Zsigmond magyar és német király volt a történelemben eddig az utolsó, aki el tudta érni, hogy egyszerre három pápát is letegyenek, s köztük a római pápa, XII. Gergely is lemondjon. Helyettük egy negyediket választottak meg. XVI. Benedek pápa lemondásáig ők voltak az utolsók, akik idő előtt távoztak a pápai trónusról. Zsigmond magyar király online. A XV. század elején Zsigmond magyar és német király legfőbb törekvése az volt, hogy az egyházi szervezet egységét megteremtse, vagyis az 1378 óta tartó egyházszakadást felszámolja. 1378-an még az olasz és a francia párt választott magának pápákat, ezt 1409-ben követte a pisai zsinat, amely egy harmadik egyházfő megválasztásával próbálta megoldani a problémát - ám ez csak tovább bonyolította a helyzetet. Zsigmond (fent) zseniális diplomáciai képességeit Mályusz Elemér történész dicséri a Zsigmond király uralma Magyarországon című könyvében. Az uralkodó az európai hatalmak között egyensúlyozva, de a német és a magyar királyi korona tekintélyével a háta mögött lépett fel a különböző érdekcsoportok ellen.
Zsigmond magyar király több mint ötven évig viselte a magyar koronát, amivel a magyar történelem második leghosszabb ideig regnáló uralkodója. 1437. december 9-én halt meg Csehországban, de kívánsága szerint Váradon temették el első felesége, Anjou Mária mellé.
Mályusz Elemér így fogalmaz a konstanzi zsinatról: "Zsigmond csodálatra érdemlő ügyességet fejtett ki, amint mindhárom pápát - a Riminiban meghúzódó XII. Gergelyt, az aragóniai király védelme alatt élő XIII. Benedeket és XXIII. Jánost - egymás után elszigetelte azzal, hogy elcsábította legmegbízhatóbbnak látszó munkatársaikat, azokat, akiket ők tettek meg bíborosoknak, s elvonta tőlük a fejedelmeket, akik eddig a saját pápájuk gyanánt kezelve őket, élvezték államuk és az egyházi szervezet szoros kapcsolatának előnyeit, viszonzásul pedig a hívek tömegeit tömörítették mögéjük. " V. János Zsigmond magyar király portréja - OSZK Régi Nyomtatványok Tára. Celesztin is lemondott 1294-ben XII. Gergely nem az első pápa volt, aki lemondott: az első a sorban V. (Szent) Celesztin volt. Az 1209-1296 között élt egyházfő is hosszas kompromisszumkeresés eredményeként lett pápa. Annyira jól sikerült azonban a kompromisszum, hogy Celesztin személyében olyan bencés szerzetest választottak ki, aki az egyház politikai ügyeiben teljesen tájékozatlan volt. Celesztin remete volt ugyanis, aki nem értett a politikához, a bencéseknek egy új ágát, a celesztinusokét viszont ő alapította meg.
János Zsigmond lemondott az eredeti II. János választott magyar király címről, és fejedelemnek neveztette magát. Erdély első fejedelme művelt, több nyelven tudó, türelmes, atlétatermetű, daliás férfi volt, azonban nem szeretett katonáskodni, inkább érdekelték a hitviták, mint a hatalmi viszonyok. II. János, teljes nevén Szapolyai János Zsigmond István 480 éve, 1540. Zsigmond magyar király | Demokrata. július 7-én született. Apját, Szapolyai János erdélyi vajdát 1526 novemberében, a mohácsi csatavesztés után választotta királlyá a székesfehérvári országgyűlés. A főnemesség egy része decemberben a Habsburg-párti Báthori István által összehívott pozsonyi országgyűlésen a jelen sem lévő, de fegyvereseit azért elküldő Habsburg Ferdinándot választotta királlyá. Az ország kettészakadt, egy évtizedig sem Ferdinánd, sem a török támogatását élvező Szapolyai nem tudott a másik fölé kerekedni. Ezt belátva 1538. február 24-én Váradon titkos megállapodást kötöttek, amely az ország keleti részét Szapolyainak, a nyugatit Ferdinándnak adta, azzal a kikötéssel, hogy János halála után az egész ország Ferdinándra száll, Szapolyai esetleg születendő fiát pedig egy német hercegséggel kárpótolják.
Az országnagyok szerződést csikartak ki tőle, amely minden hatalmat a "királycsináló" liga tagjainak juttatott. Az országos tisztségeket a liga családjai egymás között osztották szét, emellett a Garaiak a Lackfiak, a Kanizsaiak és a Bebekek a megmaradt királyi uradalmak közel felét is széthordták. Zsigmond az első évek bénult helyzetéből lassan felocsúdva egyre nehezebben tűrte a bárók gyámkodását. Arra törekedett, hogy új arisztokráciát alakítson ki saját, megbízható híveiből, a bárókat pedig fokozatosan kiszorította a hatalomból. A magyar király, aki Európa egyik legtekintélyesebb uralkodója volt | National Geographic. A sértett nagyurak Zsigmond új politikájára pártütéssel válaszoltak, fogságba ejtették a királyt, és a "Szent Korona nevében" átvették az ország kormányzását. A küzdelemből végül a király került ki győztesen, aki bölcs önmérsékletet tanúsított: csak a legmakacsabb lázadókat száműzte, mindenki más kegyelmet kapott. A király uralmát elsősorban az általa teremtett új arisztokráciára alapozta, mely részben a régi udvari családok ifjaiból, részben idegen jövevényekből tevődött össze.
"Az építész mesteriskola XIV. ciklusának pályázata, melyet Reimholz Péter mesterrel, Takács Sándor kollégámmal nyertünk meg, lehetőséget adott egy több mint 4000 m 2 -es irodaház, nagyterem komplex tervezésére. A nyertes tervet félretéve kellett folytatni a munkát a megbízó önkormányzat polgármesterének értetlensége miatt" - írta ifj. Benczúr László az építészfórumon az új Városháza kapcsán. A pályázati nyertes terv sok elemét fel kellett adni, de a fő gondolatokat sikerült megőrizni a módosítások ellenére is. vezető tervező: Ifj. Benczúr László - Benczúr-Weichinger Építésziroda építész munkatársak: Reimholz Péter, Takács Sándor a tervezés/építés éve: 1997/1998-99 fotó: © Ifj. Benczúr László Az új épület érdekes szituációban van, egy saroktelken helyezkedik el. A nagyterem és az irodai blokk két külön tömegre bomlik, amely egy L alakú beépítést formáz. Városháza - Hévíz - Hazai középületek. Így kialakul egy élhető városi tér az épületszárnyak között, amelyhez kapcsolódóan a funkciók is jól szeparálódnak az épületen belül. A tereplejtés miatt támfalak tarkítják a teret, ezeknek funkcionális és esztétikai szerepük is van.
A nagyterem és a nyaktag cinklemez, míg a fejépület természetes palafedést kapott. Acélszürke acéltokos nyílászárók az általánosak, ez alól a két főbejárat kétszárnyú keményfa ajtaja a kivétel. Meggyőződésem szerinti adalékkal sikerült kiegészíteni az építészet kelléktárát. Festetics György Művelődési Központ - Intézmények - Hévíz Város közigazgatási honlapja. Bevonva a mellőzött társművészetet, ötvösök által készített modern órajáték boldogítja a téren tartózkodókat. Ifj. Benczúr László
A torony tetején található 18 harangból álló harangjáték naponta több alkalommal szólal meg. Sok látogató gyakran a harangjáték miatt is felkeresi a teret. A toronyban a harangjáték alatt felvonuló bábuk sorát a városháza kulcsát tartó polgármester alakja nyitja meg, majd a tóban csónakázó fiatal pár követ. Őket két sellő (hal) követi, majd a tavat a gonosz szellemektől óvó kerub következik, végül boton lovagló gyermek, kezében fakarddal, a gyógytó fiatalító hatását jelképezve. Cím: 8380 Hévíz Kossuth Lajos u. 1. Hévíz városháza tér ter festinha. Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek alapkövét az akkori polgármester és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le. A Hévíz egyik fontos látványosságai közé tartozó épületet 1950-ben építették, az akkori községháza mögött 97-ben kezdték el az újjáépítés munkálatait. Az alapkövet 1998. január 31. -én Farkas Bertalan Magyarország első űrhajósa, és a város polgármestere tették le. A terveket Reinholz Péter Kossuth díjas építész koordinálása alatt Benczur László és Takács Péter készítették.