Tárkonyos csirkeragu leves A mai nap borongós, hűvös, esős jellege előhozta belőlem az igényt egy jó kis meleg leves iránt, úgyhogy az egyik kedvencemet csináltam meg. Ez a leves gyakorlatilag készülhet a csirke bármilyen húsrészéből, de én most egyszerűen kicsontozott melleket vettem. ( Meg lehetne csinálni az ételt például vadmalac husiból is - nekem az egri Fehér Szarvas Vadásztanya kínálatában ez a kedvenc vacsora ételem - de hol szerezzek én most vadmalacot? Tarkonyos csirkeragu leves tejföllel. ) Szóval a művelet nagyon egyszerű: répa, zöldség, hagyma, fokhagyma megpucol, a répákat vékony csíkokra szeletelem. A hagymát és fokhagymát apróra vágom vagy ledarálom, majd vajon elkezdem párolni. Ha már homogén a hagyma, akkor mehet bele a liszt, majd egy kevés víz és a kis kockára vágott csirkemell darabok. Ekkor kezdem a fűszerezést: só, bors, tárkony, és leveskocka. ( Ez persze kiváltható lenne húsleves levével, de nálunk ez nem nagyon szokott így itthon lenni - úgyhogy "mea culpa") Párolom a husikat, amikor kezd puhulni, akkor mehet bele a répa - és amikor megpuhul, akkor még egy kicsit tejföllel vagy tejszínnel besűrítjük, és már tálaljuk is.
Egy nagy lábosban hevíts olajat, pirítsd meg rajta a hagymákat. Ezután dobd rá a répákat, forgasd át, majd mehet bele a gomba és a hús is. Pirítsd fehéredésig, utána sózd, borsozd és öntsd fel vízzel úgy, hogy jól ellepje a zöldségeket és a húst. -Tejfölös-Tejszines-Tárkonyos Csirke ragu leves- - recept Hamihami.hu. Szórd bele a tárkonyt, alacsony hőfokon, félig lefedve főzd 30 perig, vagy amíg a répa megpuhul. Ekkor add hozzá a zöldborsót és a tejszínt, forrald össze. A levest szedd tényárokba, citrommal kínáld.
Elkészítése: A hagymát megpucoljuk, és olajon megpirítjuk. Hozzáadjuk az összetört fokhagymát. A húst csíkokra vágjuk, majd hozzáadjuk a hagymához és fehéredésig sütjük. Hozzáadjuk a fűszereket, majd felöntjük egy pohár vízzel. Addig főzzük, még a hús meg nem puhul. Ha megpuhult a húst a tejföllel és a liszttel behabarjuk.
Vas vármegyében egyedül Kőszeg rendelkezett szabad királyi város címmel, mit 1648-ban kapott meg, 1871-ben veszítette el és 1949-ben szüntették meg véglegesen a státuszcímet.
Bán Péter, Bp., Gondolat, 1989. ISBN 9632822021 ^ Bácskai Vera – Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. ^ Az 1876. évi XX. törvénycikk megfosztotta törvényhatósági jogától. ^ Štefánik, Martin; Lukačka, Ján, eds. (2010). Lexikón stredovekých miest na Slovensku [ Lexicon of Medieval Towns in Slovakia] (PDF) (in Slovak and English). Bratislava: Historický ústav SAV. p. 77. ISBN 978-80-89396-11-5. ^ a b Štefánik & Lukačka 2010, p. 549. ^ Budapest, one of the most beautiful towns in the World. ^ Buda és Pest az 1872. évi XXXVI. törvénycikk alapján egyesült Budapest néven. ^ 1876. törvénycikk: némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről. ^ Štefánik & Lukačka 2010, p. 181. ^ Štefánik & Lukačka 2010, p. 213. ^ Štefánik & Lukačka 2010, p. 261. ^ A Királyföldön fekvő szabad királyi városok soha nem alakultak önálló törvényhatósággá. ^ a b Štefánik & Lukačka 2010, p. 305. ^ Jaroslav Miller, Urban Societies in East-Central Europe: 1500-1700 (Ashgate Publishing, Ltd., 2008).
Kassa szabad királyi város díszpolgára volt. Petrinya szabad királyi városként elsőként kezdett harcot a zágrábi püspökséggel az egyházi tized megfizetése miatt. Kiközösítettsége alatt Bécs szabad királyi várossá vált néhány évre. A bányászat központja ebben az időben Rimabánya volt, mely 1368-ban szabad királyi város lett. A szabad királyi városok csak a királynak voltak alávetve, a király tulajdonát képezték. Szabadka szabad királyi városi rangra emelése erőteljes fejlődéshez segítette a települést. LASER-wikipedia2 Rendelkezésre álló fordítások
A várostól kapott telken a piarista szerzetesek felépíthették a mai Szent Anna-székesegyház elődjét. Debrecen (amely egyházilag Nagyváradhoz tartozott) a reformáció révén addigra már a "kálvinista Róma" lett, viszont a Habsburgok a katolicizmus nagy támogatói voltak. Biztos, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy Debrecen csak a XVII. század végén és feltételekkel kapta meg a szabad királyi városi jogot – véli a szakember. Beszélt arról is, hogy Debrecenben az első katolikus a harmincadosnak nevezett adószedő volt, mellette pedig egy pap, akinek az lett volna a dolga, hogy minél több reformátust visszatérítsen katolikusnak. Három év múltán a nagyváradi püspök meghívta, hogy számoljon be, mennyi embert sikerült visszatérítenie. A debreceni pap erre így válaszolt: "Excellenciás uram, egyet se. De örüljön, hogy engem nem térítettek át! " A szabad királyi városi rang tehát 1715-ben lépett hatályba, és Debrecen akkortól élhetett az ezzel járó kiváltságokkal. Tóth Pál elmondása szerint egyébként – más jogok mellett – az árumegállító jog már korábban is megvolt, hiszen azt 1477-ben Mátyás király adományozta a városnak (éppen Nagyváradtól elvéve).
-György, Trencsén, Újbánya, Zólyom. L. még Város és Törvényhatóság.
A szabadság ugyanis felbecsülhetetlen Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.