Eközben az is kiderül, hogy néhai apja hogyan alapozta meg a Corleone család hírnevét.. Eredeti cím: A keresztapa 2.
(1974) Apokalipszis most (1979; rendezői változat, 2001) Szívbéli (1981) A kívülállók (1983) Rablóhal (1983) Gengszterek klubja (1984) Captain EO (1986) Előre a múltba (1986) A fájdalom kövei (1987) Tucker, az autóbolond (1988) New York-i történetek ("Life Without Zoë" szegmens, 1989) A Keresztapa III. (1990) Drakula (1992) Jack (1996) Az esőcsináló (1997) Csalóka ifjúság (2007) Tetro (2009) Twixt (2011) Párizs ég? (1966) Ez a ház bontásra vár (1966) Patton tábornok (1970) A nagy Gatsby (1974) Filmproducer American Graffiti (1973) A titkok kertje (1993) The Junky's Christmas (1993) Frankenstein (1994) Don Juan DeMarco (1994) Lani Loa – The Passage (1998) A bár (1999) Öngyilkos szüzek (1999) Kapcsolódó szócikk American Zoetrope
Szétszórtan hederített az egészre. Olyan érzésem volt hogy… vele kell várnom… biztos voltam benne, hogy a villamos megáll a szokásos helyén és futnunk kéne utána, és egyaránt biztos voltam benne, hogy megáll ott is, ahol mi várakoztunk… A legnagyobb meglepetésemre a villamos pont előttünk állt meg. " Federico Fellini így emlékezett első, még véletlen találkozására Nino Rotával. Az idén 105 éve született zeneszerző leginkább Fellini zeneszerzőjeként ismert, de hozzá kötődik A keresztapa legendás – és meglepő botrányt kavaró – zenéje is. Tanulmány, 2017. február 10. – írta Hubai Gergely Az ízlés filmológiája – Jegyzetek a kulinária és a film kapcsolatáról Az ízlelés és a szaglás – bár mellékérzetnek számít – a vizualitással közvetlen érzéki hatásokat fejez ki. Hasonló azonosulás fedezhető fel a pornográfiában is – nem véletlenül. A különbség leginkább ott ragadható meg, hogy a pornó kizárja az emberi létezés társadalmi, pszichológiai dimenzióit, míg a kulináris érzéki hatása (akár dramaturgiai funkcióival) "felruházhatja" ezekkel a "szereplőt".
Mindazonáltal lehetetlen nem méltányolni azt a különleges profizmust és mesteremberi alaposságot, mely az opusz egészén érződik. Már a film kevert műfajúsága is ezt támasztja alá: Coppola egymásba oldja a különböző zsánertípusokat, hogy több nézőréteg is megtalálhassa a maga számítását. Nézetem szerint ugyanis A Keresztapa nem virtigli gengszterfilm. Sokkal inkább úgy látom, hogy hídszerepet tölt be két műfaji hagyomány – a családregény és a gengszterfilm – között. Az előbbi egy 19. századi prózai műfaj az irodalomban, melyet a hollywoodi mozi viszonylag korán adaptált ( Hová lettél, drága völgyünk?, Az Ambersonok tündöklése és bukása, Édentől keletre, Óriás stb. ), az utóbbi pedig a harmincas-negyvenes évek legendás bűnügyi zsánere. Mindkét összetevő szinte egyenlő mértékben van jelen, ahogy a film is egy olyan konzervatív világot mutat be, ahol család és üzlet, magánélet és hivatás oszthatatlan egységet alkot. "Aki nem tölt elég időt a családjával, az nem is igazi férfi. " – mondja Don Vito Corleone (Marlon Brando), akit sosem az önérdek, hanem az utódokról való gondoskodás kötelessége mozgat.
A film elején a katolikus egyház jótékonykodásai miatt épp a Szent Sebestyén-rend keresztjével tünteti ki. Az esemény után a tiszteletére rendezett ünnepségen megjelenik Kay is, akivel azóta elváltak, valamint a lánya, Mary, és a fia, Anthony, aki az énekesi karrierért feladja a jogi egyetemet. Apja neheztel rá a döntése miatt, de beleegyezik Kay nyomására. A partin megjelenik Vincent Mancini is, Sonny Corleone törvénytelen fia, aki segítséget kér a Keresztapától, mivel összetűzésbe keveredett Joey Zasával, aki a Corleone család által hátrahagyott törvénytelen üzletet vezeti. Vincent és Zasa összetűzésbe keverednek Michael szobájában. Ezután Vincent felajánlja szolgálatait Michaelnek, aki a szárnyai alá veszi őt. Még aznap éjjel két fegyveres tör Vincent életére a lakásán, de kudarcot vallanak, és ő végez velük. Michael Corleone eközben a Vatikán részesedését szeretné kivásárolni az Immobiliare nevű cégből. Ez az üzlet mindennél fontosabb lenne, ám a korrupt vatikáni bankárok mereven ellenzik a tervet.
1917-ben Vito már házas ember, és első fia, Sonny is megszületett. A gazember Don Fanucci üzelmei miatt elveszíti állását, ezért nem sokat gondolkodik, amikor Pete Clemenza megkéri, hogy segítsen egy betörésben. Rendező: dr: Francis Ford Coppola Sztárok: Al Pacino, Robert De Niro, Robert Duvall, Diane Keaton
Előfordulhat, hogy elegünk van az állandó csihipuhiból, amely kitölti a mozikban futó filmek jó nagy részét, de az is lehet, hogy valamikor gimnazista korunkban egy őrült magyartanár buzdítására filmklubba jártunk, ahol addig ismeretlen cseh filmeken röhögtük magunkat csendes pityergésbe. Ezekben a filmekben nem volt semmiféle erőszak, kedves, joviális emberekről szóló egyszerű történetek voltak ezek, szerettük őket, mégis eltűntek a mozikból. Az is lehet, hogy éppen franciául tanulok, vagy kíváncsi vagyok, milyen lehet az élet ott, ahová tartunk, Európában. Egy csomó ok, hogy ne hagyjuk ki ezt a már címében is bájos filmet. Mert ez egy ilyen film: mentes minden hatásvadász divatos erőszaktól, valamiért nagyon emlékeztet Jirí Menzel kisrealista tündérmeséire, mint Az én kis falum. Ismerős, emberszagú, embermértékű történet ez is, csak nem a szomszédban játszódik, hanem egy tanyán, a "világ végén", a Rhone-Alpokban. Azt a fecskét, amely a közmondással ellentétben csinált nyarat, Sandrine-nek hívják.
Maros menti fenyves erdők aljába Oda van a kicsi tanyám csinálva, Jöjj el hozzám édes rózsám, Nézd meg az én kicsi tanyám. Százados úr búcsúzik a hadjától, Előveszi harci sipját, és belefúj Oly szépen szól harci sipja, A századot harcra hivja. Öreg baka búcsúzik a hadjától Fölveszi a szuerelvényét, s elindul Isten veled öreg bajtárs, Látjuk-e még viszont egymást A Maros menti fenyves erdők aljába? Marosmenti fenyves erdők aljában Van egy kis ház virág az ablakában Gyere velem édes rózsám ott van az én kicsi tanyám Marosmenti fenyves erdők aljában. Juhászlegény búcsúzik a tanyától Előveszi furulyáját és belefúj Oly szépen szól a furulyája Könnyei hullnak reája Bús nótája behallik a tanyába. Klasszik Lasszó: Magyar szakítós fesztiválokon, klubokban, színházakban Július 12-én igazi sztárparádé lesz a Várkert Bazárban A Klasszik Lasszó - Magyar Szakítós létrejötte egy véletlennek köszönhető: Czinki Ferenc író, a Blahalouisiana zenekar kiváló zenészeivel (Schoblocher Barbara, Jancsó Gábor, Pénzes Máté) kiegészülve egy műsorába meghívta vendégnek Kemény Zsófi költőt és Vitáris Ivánt, akit az Ivan & The Parazolból ismerhet a közönség.
Kérdések és válaszok a fórumon. Letölthető upjers-játékok ingyen Ahogy az upjers böngészős játékai, úgy az otthoni kiadások is ingyenesek. Mire vársz még? Töltsd le és kezdődhet a móka!