Társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet. Az alapításhoz a társasház tulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges (csatolni kell az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz). A közös képviselő (intézőbizottság elnöke) köteles megőrizni az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott alapító okirat egy példányát. Társasházi alapító okirat módosítása. Az alapító okiratban az alábbiakat kell meghatározni: a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető (a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó) tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját c) a közös tulajdonba kerülő épületrészeket d) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt és e) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt.
Társasházi információk és hasznos tudnivalók Tisztelt Látogató! Az alábbiakban olyan hasznos információkat szeretnénk megosztani Önnel, melyekről úgy gondoljuk, hogy a Társasházak működését érintik és tulajdonosként érdekesek és fontosak lehetnek az Ön számára is. További kérdések, felvetések esetén természetesen bármikor szívesen állunk a rendelkezésére. Hogyan csinálják a társasházakat? - Gondolatok az alapító okirat körül - Társasházi Polgár!. Kérdését elküldheti elektronikus levélben is, de ügyfélszolgálati irodánkban személyesen is meg tud keresni minket. Őszy Krisztina In-Ga Társasházkezelő Kft. 1. A Társasház A társasház a közös tulajdonú ingatlan különleges formája, mely lehetőséget ad arra, hogy a tulajdon egyrészt egységes tulajdonként jelenjen meg a hatóságok felé (korlátozott jogképesség, egységes közmű csatlakozások, egységes megjelenés a földhivatali nyilvántartásban), másrészt az egyes társasházi (helyiségek) a tulajdonosok kizárólagos tulajdonába kerülhessenek. 2. Az Alapító Okirat Az alapító okiratot vagy annak bármely módosítását közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja. (2) Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak - tulajdoni hányad szerinti - többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét. (3) A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt. 9. § Az alapító okiratban meg kell határozni: a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját, c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását, d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt, e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.
Az alapító okirat módosítása 4 10. § 5 (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. (2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. (3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért.
az Erste Bank Hungary Zrt. (1138 Bp., Népfürdő utca 24-26. ; a "Bank") részére a jelen regisztráció során megadott valamennyi személyes adatomat továbbítsa annak érdekében, hogy a Bank részemre az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdasági reklámot közvetlen üzletszerzés módszerével küldjön a Bankoldalon található adatkezelési tájékoztatójában foglaltak szerint az ott meghatározott időtartam alatt. Erste tájékoztatását elfogadom, miszerint Erste a személyes adataimnak feldolgozásával az Idealap Kft. -t bízta meg adatfeldolgozási szerződés keretében. Ezen felül tudomásul veszem, hogy jelen hozzájárulásomat akár az címre küldött nyilatkozatommal, akár a 06-1-2355-151 telefonszámon az Erste ügyfélszolgálatán, akár személyesen bármelyik Erste bankfiókban bármikor korlátozás és indokolás nélkül visszavonhatom. Rendben Jelen weboldal használatával hozzájárul a cookie-k használatához. Erste online ügyintézés 7. Bővebben itt
* Citibanktól átvett ügyfeleink az új, Erste bankkártyájukat az első, bármely ATM-nél történő díjmentes egyenleglekérdezéssel aktiválhatják. * Citibanktól átvett ügyfeleink az új, Erste bankkártyájukat az első, bármely ATM-nél történő díjmentes egyenleglekérdezéssel aktiválhatják.
Erste NetBroker online kereskedési rendszer – Erste Market Kezelje Ön is befektetéseit Magyarország egyik legnagyobb befektetési szolgáltatójánál! Számlanyitás Befektetési termékek széles választéka egy megbízható, egyszerűen kezelhető felületen. Tőzsdei kereskedés, rövid és hosszú távú befektetések. Egy felületen, a NetBrokerben.