Mindenki másképp csinálja… (játékleírás) Az óvodások kezdetben ebben a szituációban is körben helyezkedjenek el, hogy mindenki jól láthassa a másikat. A pedagógus "vezényszavára" a gyermekek egyszeriben változzanak át az utasításoknak megfelelően katonává, pincérré, táncossá, piaci kofává, esetleg bármilyen állattá. Miután mindenki átalakult, hasonlítsuk össze a különféle verziókat. Mondat- és szövegalkotást fejlesztő játékos feladatok A beszéd legmagasabb szintű egységei a mondatok és maga a szöveg. Amikor mondatokat (szöveget) alkotnak óvodásaink, akkor különféle nyelvi szabályokat alkalmaznak, gyakorolják a mellé- és az alárendelést, valamint a különböző kötőszavak használatát. Mondat és szövegalkotást segítő játékok. Az alábbi játékok alkalmazásának köszönhetően egyaránt fejlődik a kisgyermekek kontextusos, valamint elbeszélő beszéde is: Folytasd tovább! (játékleírás) A játék rendkívül egyszerű, ám nagyon hasznos a szövegalkotás, a szókincsbővítés és a kifejezőkészség fejlesztése szempontjából. A feladat során minden egyes kérdés az arra adott válaszból indul ki.
Anyanyelvi játékok típusai: Mondat- és szövegalkotást fejlesztő játékok 2009. 02. 08. 18:49 Pl: - Haragszom rád! - Mi van a zsákban? - Gyertek haza ludaim! Alapelvek: tudatosság, tervszerűség, fokozatosság, változatosság, játékosság. Játékos feladatok a verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztésére | Ovonok.hu. Szükség van: bizalomteljes légkörre, biztatásra, érthető szabályismertetésre, dicséretre, tapintatos hibajavításra, anyanyelv szeretetére és alapos ismeretére, helyzetfelismerő képességre.
Amennyiben többen választják ugyanazt a tárgyat, úgy meg kell győzniük egymást arról, hogy miért nekik van arra nagyobb szükségük. Gondoljunk csak arra… (játékleírás) A játék során a gyermekeknek arról kell "számot adniuk", hogy mit tennének akkor, illetve mi történne, mi volna, ha… – nem járnának óvodába – nem lenne édesség a világon – vakáció lenne mindig – az állatok is tudnának beszélni A feladat kapcsán persze az óvodások is felvethetnek különféle lehetőségeket és ötleteket. (Forrás: Óvónők kincsestára) Hasonló ötletekért, módszertani anyagokért fizessen elő az Óvónők kincsestárára! Óvónők kincsestára
A Hunyadi János által vezetett nándorfehérvári diadal a feudális Magyarország legnagyobb katonai sikerének bizonyult. A "törökverő" hadvezér 560 éve a táborában dúló pestisjárvány áldozata lett. 1456. augusztus 11-én halt meg Zimonyban Hunyadi János, a törökverő hadvezér, Magyarország kormányzója. Származása vitatott, miként születésének ideje és helye is: vélhetőleg 1407 körül láthatta meg a napvilágot. Családja két évvel később kapta meg Zsigmond királytól Hunyad várát, innen a Hunyadi név. Korán elkezdte a katonai szolgálatot, s tanulta a harcászat mesterfogásait. Hunyadi jános halála. Apródéveit Ozorai Pipo, majd Lazarevics István szerb despota udvarában töltötte, majd Újlaki László macsói bántól tanult. 1428-30 között feleségül vette horogszegi Szilágyi Erzsébetet, házasságukból két fiú született: László 1433-ban és Mátyás 1443-ban. 1431-ben elkísérte királyát Itáliába, majd zsoldosvezérként Milánóban maradt, Filippo Maria Visconti herceg szolgálatában. Itt ismerkedett meg a korszerű hadművészettel, a gyalogosok és a tüzérség hadi szerepével.
Hunyadi János első sikereit 1441-42-ben aratta Erdélyben, ahol a támadó török hadakra mért meg-semmisítő vereséget. E győzelmek méltán váltottak ki lelkesedést a keresztény világban, hisze n európai sereg még soha nem győzedelmeskedett ekkora túlerőben lévő oszmán had felett. Hunyadi sikereinek hatására megszületett a török elleni európai összefogás gondolata, a lelkesedésnek azonban nagyobb volt a füstje mint a lángja. Hunyadi nem bírt várni, és a saját maga által szervezett sereggel 1443 nyarán megindult a Balkán felé. A hadjárat célpontja Drinápoly, az európai török erők központja volt. A 35 ezer főből álló keresztény had kikerülte a szerbiai török várakat, és meg sem állt Niš váráig, amit gyorsan elfoglalt. Ezután a ruméliai beglerbég 20-30 ezer főnyi seregére mértek megsemmisítő vereséget, majd akadálytalanul nyomultak előre Szófiáig. Időközben azonban a szultáni seregek is megérkeztek Európába, és eltorlaszolták a Balkán-hegység hágóit. Ezért a keresztesek Szófia térségébe vonultak vissza, ahol Hunyadi két csatában is fényes győzelmet aratott a törökök felett.
1456. augusztus 11-én vesztette életét a nándorfehérvári táborban kitört pestisjárványban a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János. Az 1446–1453 között kormányzói tisztséget is betöltő főkapitány és erdélyi vajda győzelmeinek köszönhetően az oszmánok – a hős halála után – hosszú évtizedekig kerülték a háborút Magyarországgal, így hazánk értékes időt nyert nemzeti reneszánszának kibontakoztatására. Bővebben itt Életét két eszmének szentelte, melyek a legszebben egybe forrottak nála: a hazának s a keresztény vallásnak. E két eszme lelkesíté minden tettében, ennek hatása alatt fejlett ki benne engesztelhetetlen gyűlölete a törökök ellen. De e gyűlölet nem volt a műveletlen ember vak ellenszenve az idegen ellen, hanem abból a meggyőződésből folyt, hogy Magyarországnak a török a legveszedelmesebb ellensége, a melylyel meg kell küzdenie életre-halálra; hogy addig nem lesz nyugtunk, míg csak egy török is lesz Európában. Nagy szellemének az is kiváló tanújele, hogy ezzel az eszmével nemcsak Magyarországot tudta lelkesíteni, a hol erre úgy is kész volt a talaj, hanem az idegeneket is; hogy meg tudta az egész európai közvéleményt győzni arról, hogy Magyarország az európai czivilizáczió legbiztosabb védőfala a kelet támadásai ellen, hogy tehát hazánk ügye Európának közös ügye.
Vállalataiban mindig támogatta az a tudat, hogy háta mögött egész Európa áll, mely, ha valóban nem is, de legalább erkölcsileg segíté. S a magyar katona keblét nem kevéssé feszíté annak tudata, hogy ha ő bukik, annak híre elterjed egész Európában, viszont győzelmét győzelemnek tekintik nemcsak Budán, hanem Rómában, Párisban, Frankfurtban is. Szerették Hunyadit nagyravágyással vádolni, úgy kortársai, mint némely ujabb írók. S ki tagadná el, hogy szerette, ha kezében nagy hatalom van s hogy rajta volt, hogy maga, illetőleg családja részére nagy vagyont gyűjtsön össze? De vajjon bűn-e a nemes nagyravágyás? Lehet-e valakinek vétkül felróni, hogy a legderekabb igyekszik lenni? Hibáztathatjuk-e, hogy szerette a hatalmat, a vagyont, melyet azonban a legtisztább, a legbecsületesebb módon szerzett? ha arra használta fel, hogy oly munkát végezzen, melyen az egész nemzetnek kellett volna dolgoznia? Mert hatalmát nem arra használta, hogy személyes ellenségeit összetiporja, bár megérdemlették volna; hanem ő, az erősebb, kész volt engedni, csakhogy minden más gondtól megszabadulva, a haza szent ügyét védelmezhesse s a törököt visszaszoríthassa.
Az egyetemes hadtörténetben is szinte egyedülálló, hogy egy hadsereg a túlerőben lévő ellenség területén mintegy kétezer kilométert tegyen meg oda-vissza, miközben egyetlenegy csatát sem veszít. Másfelől azonban azt is látni kell, hogy Hunyadi serege egyetlen nagyobb török erősséget sem foglalt vissza és a szultáni hadakat sem sikerült csatára kényszerítenie. Bár a hosszú hadjárat során a Porta érzékeny veszteségeket szenvedett, de kimeríthetetlen erőtartalékokkal rendelkezett. Hunyadi hihetetlen teljesítménye tehát nem tudta megváltoztatni a balkáni térség erőviszonyait. Eközben a szultán békeajánlatot tett Ulászlónak, és 1444 nyarán megkötötték a drinápolyi békét. A tíz évre szóló békeszerződés tárgyalásainak közepette Magyarországon és Európában tovább folytak a háborús előkészületek. A pápa követe úgy vélte, a hitetlen törököknek tett eskü érvénytelen, ezért fölösleges is betartani. A béke megkötése után alig három hónappal, 1444 szeptemberében a magyar hadsereg ismét átlépte az országhatárt.
A főkapitányok közül az ország legnagyobb területét a Hunyadi–Újlaki csoport szerezte meg. Új hatalma birtokában Hunyadi ismét a török ellen összpontosította erőit. A főkapitány újfent nem tudta kivárni az európai összefogás létrejöttét, és 1448-ban megint megkísérelte ütközetre kényszeríteni a szultánt. Az egyesült magyar-havasalföldi sereg a szerbiai Rigómezőnél – az 1389-es csata színhelyén – a szultán által személyesen vezetett török hadaktól ismét vereséget szenvedett. Hunyadi támadó kísérletei kudarcba fulladtak, a hosszú hadjárat részleges sikereit két súlyos vereség követte. A törökök erőfölényét egyszerűen nem lehetett kiegyenlíteni. Hunyadi is kénytelen volt beismerni, hogy erőit a határok védelmére kell fordítania. 1453-ban a törökök bevették Konstantinápolyt, ezután a török hadsereg európai és ázsiai erőinek egyesítése akadálytalanná vált. 1456-ban a szultán mintegy 80 ezer katonájával Magyarország déli kapuja, Nándorfehérvár (ma Belgrád) ellen indult. A nemzetközi segítség legkézzelfoghatóbb jele annyi volt, hogy III.
Callixtus pápa körlevelében elrendelte: délben harangszó emlékeztesse a híveket, hogy imádkozzanak Magyarországért – a déli harangszó tehát nem a nándorfehérvári diadal emlékére szól. A Szentatya ezenkívül Magyarországra küldte Kapisztrán János ferences szerzetest, aki a keresztes hadak szervezésére kapott megbízatást. Nándorfehérvár várát Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védte 7 ezer katonával. A védők viszonylag magas száma miatt az oszmánok a vár kiéheztetését választották, a Dunán török hadihajók vágták el az utánpótlást. Mire Hunyadi tízezer főnyi felmentő serege megérkezett, már folyt a falak lövetése. Hunyadi egy vízi csatában áttörte a török hajózárat, és a Száva túloldalán ütött tábort, ezzel a vár utánpótlása ismét biztosítva volt. Ezután már a törököknek is sürgősebbé vált az ostrom. Az egyetlen török rohamra egy júliusi napon került sor, e közelharc során rántotta magával a mélybe Dugovics Titusz az egyik török zászlótartót. Hajnalban megérkezett a Kapisztrán által vezetett mintegy húszezer keresztes is, velük együtt sikerült visszaszorítani a támadókat.