Walter Bradford Cannon Született 1871. október 19. [1] [2] [3] [4] Wisconsin Elhunyt 1945. október 1. (73 évesen) [1] [5] [2] [3] [4] [6] Franklin Állampolgársága amerikai Házastársa Cornelia James Cannon Gyermekei hat gyermek: Marian Cannon Schlesinger Bradford Cannon Foglalkozása fiziológus szakíró egyetemi oktató Iskolái Harvard Medical School Kitüntetései Foreign Member of the Royal Society Croonian Lecture (1918) Baly Medal (1931) A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Bradford Cannon témájú médiaállományokat. Walter Bradford Cannon ( Prairie du Chien, Wisconsin, USA, 1871. – Lincoln, Massachusetts, 1945. Cannon file vészreakció . ) amerikai orvos, fiziológus, neurológus. Munkássága [ szerkesztés] A bostoni Harvard Egyetemen tanult, egyik kiváló tanára William James, az egyetem elvégzése után ugyanott tanított (1900–42). Elsőként alkalmazott röntgensugarat (1896) fiziológiai vizsgálatokhoz (gyomormozgások), s bevezette a kontrasztanyagok alkalmazását. Felismerte, hogy az emocionális tényezők gátolják a gyomor mozgásait, ebben a mellékvese központi szerepét és az általa termelt adrenalin közvetítő hatását (1899).
Felismerte, hogy az emocionális tényezők gátolják a gyomor mozgásait, ebben a mellékvese központi szerepét és az általa termelt adrenalin közvetítő hatását (1899). Kimutatta, hogy az asphyxia és a nervus ischiadicus (ülőideg) centrális csonkjának ingerlése is fokozza az adrenalin vérbe bocsátását (1911). Vizsgálta a szervezetben a fájdalom, a félelem vagy a düh esetében reflexesen kiváltott adrenalin- és cukor-felszaporodást a vérben (1914). Cannon-féle vészreakció. | Kutyatár | Kézikönyvtár. Összefoglalta a vészreakciót kiváltó tényezőket, leírta a róla elnevezett Cannon-féle vészreakció jelenségét (1915). Tanulmányozta az áldüh jelenségét (az agykéregtől megfosztott macskák viselkedésére utaló megnevezés, 1925). Bizonyította, hogy egy adrenalinszerű anyag (az ő elnevezése szerint a szimpatin) szabadul fel a szimpatikus idegrendszer posztganglionáris idegrostjainak effektorvégződésein (1937). Felismerte a denervációs hiperszenzitivitást (1939). Művei [ szerkesztés] The Mechanical Factors of Digestion (1911) Bodily Changes in Pain, Hunger, Fear and Rage (1915) Traumatic Shock (1923)The Wisdom of the Body (1932) Autonomic Neuroeffector Systems (társszerző, 1937) The Way of an Investigator (1945)The Supersensitivity of Denervated Structures (1949) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar nagylexikon V. (C–Csem).
Ilyenkor nagyon sok adrenalin áramlik a mellékvesevelőből a véráramba. A központi idegrendszer riadót fúj: jelentősen megnövekedik a szív, az agyvelő, a máj, az izmok vérellátása; az állat szeme kidülled, pupillája kitágul; a gyomor és a belek erei kifejezetten összeszűkülnek. Emelkedik a vérnyomás, felszökken a vércukorszint és fokozódik az anyagcsere. Mindez egyetlen célt szolgál: a fenyegető veszély gyors elhárítását. A szervezet mozgósítja összes energiáját és erejét; az állatot előkészíti a veszély fogadására. A vér ilyenkor azokban a szervekben "gyülekezik", amelyek a védekezés szempontjából a legfontosabbak. A vészreakció hamar lezajlik, amint elmúlik a veszély v. megváltoznak a körülmények, amelyek a vészreakciót előidézték, a mellékvesevelő "kifárad", de most már nincs is szükség rá, hogy fokozottan működjön ( » Stresszhelyzetek). Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.
Mindent magukra vesznek, félreértenek, bizalmatlanok, és a nyílt narcisztikus személyiségzavarhoz hasonlóan a rejtettnél is jellemző lehet a különlegesség érzése. Ugyanúgy énközpontúak, különleges bánásmódot várnak el, gyakran érzik úgy, hogy nem értékelik őket, inkább félreértik, és hogy az emberek, a világ nem ismeri el kellőképpen az egyediségüket. Rejtett narcizmus jele friss hírek - a Hírstart hírkeresője. James F. Masterson pszichoanalitikus megfigyelte, hogy a nyíltan narcisztikus személyiséggel ellentétben a rejtett típusban az alacsony önbecsülés mellé nem társul agresszivitás, és a depresszió, a szorongás, valamint az üresség érzése nem enyhül. Ha egy ilyen személy fenyegetettnek érzi magát – vagyis jóformán mindig –, vagy nem kapja meg, amit akar, jellemző lehet az antiszociális, a sokszor kegyetlen és bosszúálló viselkedés. A rejtett narcisztikusok, hogy kielégítsék a különlegesség és a csodálat iránti vágyukat, olyan szakmákat is választhatnak, ahol segíthetnek az embereknek, miközben kontrollt is gyakorolhatnak fölöttük. A gondoskodást, a segítséget valójában ilyenkor az motiválja náluk, hogy elismerik őket, felnéznek rájuk, és hatalmuk van mások felett.
Fotó: HBO De milyen jelei vannak még annak, ha valakinek rejtett nárcisztikus személyisége van? 1. Azt hangoztatják, hogy szerencsétlenek Ellentétben a nyílt nárcistákkal, akik büszkén vállalják magabiztosságukat, a rejtett nárcisták bizonytalanok. Általában kicsit sem érzik magukat jól, és azt vallják, hogy sokkal kevésbé temperamentumosak, mint az emberek többsége. 2. Nyílt, rejtett és fordított nárcizmus 2. - YouTube. Fölényesebbnek hiszik magukat másoknál A rejtett nárcisták általában félénkek, de csendben meg vannak győződve arról, hogy felsőbbrendűek másokról, csak azt hiszik, jobb, ha ezt titokban tarják. A lelkük mélyén viszont nagyon bizonytalanok önmagukban. 3. Folyamatosan féltékenyek A rejtett nárcisták általában irigykednek mások tehetségére, sikereire és a mély kapcsoltok kialakítására. Hisznek abban, hogy minden jó jár nekik, ami másoknak is, ha pedig nem sikerül ugyanazt megszerezniük, akkor féltékenyek lesznek. 4. Képtelenek normális kapcsolat kialakítására Önérzetük rendkívül törékeny és irreális, ezért nem is tudnak senkivel normális kapcsolatot kialakítani.
A káros mechanizmusok a kicsinység, a bizonytalanság, az elutasítottság, az értéktelenség traumatikus belső élményeinek elhárítását szolgálják, de egy kóros személyiségszerkezetben érvényesülnek és segítik elő fennmaradását. Az eltitkolt, elhanyagolt személyiségrészt az érintett akkor élheti meg, ha a siker és a csodálat elmarad, kompenzáló és elhárító mechanizmusai pedig átmenetileg összeomlanak. A nárcisztikus személy grandiózus szelfje amúgy az idő nagy részében teljesen tagadni próbálja a személyiség sebzett, sérülékeny részét. Sok nárcisztikusnál más a helyzet: a sebezhetőség, az érzékenység jóval nyilvánvalóbb. A kétfajta "nárcisztikusság" között folyamatos az átmenet. Más leírások három súlyossági fokozatot különítenek el diagnosztikus és terápiás tervezési okokból is. Az első szintű nárcisztikus látszólag leginkább neurotikus panaszoktól szenved, miközben jól funkcionál az életében. De tartós intim kapcsolataiban és szakmai interakcióiban jelentős problémái lehetnek. A második szintű nárcisztikus leírása megfelel az előbb felsoroltaknak.
Sötét felhő: ez a jelenség elsősorban a szerelmi kapcsolatokban mutatkozik meg, és azzal jár, hogyha a nárcisztikus partnere hibát követ el a kapcsolatban, akkor azért a hibáért nincs megbocsátás, és mint egy sötét felhő, folyamatosan körbelengi a kapcsolatot. Ettől a partner úgy érzi, a "bűne" megbocsáthatatlan. Vitában nincsen kompromisszum: a vitákat a sértett nárcisztikus a végtelenségig tudja folytatni, mert számára nincs megoldás, ahogyan nincs megbocsátás sem. Hosszú ideig kibírják a vitát vagy veszekedést, mert bár szeretnék megoldani a problémákat, az engedékenység hiányzik belőlük. Mi van akkor, ha a környezetünkben olyan nárcisztikus ember ólálkodik, akiről ezt nem lehet elsőre megmondani? Mi a rejtett/ sértődékeny/hiperszenzitív nárcizmus? Alapvetően grandiózus és rejtett nárcizmus létezik, melyek közül az első az, melyről többnyire a cikkek szólnak, és melyet meglehetősen jól ismerünk, ezért is könnyű felismerni. De miért rejtett? A rejtett nárcizmus némileg különbözik a grandiózustól, melyben jellemző az énközpontúság, a csodálatra való igény és az extrovertált, nyitott, kifele forduló természet.