, mert kedden előreláthatólag példátlanul meleg és szeles idő lesz, ami tovább szíthatja a már égő bozóttüzeket. Új-Dél-Walesben már három ember meghalt, és 150 ház megsemmisült a tűzben a hétvégén. A szükségállapot széles körű felhatalmazást ad a tűzoltóságnak, hogy kormányzati erőforrásokat mozgósítsanak, kitelepítéseket rendeljenek el, utakat zárjanak le és közszolgáltatásokat állítsanak le. Mit hoz a jövő Ausztrália élővilága számára?. A rendkívüli jogrend hét napig lesz érvényben. Ausztráliában nem szokatlanok a pusztító bozóttüzek, ám a mostani, a szokásos tüzek időszakát jóval megelőző tűzvész meglepetésként érte az érintett területeken élőket. "Mindenkinek ébernek kell lennie, bárhol is legyen, és mindenkinek a legrosszabbra kell készülnie, és senki sem lazíthat" - hangsúlyozta Gladys Berejiklian, Új-Dél-Wales miniszterelnöke.
Canberrában szintén új rekordot, 44 Celsius-fokot mértek. Scott Morrison kormányfő bejelentette, hogy 3000 tartalékost mozgósítanak a lángok elleni küzdelemhez. A tartalékosok behívása először történik meg az ország történelmében. Victoria és Új-Dél-Wales államok part menti vidékein a legsúlyosabban érintett részeken megszakadt a telefon-, az internet- és az áramszolgáltatás. © AFP / Saeed Khan Új-Dél-Walesben 148 helyen ég a bozót, 11 tűzesetnél vészhelyzet alakult ki: a lángok olyan kiterjedtek, hogy már túl késő elmenekülni, a helyszínen kell menedéket keresni. Victoriában több mint 50 tűz ég, 14-nél van vészhelyzet. Ausztrália mind a hat államában pusztítanak a lángok, a bozóttüzek idén a szokásosnál korábban, szeptemberben kezdődtek. Eddig több mint 1500 ház égett le, a lángok több mint 5, 25 millió hektáron pusztítanak Ausztráliában. Szombaton újabb két ember vesztette életét, szeptember óta 23 ember halt meg a katasztrófában. Australia tűz oka -. A becslések szerint a kiterjedt tüzek miatt 500 millió állat veszett oda.
2020. november 30., hétfő 08:44 | MTI Új-Dél-Walesben kánikula van, több városban is melegrekordok dőltek meg. Vasárnap mintegy hatvan erdőtüzet jelentettek szerte az államból, és úgy tűnt, hogy többségüket sikerült megfékezni. A hétfői adatok szerint azonban továbbra is súlyos a helyzet, aminek a hőség mellett az erős szél is oka. A széllökések sebessége eléri a száz kilométert is óránként. A különböző számítások alapján nem lehet tudni pontosan, hány tűz ég, de akár száz is lehet az államban. A 122 kilométer hosszú, 176 ezer hektáros Fraser-sziget területének negyven százalékát felperzselte az ottani tűz, de lakott területet egyelőre nem veszélyeztet. A szigetet a kontinenstől egy egy kilométer széles szoros választja el. Ezek az első erdőtüzek Ausztráliában tavaly nyár óta, amikor fél Franciaországnak megfelelő terület égett le az országban, harminchárman életüket vesztették és tízezrek kényszerültek elhagyni otthonukat. Az erdő és bozóttüzek következtében csaknem hárommillió állat pusztult el vagy menekült el, a katasztrófa hétmilliárd dollárnyi kárt okozott a gazdaságnak.
Alice Rohrwacher négy éve Cannes-ban nagydíjjal elismert kiváló filmjében, az izgalmasan szabálytalan Csodák ban a csoda nem dramaturgiai fogás volt, hanem nézőpont: egy az életet tiszta szándékokkal indító, szülei elveszettségét, gyengeségét, elbukását megbocsátani tudó kamasz lánynak a nyomorúságos küszködésből mégis megképződő életöröme. Az idén Cannes-ban szintén, ezúttal forgatókönyvéért díjazott A szent és a farkas csodája, a címszereplő életre kelése (ti. Lazzaro felice – Boldog Lázár – a film címe, de hiába, magyar forgalmazó nem bírja ki címváltoztatás nélkül) éppen az efféle összetettséget nélkülözi. Ahogy a főhős maga is egy toposz, a szent együgyűség, a romlatlan tisztaság harsányan direkt szimbóluma. A hegyek közé zárt Inviolata (Romlatlan) nevű település középkori szolgaságban élő zsellérjeit hiába szabadítja ki a kapzsi márkinő uralma alól az emberi szabadságjogok teljes hiányára rácsodálkozó rendőrség, a régi szálláshelyéről elüldözött lakosság osztályrésze éppúgy az embertelen nyomor, mint korábban, mivel megélhetést a nagyváros peremvidékén is csak a törvényen kívül talál.
Az első rész romantikus környezetébe beszűrődik a rögvalóság, a második rész szürke mindennapjaiba pedig a csodák. Alice Rohrwacher filmje tele van ötlettel – talán kissé túlságosan is tele. De legalább akar valamit, mégpedig mesélni, ami igencsak ritka erény volt a cannes-i versenyprogramban. A fesztivál "saját nevelésű" művésze (már első nagyjátékfilmje, a Corpo Celeste is itt mutatkozott be, a Csodák pedig a Zsűri Nagydíját is elnyerte) ezúttal a legjobb forgatókönyv megosztott díjára volt érdemes, tökéletesen megérdemelten, hiszen A szent és a farkas maradandó élmény. Túlcsorduló, gondolatébresztő, szórakoztató és izgalmas mese; egyedi, kevert hang a szélsőségek világában.
(Ezzel a film a második Don Quijote-parafrázissá vált a cannes-i versenyprogramban Terry Gilliam változata mellett. ) Kettejük közül aztán Lazzaro lesz az, akinek olyan fontos lesz ez a világ és ez a barátság, hogy – a nevének megfelelően – a halál sem választhatja el attól, hogy a nyomukba eredjen. A film két élesen elkülöníthető részre oszlik a vidék-nagyváros, illetve Lazzaro és társai két élete mentén. Az említett mágikus realizmus pedig éppen Lazzaro figuráján keresztül áramlik be a történetbe, aki a két rész határán, egy bibliai fordulattal látványosan kilép a realizmus keretei közül. Hatalmas térbeli és időbeli utazással felkerekedik, hogy megtalálja Tancredit, újjászületése viszont a régi ismerőseit sem hagyja hidegen. Tisztelni kezdik őt, és nem egyértelmű, hogy mi miből következik: újkeletű hatalma váltja ki a környezete megbecsülését, vagy az emberséges fogadtatás miatt lesz erősebb? Vagy minden csodás elem csak káprázat, véletlen, humbug? Ki bolond, és ki józan? A szent és a farkas, akárcsak egy Gilliam-film, végig homályban hagyja, hogy mi a valóság, és ha valami nem valós, arra mi a magyarázat.
Alice Rohrwacher filmje zavarba ejtő alkotás. Története jól követhető, a ridegen szép tájról készült képek pedig fokozzák a film lírai hangulatát. A nincstelen tanyasi világ és a városi szegénység ábrázolása egyaránt erőteljes lett. A szereplők sallangmentes alakítása is kifogástalan. A film értelmezésénél azonban már elbizonytalanodunk. Lazzaro amolyan teddide-teddoda lélek, "mindenkinek mindene", aki bármit megtesz, amit mondanak neki. Nincs benne egy szemernyi álnokság sem, maga a megtestesült jóindulat. Nem véletlen, hogy a magyar címadóknak is a szent jelző jutott az eszükbe róla. Ám milyen is ez a szentség? Elsősorban együgyű. Lazzaro ugyanakkor nem bolond, csak oly mértékben távol áll tőle bármilyen hátsó szándék vagy rosszindulat, hogy másokról sem feltételez ilyesmit. Ha valaki kér tőle, annak ad, csak azért, mert kérte (vö. Mt 5, 42). Egyik-másik keresztény szent életében is felfedezhetünk némi együgyűséget, ám ennek oka éppen az, hogy egy az ügyük, nevezetesen Isten. Lazzaro jámborsága azonban a legkevésbé sem vallásos.
Nézze Miklós! Szeretném azt mondani, hogy legyünk barátok, de ebben megakadályoz az Ön viselkedése. Még most sem tűnt fel magának, hogy Kend kezdte az acsarkodást? Felvette a nagy mellényt és egyszerűen lehülyézett. Viszont gratulálok különleges műveltségéhez: rendkívüli örömmel tölt el, hogy Ön tisztában van a helyesírással. Sajnálatos módon azonban a számítógépét összekeveri egy kutyával. Azt hiszi, mivel Ausztriában vette csak németül ért. (És egy keveset angolul, mert a művelt osztrák komputerek ismerik az angolt, csak a magyart nem. ) Kedves Miklós, Ön halmozza a butaságokat. Saját érdekében figyelmeztetném, hogy soha többé ne beszéljen számítógépekről. A sajátjáról se. Ugyanakkor kedves nevének nívótlan emlegetése nem tekinthető szójátéknak. Tulajdonképpen, még az sem lett volna igazi szójáték, ha tegyük fel azt mondom: esze ugyan picsányi, büszke rá, mert romhányi. Na, de én ilyet nem mondok. Viszont, ha elsütöttem volna a következő versikét, akkor annak az első két sora már valódi szójáték lett volna: Ruina hány, fáj a bele Romhányi tette ezt vele.
Ide követi a márkiék udvarházát épp kirabló falubelieket a húsz év múltán egyszer csak feltámadt Lázár, itt tesz akaratlanul is csodákat, döbbenti rá veszteségeikre meggonoszodott földijeit. A régi időkre (és a konkrétan be is idézett Szent Ferenc-legendára) utaló farkasvonyítástól a nemzeti színű gumis csúzliig nem csupán a néző képébe van tolva megannyi didaktikus allegória, de mindjárt meg is van fejtve mind. Forgalmazza a Cirko Film