Talán nincs is közöttünk olyan a haza iránt érző, múltunkra kíváncsi, aki legalább egyszer ne látogatott volna el Ópusztaszerre a Magyarok Emlékhelyére. Hatalmas térségen terül el, ahol többek között egy skanzent is felépítettek azért, hogy az idelátogatók saját szemükkel láthassák a régen volt magyar falvak házait, és azok berendezési tárgyait. Az országban ugyan több helyen is láthatunk skanzent, de számomra az ópusztaszeri volt eddig a legtökéletesebb. Feszty Korkép Ópusztaszer. Látogatásom során eső utam a rotundába vezetett, ugyanis ott található az emlékpark fő attrakciójának számító Feszty-körkép. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját idézi fel. A körkép megalkotóját, Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkájában. A tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket pedig Vágó Pál készítette. De honnan jött az ötlet?
Temperamentumos természetét Lyka Károly így jellemezte: "…gavallér és bohém, a nádasok vadásza, nagy pesti dáridók rendezője, nótás ember és zsúrok kedvence, tárcaíró, költő, jó barátja legnagyobb embereinknek és hű pajtása a művészet cigányainak. A pitymallatot hol a vígra terített tornácból, hol a tánctól zsongó szalonból, hol a vadászkunyhóból leste. És bizony egy kicsit félre is tolta az ecsetet meg a pennát, mint ahogy mi, magyarok mindig félretoljuk egy kicsit azt, ami a legjobbunk s egy kicsit sűrűn tapogatunk körül mindenféle egzotikumban és narkotikumban…" Feszty élete valóban eseménydúsnak volt nevezhető, egészen addig míg véget vetve hosszú és viharos szerelmi kapcsolatának Jászai Marival, a kor legnagyobb színésznőjével, egy másik színésznő, Laborfalvy Róza unokája iránt kezdett érdeklődni és vette feleségül. KOMPAS | Ópusztaszer: Feszty-körkép - Magyarország. Feszty-körkép (Feszty-körkép Alapítvány, 1992) - A magyarok bejövetele - Settlement of the Magyars - Landnahme der Magyaren - La Ilegada de los húngaros (Ópusztaszer, Hungary) Kiadó: Feszty-körkép Alapítvány Kiadás helye: Szeged Kiadás éve: 1992 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 16 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Angol Német Spanyol Méret: 15 cm x 21 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, és színes reprodukciókkal illusztrált.
A füzet végén "A magyarok bejövetele" öt oldalra kihajtható képekben. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Szűk évszázada - 1894-ben - Feszty Árpád és társai végére értek monumentális vállalkozásuknak. A kor körképdivatjának megfelelően megfestették "A magyarok bejövetele" méretét és művészi értékét... Tovább Tartalom A Magyar Köztársaság Elnöke Trogmayer Ottó: A festmény újjászületése Stanislav Filipiak Ryszard Wojtowicz A magyarok bejövetele Apósa, Jókai Mór, rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét. Ezzel készen is állt az ötlet: a körkép témája: a honfoglalás, címe A magyarok bejövetele. Megvalósítása [ szerkesztés] A körkép első épülete, a Rotunda Feszty a körkép témájának tanulmányozásához elutazott Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz. A sajtó tudomást szerzett a körkép készüléséről és folyamatosan tájékoztatta az érdeklődőket. Már a határidő is meg volt adva: 1893. augusztus 20.
A csüngő barka korán tavasszal, márciusban virágzik. A virágokat a méhek nagyon kedvelik. Gondozást nem sokat igényel, de mivel hajlamos az elburjánzásra, szükség szerint metszéssel ritkítani kell. A fa formáját is ritkítással és metszéssel alakíthatjuk ki. Ezt lehetőleg csak az elvirágzás után végezzük, akkor látjuk, hogy melyek azok a hajtások, amire nincsen szükség a faforma kialakításához. A korona kialakításakor ügyeljünk arra, hogy ne túl ritka, de szellős legyen a koronája. Csüngő Barka Metszése, Csüngő Barkafűz: Egy Közkedvelt Tavaszhírnök | Hobbikert Magazin. Ha cserjeként és nem faként akarjuk tartani, akkor kora tavasszal a talajfelszínéig öt-hatévente, vágjuk vissza. A csüngő barkát nevelhetjük nyírt sövényként is. Dézsában is tartható, kiváló szoliter növény, teraszon vagy ház mellé ültetve is szépen mutat. A csüngő barkafűz (Salix caprea) betegségei, szaporítása Általában a növényben tehetnek kárt az erős fagyok, még akkor is, ha fagytűrő növény. Megtámadhatják egyes gombabetegségek, mint a lisztharmat vagy levélrozsda. A hernyók, pajzstetvek és levéltetvek is károsíthatják időnként a növényt.
Magasságát minden esetben az oltás magassága határozza meg. Díszes külsején kívül ehető termése fokozza értékét. - magassága: 2-4 m - alakja: ágai ívesen lehajlanak, csüngő ágrendszerű - színe: fényes világoszöld enyhén szeldelt levelek - növekedése: kifejezetten gyors növekedésű Igénytelen, edzett fa révén szinte bárhol megél. Gyors növekedése hamar dús lombot, egyben árnyékot eredményez. - talajigény: átlagos, laza kerti talaj - vízigény: átlagos - fényigény: napos vagy félárnyékos hely - tápanyag utánpótlás: meghálálja, ha néha tápanyaggal kényeztetjük tavaszi metszés során vágjuk vissza az utolsó éves hajtásokat 2-3 rügyre, ezáltal egészen talajig csüngő hajtásokat képez, mely pompás élményt nyújt megjelenő kórokozók esetén alkalmazzunk növényvédelmet, illetőleg megelőző permetezéssel elkerülhető a megbetegedés házi kertek, parkok hangulatos fája, előkertek szép szoliter növénye Salix caprea 'Pendula' - Szomorú barkafűz Konténeres: 8. 900-12. 800, - Ft Különleges értékét márciusban tömegesen nyíló, ezüstös barkái adják.
Keleten a szomorú fűzfa (S. Babylonica L. ) barkáit és fiatal ágait is orvosságnak használják. É. - Afrikában az egyiptomi Fűzfa Salix Aegyptiaca L illatos barkáiból készített viz ( kalaf) nemcsak izzasztó szer, hanem nyáron a gyakori hideglelés, sőt majd minden más betegség ellen használatos. A fűzfa fája fehér, puha, de nem nagyon tartós, azért oly sokfélekép mint más fa, nem értékesíthető, de főleg a S. alba-é, S. fragilis-é meg a S. Caprea-é különböző házi eszköznek: rostakávának, doboznak, kosárnak, facipőnek (Oderbruchban), razoló szén és puskapor gyártására, abroncsokul, az épületek szarufájaul és gerendájaul mégis használatos. A görögök paizsa gyakran Fűzfából készült. A fűzfa hársa kötözőnek, gyékénynek, stb. jó. Legértékesebb a kosárkötő fűz Salix viminalis, valamint a Salix Helix, S. purpurea, Salix alba, Salix daphnoides Vill. fűz bokor is; nyúlánk, ágatlan szivós vesszeiből kerítést, kaput, kocsikat, székes stb. fonnak s a szőllőkben már a régiek is kötözőnek használták. A németek kosárárui egész Európában, Amerikában, mind a két Indiában, sőt Khinában is kelendők.