Nehezíti persze a sikert, hogy a film és a forgatókönyv dialógcentrikus, így gyakran csuktam be a szemem, figyelve a párbeszédre – s lemaradva ezzel nem egy szép képrõl. "…kötve vagyunk ellenségeinkhez, s ők sem menekülhetnek előlünk" ( Márai 2010: 67) Márai Sándort kritikusai gyakran vádolták modorossággal. Eszter hagyatéka - Színház.hu. Az Eszter hagyatéka is vegyes fogadtatásra talált szakmai körökben. Az tény, hogy az író más munkáival összevetve valóban nem ez a kisregény az író leginkább kidolgozott műve. Lőrinczy Huba Két példázat az emberi kapcsolatok szövevényes voltáról (Lőrinczy, 2002) című tanulmányában különös figyelmet szentelt ezeknek a nagyrészt kritikai reflexióknak. A két ellenpólus Molter Károly és Örley István között található: Molter a legnagyobb elismeréssel, míg Örley a legnegatívabban vélekedik a kötetről. Az ellentetés megítélést bizonyítja, hogy egyesek szerint az Eszter hagyatéka kiérlelt, tökéletes alkotás, mi több, remekmű, mások azonban erősen ostorozták a művet: a hosszadalmas mondatok, tartalom nélküli oldalak, belső kultúrájú fölény (Lőrinczy 2002), köznyelvi igénytelenség, színháziasság, szürke próza, dikciómentesség (Lőrinczy 2002) vádjával illették.
Eszter, egy középkorú nő, akit "az élet oly csodásan megajándékozott és oly tökéletesen kirabolt". Elszegényedett kisnemesi miliőben éli életét Nunuval, a családi rokonnal, és a ház barátaival, Tiborral és Endrével. E csipkerózsika-álmot alvó, titkokat féltve őrző mindennapokba egy távirat tőr be. Lajos visszatér. Húsz év után visszatér. Lajos Eszter nagy szerelme, a férfi, aki kirabolta őt, a hazug, aki őt szerette és mégis nővérét, Vilmát vette el feleségül. Lajos bájától és romboló erejétől Eszter körül mindenki fél, hiszen mindenkinek van veszteni való vajon miképpen fogadja Eszter a visszatérést? Eszter hagyatéka. Meg tudott-e bocsátani vagy sem, s egyáltalán mi áll a hazaérkezés mögött? "Látod Eszter, a viszontlátás csaknem rejtélyesebben izgalmas, mint az első találkozás... " Eszter hagyatéka 2008-as magyar film Nagy-Kálózy Eszter (Eszter) és Cserhalmi György (Lajos) a filmben Rendező Sipos József Producer Détár Krisztina, Sipos József Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Sipos József, Gózon Francisco Főszerepben Nagy-Kálózy Eszter Cserhalmi György Törőcsik Mari Operatőr Gózon Francisco Vágó Eszlári Beáta Jelmeztervező Pártényi Zsuzsa Gyártás Gyártó PCN Film produkció Ország Magyarország Nyelv magyar Forgalmazás Forgalmazó Best Hollywood Bemutató 2008. április 17.
Az érzelmek viharában tomboló, romantikába és sírásba szaladó filmet persze így könnyen elfújhatja a szél, de azért odáig talán nem jutunk. Talán nem, hiszen valódi problémákról beszélünk. Lajosra várt fõhõsnõnk vagy 30 évet, s elõbb nõvére vitte el, majd valami egyéb szeszély. A pénztelenség, a család haragja, ki tudja, mi még. S most, hogy Lajos megjött, mégsem lehet megnyugvás. Nem lehet ezt csak úgy tapsra lezárni, hanem csak a "ha" kezdetû mondatokat sorolni. Mi lett volna? De ma már végülis mindegy is, hiszen megfordíthatatlansága okán Lajosra ezután is csak várni lehet. Eszter hagyatéka tartalom a 2. Megnyugodni már nemigen. {mosimage} S talán odáig, a giccsig nem jutunk a valódi, szép kivitelben sem. A játékfilmesként debütáló rendezõnek, Sipos József nek jó dolga volt. Szemmel láthatóan tudták kollégái, mit akarnak, s ami még fontosabb, ugyanazt akarták. Gózon Francisco képei a századforduló impresszionista fény-árnyék játékára hajaz, annál sokkal élesebben láttatva a kontrasztokat, s teremtve gyönyörû színeket, elénk hozva ezzel a csendes vasárnap délutánok képzetét.
Miért vette el Vilmát, mikor Esztert szerette? Nem ésszerűek a cselekedetei, nagyon bonyolult figura. Egyedül Endre lát át rajta, és tőle fél is. Eszter pedig egy szenvedő nő, aki csak sodródik az eseményekkel és nem sok mindent fog fel abból, hogy mi történik körülötte (pl. : nem tudja, hogy majdnem elvesztette a birtokot apja halála után... ), nem akarja, hogy "megmentsék": nem akar hozzámenni Tiborhoz, pedig mellette valószínűleg nyugodt, békés élete lenne, de nem tud szabadulni a fiatalkori reménytelen szerelmétől - Lajostól - ezért inkább vénkisasszony marad. Tragikus figura. Azt sem értem, hogy miért adta oda végül a házat Lajosnak, pedig nagyon jó tudta, hogy nem fog rendbe jönni semmi, Lajos majd biztos beadja valami "szegényházba". Endrére se hallgat, elfogadja Lajos döntését, alárendeli magát neki, nem küzd az életéért. A filmet is megnéztem délután, nagyon jó feldolgozás, a regény mondatait szó szerint idézik (kisebb-nagyobb kihagyással), 1-2 új jelenettel (pl. : a fényképezés - ebben is azt éreztem, hogy mekkora xys...., amikor mondja, hogy lefényképezi a családtagokat - Nunu is beáll a többiek közé, de Lajos bunkó módon megkéri, hogy ő fényképezzen, és ő áll be a helyére... mintha Nunu nem lenne a család tagja... ) Szóval a film csak megerősítette bennem, hogy ez a Lajos szörnyű alak... A képi világ csodás, valahol a Balaton környékén forgatták a filmet, nagyon szépek táj"képek".
A nagy társadalmi ellentéteket kétségkívül tompítja, hogy a Király Színház közönsége akkor – és a Vígé most! – valamiféle színházszociológiai értelmű "kívüliségben" szimpatizál a hősökkel: nem drukkol annyira a cselédek győzelméért, mint amennyire szeretné látni az arisztokrácia megleckéztetését. Az operett a semleges megfigyelő hamis önképét kínálja a nézőnek. Tovább
És persze a közönség tapssal fogadja a kedvelt betétdalokat: Hoppsza, Sári; Fáj, fáj a szívem; Bátorság és nonsalansz; Csiribiri-csiribiri, kék dolmány. A zenei részek előadásmódja is azt erősíti, hogy az operettről a hangsúly a szatírára tevődik át. A színészek a dalokban sokkal inkább azok tartalmi mondandójára helyezik a hangsúlyt, mintsem a hangzásbeli élményre. Folytatják ezzel a prózai színházak azon a hagyományát (élén a rendező Eszenyi operettbeli szerepformálásaival), amely újrateremti a műfajt. Eszenyi Enikő nem okoz csalódást a szereplők választásában sem. Mágnás miska vígszínház kritika chapter. A Miskát játszó ifj. Vidnyánszki Attila akrobatikus és rugalmas mozgását jól tudja e szerepben is használni – köszönhetően Kováts Gergely Csanád látványos koreográfiájának. Először láttam énekes szerepben, de e téren is remekül megállja a helyét, jól vált az énekes és a prózai részek között. Szilágyi Csenge Marcsája vérbő és érzékeny, szerepében jól formálja meg karakterének vívódásait, és valójában ő viszi a hátán a darabot.
A teherliftet pedig magasba lehet emelni, st oldalt elhúzni, rá lehet ülni és énekelni – Baracs és Rolla meg is teszik. Talán az els tapsot aratják vele. Mihelyt belép Miska, rögtön megértjük, miért ifj. Vidnyánszky. Mert betölti a színpadot, most dervel, mozgással, dinamizmusával. Együtt Marcsával ( Szilágyi Csenge) meg aztán "pláne". Ámde a lovászfiún, aki a "kis koszos emberke" Marcsa mondása szerint – festékes a munkaruha. Úgy látszik, ez a Miska besegít az építkezésbe is… A második felvonásban már elkészült a pavilon, átkerül a jobboldalra. Mutatós, és fleg fel lehet rá mászni. Miska ha nem is rögtön, de persze megteszi. Mágnás miska vígszínház kritika sharma. A történeten nem szükséges gondolkodni, minden megy a maga útján – a grófék buta bemondásaikkal, mveletlenségük fitogtatásával, Pikszi (Técsey Pikszi – Horváth Szabolcs) és Mikszi (Récsey Mikszi – Orosz Ákos) egyforma "szibarack ruhájukban" nem rínak ki a társaságból – k maguk csak annyira mutatkoznak ostobáknak, hogy kellen szórakoztatóak legyenek. Baracsot kinézik maguk közül, hiába nyerte meg idén is a lóversenyt – megviccelnék szerelmével.