Budapest - Januártól megváltoztak a lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló fizetési meghagyásos eljárás (fmh) szabályai és összeghatárai: 3 millió forint alatti lejárt pénzkövetelés esetén kizárólag közjegyzőhöz lehet fordulni, az fmh felső határa pedig 400 millióról 30 millió forintra csökkent, ennél nagyobb összegű, lejárt pénzkövetelés csak bírósági úton érvényesíthető - hívja fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Budapest - Januártól megváltoztak a lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló fizetési meghagyásos eljárás (fmh) szabályai és összeghatárai: 3 millió forint alatti lejárt pénzkövetelés esetén kizárólag közjegyzőhöz lehet fordulni, az fmh felső határa pedig 400 millióról 30 millió forintra csökkent, ennél nagyobb összegű, lejárt pénzkövetelés csak bírósági úton érvényesíthető - hívja fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Közleményükben ismertetik: a január 1-jétől hatályos új szabályok szerint a fizetési meghagyás alsó összeghatára a korábbi 1 millió forintról 3 millió forintra emelkedett, ha valaki ennél kisebb összegű, lejárt pénzkövetelést szeretne érvényesíteni - feltéve, ha nem tartozik a törvény szerinti kizárt esetek közé -, kizárólag közjegyzőhöz fordulhat, bírósághoz már nem.
Mi az első lépés? Az eljárás megindításáért közjegyzőhöz kell fordulni: Jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek és társasházak bármelyik közjegyzőnél papíralapon előterjeszthetik a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon. Az űrlapok elérhetők a Magyar Országos Közjegyzői Kamara oldalán ide kattintva. A cégek és más jogi személyek (például egyesület, alapítvány), továbbá ha jogi képviselővel jár el a jogosult (akár a magánszemély vagy a társasház is), a kérelmüket kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő. A kérelmet ebben az esetben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara erre szolgáló honlapján kell benyújtani. Az elektronikusan kitöltött űrlapot minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni. Mikor indul meg az eljárás és mikor ér véget? Ha a közjegyző mindent rendben talál, a papíralapon előterjesztett kérelem alapján 15 naptári napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást.
Ha fizetési meghagyás érkezik, át kell venni "Ha fizetési meghagyást hoz a postás, mindenképp vegyük át a levelet, a legrosszabb megoldás az, ha nem foglalkozunk vele. Ha ugyanis másodszorra sem vesszük át a küldeményt, a fizetési meghagyást 5 munkanapon belül kézbesítettnek tekintik. Amennyiben nem értünk egyet a követeléssel, például, mert rossz összeg szerepel benne, vagy időközben már rendeztük a tartozást, ellent kell mondanunk az eljáró közjegyzőnél" – mondja dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke. Ellentmondani szóban bármelyik közjegyzőnél, postai úton pedig annál a közjegyzőnél lehet, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. A jogi személyek és az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre köteles személyek viszont kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat. dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke Forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara/ Erre azonban csak a fizetési meghagyás kézhezvétele után 15 napig van lehetőség, utána a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a tartozás végrehajthatóvá válik.
Amennyiben ellentmondással él a fizetési meghagyással szemben, úgy a közjegyző felhív bennünket, hogy 15 napon belül perré alakíthatjuk (nem kötelező) a fizetési meghagyást. Ennek ideje a fizetési meghagyás benyújtásától számítva 1-2 hónap. Perré alakítás esetén kereseti kérelmet szükséges szerkeszteni, melyet a fizetési meghagyásban megjelölt bírósághoz kell benyújtani. Amennyiben e bírósághoz képest más bíróság illetékességét kívánjuk megjelölni (természetesen csak amennyiben ezt a polgári perrendtartás szabályai megengedik), úgy a kereseti kérelemben kérni kell a bíróságot, hogy helyezze át a pert az általunk kívánt bírósághoz. 2. Mikor nem alkalmazható?
Az előző évekhez hasonlóan 2021 sem hozott változást abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárások döntő többségét különböző cégek és szervezetek, például követeléskezelők, közműcégek és mobilszolgáltatók kezdeményezték, túlnyomórészt (99 százalékban) elektronikus úton. A követelt tartozások 95 százaléka tavaly is 10 ezer és 3 millió forint között mozgott. Nem változott az évek óta megszokott trend, hogy az eljárások több mint háromnegyede három munkanap alatt lezárul, vagyis a közjegyző a kérelem beérkezése után három munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Csak mintegy két százalékuk nyúlik ennél tovább, jellemzően azért, mert a hiányos kérelmek miatt hiánypótlásra van szükség, vagy, mert papíralapon zajlik az eljárás. A fizetési meghagyások több mint 90 százaléka emelkedett jogerőre, ezekben az esetekben a címzett nem vitatta a követelést, így az végrehajthatóvá vált. Az elrendelt végrehajtások száma több mint 8 százalékkal nőtt tavaly, összesen 370 ezer végrehajtás indult fizetési meghagyás alapján.
Az eljárások 96 százalékát 10 ezer és egymillió forint közötti tartozás miatt indították, de több mint ezer esetben 10 millió forint feletti követelés érvényesítésére is benyújtottak kérelmet – utóbbira jellemzően céges ügyekben került sor. Nem kell bizonyíték az eljárás megindításához Az eljárások döntő részét – 521 ezer kérelmet – elektronikusan nyújtották be, a szóban vagy papíron előterjesztett kérelmek száma elenyésző volt. Papíralapon és szóban magánszemélyek nyújthatnak be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, valamint olyan társasházak, amelyeknek a közös képviseletét nem egyéni vállalkozó vagy jogi személy látja el. - A szóbeli és papíralapú kérelmek alacsony aránya (1, 2 százalék) azt mutatja, hogy továbbra is kevés magánszemély kezdeményezi az eljárást – mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke. Hangsúlyozta, hogy az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt még mindig sokan hagyják veszni jogos pénzkövetelésüket. Holott 30 millió forintos összeghatár alatt magánszemélyek bármely közjegyzőnél kezdeményezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását, 3 millió forint alatt pedig ez a legegyszerűbb módja a per nélküli pénzkövetelésnek.
Bonyolultabb, terjedelmesebb ügyekben vizsgálatnak, véleményezésnek - tekintettel annak időigényességére - külön díja merül fel, melyre az ügy ismeretében tudunk - előre - ajánlatot adni. E véleményezéshez a fentieken kívül további iratok, adatok lehetnek szükségesek.
Gyurcsány Ferenc a hatalom megszerzése érdekében nyíltan antiszemita, rasszista és fajvédő nézeteket valló politikusokkal és pártjukkal kötött szövetséget, amivel legitimálja a XX. századi európai történelem legsötétebb korszakát idéző emberellenes nézeteket. Gyurcsány ezzel tevékenyen hozzájárul ahhoz is, hogy antiszemita, rasszista és fajvédő nézeteket valló politikusok kerüljenek a legfontosabb döntési pozícióba, a magyar törvényhozásba. – foglalta össze a képviselő, majd a következőket kérdéseket intézte a baloldali és liberális EP-vezetőkhöz: – Hogyan lehetséges, hogy ebben az egyszerre aggasztó és botrányos helyzetben az európai baloldali és liberális politikai vezetők most hallgatnak? Itthon: Gyurcsány zsidóktól elkobzott villájáról ír a Fidesz | hvg.hu. – Hogyan egyeztethető össze az európai értékekkel, a baloldal és a liberálisok számára szavakban oly fontos liberális demokrácia elveivel az európai történelem legsötétebb korszakát idéző, nyíltan rasszista és antiszemita jelöltek támogatása? – Ön szerint nem jött el az ideje, hogy a politikai ellenfeleik minősítgetése helyett végre szembenézzenek a magyar baloldal elvtelen és jóérzéssel vállalhatatlan politikájával?
Reformelkötelezettségéről, a Fideszben tapasztalható antiszemita tendenciákról, neje zsidó származásáról és saját jövőbeni bukásáról beszélt a Timesnak Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök tagadja, hogy tudatosan dizájnolná magát, szemben Orbán Viktorral, akiből a magyarok szerint, állítja Gyurcsány, falusi Elvis-hasonmás lett. Nagyinterjút jelentetett meg Gyurcsány Ferenccel a londoni Times. Gyurcsány Ferenc mellett Karácsony Gergely súlyos vereségét is jelentette a borsodi választás. A magyar miniszterelnök szerint az ország és Közép-Európa a bezárkózó, radikális nacionalizmus és a modernizáció között választhat, és magát érzi a reformok letéteményesének. Múltja miatt démonizálják Gyurcsány elismerte, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben betöltött vezető szerepe és sikeres üzleti karrierje miatt gyűlölt figurának számít a jobboldalon, de tagadta, hogy azért próbál közvetlen lenni, mert politikus helyett inkább üzletemberként kívánna mutatkozni. Mint mondta, ő nem dizájnolja magát, szemben Orbán Viktorral, akiről szerinte a magyarok azt mondják, hogy a választási győzelem érdekében egy falusi Elvis-hasonmás bőrébe bújt.
Közös utcafórumot tartott Bíró László, az antiszemita kijelentéseiről ismert baloldali jelölt és Karácsony Gergely főpolgármester Forrás: Facebook Ahogy arról az Origo elsőként számolt be, a sort Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, parlamenti képviselője kezdte meg. A szocialista politikus amellett, hogy szórólapokat osztogatott Bíró tiszaújvárosi kampányállomásán, még egy támogató videót is közzétett közösségi oldalán. Bokrosra cserélné le Gyurcsányt az MDF - Napi.hu. Innentől kezdve a baloldal vezető politikusai egymást túllicitálva utaztak le Borsodba a judapestező és tetűcsúszdázó jelöltjük miatt. Egy nappal a választás előtt már Karácsony Gergely, Kunhalmi Ágnes és Márki-Zay Péter is személyesen vett részt a jobbikos politikus kampányában, sőt, a főpolgármester még egy közös utcafórumra is kiállt vele. De talán, ami a legabszurdabb: A BALOLDALI POLITIKUSOK EGY KÖZÖS MOSOLYGÓS SZELFIVEL JELEZTÉK, HOGY ERKÖLCSI FENNTARTÁSOK NÉLKÜL, TELJES MELLSZÉLESSÉGGEL TUDJÁK TÁMOGATNI A JUDAPESTEZŐ-TETŐCZÚSZDÁZÓ TÁRSUKAT. Ahogy korábban megírtuk: a főpolgármester Jakab Péter Jobbik-elnököt lemásolva ujjával Bíró Lászlóra mutatott, azt üzenve, az antiszemita politikus a jó választás.
A politikus 2012-ben megkérdőjelezte a magyarországi holokauszt áldozatok számát, illetve az "izraeli térhódítással kapcsolatban kijelentette, hogy szerinte a zsidók nemkívánatosak Magyarországon, az év végéhez közeledve pedig a magyar országgyűlésben részletezte, hogy szerinte ajánlatos lenne listázni a zsidó származású képviselőket. Az eset kapcsán Budapest jelenlegi főpolgármestere is kifejtette a véleményét. Karácsony Gergely a Hír TV műsorában elmondta, hogy szerinte zsidó képviselőket listázni nem nácizmus. Ám nem csak a Jobbikban ülnek korábban antiszemita kijelentést tevő politikusok. László Imre, a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló újbudai polgármester egy tavalyi önkormányzati ülésen Adolf Hitlert méltatta. László szerint Hitler megérdemelten lett az év embere 1938-ban. A politikus később ismét hasonló botrányba keveredett: a náci háborús bűnössel, Josef Mengelevel keverte össze a faji megkülönböztetés ellen küzdő Nelson Mandelát. Baranyi Krisztina, Ferencváros baloldali polgármestere tavaly decemberben pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy többórás online testületi vitán "rohadt, szemét zsidónak" nevezett egy helyi ingatlan iránt érdeklődő befektetőt.