Megkezdődött a debreceni Csokonai Színház teljes rekonstrukciója. A beruházást a kormány a Modern városok program keretében 6, 3 milliárd forinttal, a Debrecen 2030 fejlesztési projekt keretében további két és fél milliárd forinttal támogatja. A felújítás megkezdésekor Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára elmondta, hogy a kormány és a megyei jogú városok megállapodásai alapján a Modern városok program keretében összesen több mint 4000 milliárd forint fejlesztési forrást biztosítanak a 23 nagyváros fejlesztésére. Debreceni csokonai szinház előadásai. Ebből mintegy 2500 milliárd forintot közút- és vasútfejlesztésre költenek, a többit helyi projektek megvalósítására fordítják. A 2015-ben indított program keretében eddig 1900 milliárd forint hazai és európai uniós forrást fizettek ki. Az államtitkár szimbolikus helyszínnek nevezte a Csokonai Színházat, amelynek 2007–2013 között Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatója volt a direktora, akinek "értékteremtő munkássága, kiemelkedő rendezései, társulatépítő tevékenysége nyomán a Csokonai szinte páratlanul sikeres korszakát élte".
Mercs János lett az év embere Debrecenben A olvasói négy kategóriában voksolhattak, a győztesek közül választotta meg a zsűri az év emberét. Az elismerést a város bálján adta át a polgármester. "A kis herceg mindannyiunk története" – Debrecenben kerül színre Vranyecz Artúr rendezésében, Barabás Hunor és Bakota Árpád főszereplésével mutatja be Antoine de Saint-Exupéry klasszikusát, A kis herceget a Csokonai Színház. Imágó – a kamasz átváltozástörténet kulisszatitkai Debrecenben A debreceni színház Kulisszák c. sorozatának következő vendégei az Imágó című előadás alkotói lesznek január 30-án a Horváth Árpád Stúdiószínházban. Ismét ír színihallgatók tanulnak a Csokonai Színházban Két hetes szakmai gyakorlaton vesz részt a debreceni teátrumban az írországi IT Sligo tizenkét színművészetet tanuló diákja. Macskajáték - A Csokonai Színház vendégjátéka - Denagy - Debrecen Nagyváradi Értesítő. Profi női táncművészek jelentkezését várja a debreceni színház A Csokonai Színház professzionális női táncművészek jelentkezését várja készülő kortárs táncszínházi produkciójához. Az előadást Simkó Beatrix vendég-koreográfus jegyzi, a bemutató helye és időpontja: Csokonai Színház, 2020. február 28.
Noha Ilja Bocsarnikovsz rendezése helyenként tobzódik a modoros gesztusokban, a meghitt találkozásokban felsejlik igazsága. Hogy kik vagyunk valójában, ez egész életünk legnagyobb rejtélye. Más-más ember mellett másképp vagyunk szerelmesek is: folyamatosan alakítjuk egymást, a másikon keresztül pedig magunkat. A Júlia kisasszony éppen ezekre a – sokszor észrevétlenül is hétköznapjaink részét képező, de – bonyolult kapcsolati (és társadalmi) viszonyokra, dinamikákra hívja fel a figyelmet, amelyek személyiségünk meghatározó elemeit alakítják. A vágások, az ugrások azonban paradox módon nem keszekuszává teszik, hanem fokozatosan letisztítják a cselekményt, melyet, ahogy halad előre a történet, egyre inkább Miskin herceg szempontjából nézünk. Mit reprezentál? Minek a letéteményese? Több feladatot és terhet jelent-e? Hogyan kapcsolódnak benne össze politikai, kulturális, társadalmi és morális funkciók? Vannak-e repertoárjának kötelező darabjai? Ahány nemzeti, annyiféle színház? Debreceni Csokonai Színház - Színház.org. Mást jelent-e Magyarországon és külföldön?
Csokonai blog "Nőként nem tudok másképp viszonyulni a Toscához" – Interjú Gábor Sylvie rendezővel Különleges értelmezésben mutatja be Giacomo Puccini talán legismertebb operáját, a Toscát a Csokonai Színház. Szabó K. István rendezésében készül a Magyar Elektra a Csokonai Színházban A próbák megkezdődtek, a bemutatót március 13 -án tartják. Történet a határátlépésről – Para a Csokonai Színházban Rendkívüli dolog történt az iskolában. Egyesek szerint egy szimpla diákcsínyről van szó, mások bűncselekménynek nevezik az esetet. Az igazgatónő nyomozásba kezd. Debreceni csokonai szinház mai előadása. Az érintettek hallgatnak. Majd a tanárok különleges nyomokra bukkannak. Csárdáskirányő Látássérültek számára vált elérhetővé a Csárdáskirálynő Debrecenben A Csokonai Színház történetében első ízben audionarrált előadással segítették a látássérültek számára a színpadi élmények befogadását január 24-én. A látássérült csoport a Csárdáskirálynő című nagysikerű operett-előadásra látogatott el. Hogyan lehet nemet mondani? – Interjú Bethlenfalvy Ádámmal Létezik egy jelenség, ott van minden óvodában és iskolában, de igazából még szavunk sincs a "bullyingra", nemhogy felfognánk, milyen fajsúlyú is ez a probléma valójában.
– Ha csak negyedannyi kompromisszumkészség lett volna Akarattya vezetésében, mint bennünk, akkor megegyezünk. Az álláspontok azonban nemhogy közeledtek volna a vagyonmegosztásról és a településhatárról szóló tárgyalásokon, épp ellenkezőleg, csak távolodtak. Mi viszont nem engedjük, hogy Akarattya újkori hódítóként járjon el, és területeket vegyen el Kenesétől – indokolta Tömör István lapunknak, hogy miért fordultak bírósághoz az ügyben. A polgármester a pert úgy foglalta össze: szerintük Akarattya önhatalmúlag húzta meg, persze magának kedvezve a határt, és azt tartja érvényesnek, miközben Kenese biztos benne, hogy a végleges határról a bíróság dönthet, vagy pedig a településeknek kell megállapodásra jutniuk. Tömör megemlítette, hogy a határvitában fontos tét a Balaton-part is: a MÁV-üdülőt a víztől elválasztó, szabad strandként használt keskeny terület is önkormányzati tulajdon, nem mindegy, melyik településhez kerül végül. VEOL - Eladták az akarattyai MÁV-üdülőt. Ez is felújításra vár FOTÓ: Molnár Ádám Bár a polgármester a per és a MÁV-üdülőre tervezett fejlesztések csúszása közötti esetleg összefüggésről nem kívánt állást foglalni, az tény: az eljárás végén születhet olyan ítélet, amely rendkívül kényelmetlen helyzetbe hozza Matolcsyékat.
A Balaton körüli ügyeket és a tóhoz való hozzáférés problémáját rendszeresen tárgyaljuk a Mércén, ezen cikkeinket itt éritek el, ahogy a vízparti területek privatizálásának országos problémájáról, valamint az ezzel szembeni ellenállásról is több cikkünk született. A civil ellenállás néhány sikeréről pedig itt olvashattok. via Magyar Hang
Kepli Lajos, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján egyértelműnek nevezte a kötődéseket, utalva arra, hogy Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke, míg felesége, Matolcsy Gyöngyi a település polgármestere. A Jobbik feljelentést tesz a balatonakarattyai MÁV-üdülő ügyében | 24.hu. Szerinte a több mint 1 milliárd forintba kerülő hathektáros vízparti területet gyanús körülmények között vette meg a Pallas Athéné Alapítvány, az általa létrehozott tanácsadói vállalkozás igazgatóságában pedig újabb rokon tölt be pozíciót. A jobbikos politikus szóvá tette azt is, hogy Balatonakarattya leválását Balatonkeneséről ugyancsak Matolcsy Györgyék lobbizták ki, a legtöbb adóbevételt hozó területek hovatartozásáról máig vita van. Kepli Lajos szerint Balatonakarattya Felcsúthoz hasonló "mintatelepüléssé" kezd válni, miközben egy hasonló méretű környező település évek óta küzd egy néhány kilométeres útszakasz leaszfaltozásáért. A Jobbik fel kívánja számolni ezt a korrupcióra épülő rendszert – hangoztatta, hozzátéve: nem történhet meg, hogy polgármester pártállása, családi kötődése határozza meg, mennyi pénz folyik be, milyen beruházások érkeznek egy településre.
Nemcsak ez problémás a tiltakozó lakosok szerint, de a tóba 120-150 méter mélyen benyúló hullámtörő mólók (amik megakadályozzák, hogy viharos időben a Balaton hullámai kárt tegyenek a kikötőben lévő hajókban) véleményük szerint jelentősen megváltoztatnák Akarattya tópartját, ráadásul mederkotrásra is szükség lenne a kiépítéséhez. Az önkormányzat már 2016-ban is szerette volna kikötővel bővíteni turisztikai portfólióját, azonban az alapvető jogok biztosa problémásnak találta a terveket, és van olyan része a projektnek, ami a jelenleg hatályos Balaton-törvénnyel sincs összhangban. Ennek fényében azért nem épülhetne hajókikötő, mert a két, strandolásra alkalmas szakasz közötti ötméteres sáv lenne az egyetlen kikötési hely a vizsgált partszakaszon, és az új, később várhatóan állami véglegesítéssel hatályba lévő szabályozási terven sem szélesebb ez a rész. Zavaros beruházás Matolcsyék Felcsútján. Ennek ellenére kezdte el a beruházó cég az engedélyeztetést, amit a kormányhivatal formai okokra, valamint hiányzó iratokra hivatkozva elutasított, többek között nem kezdeményezek előzetes környezetvédelmi vizsgálatot, hiányzott a beruházó igazolása, de még az eljárási díjat is csak felszólításra fizették be.
Negyven férőhelyes kishajókikötőt építene a Magyar Nemzeti Bank cége Balatonakarattyán, a volt MÁV-üdülő területén, illetve az előtte lévő partszakaszon. Az MNB hat alapítványa 2015-ben 890 millió forintért vette meg a volt MÁV-üdülőt, ennek a helyén jelenleg egy oktatási és konferencia-központ épül. Ehhez a beruházáshoz kapcsolódna a kikötő megvalósítása, most azonban önkormányzati tulajdonra építkezne a jegybanki cég, az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában álló Optimum-Gamma Kft. Az MNB-cég kérelmére már megindult az előzetes vizsgálati eljárás. A Matolcsy György MNB-elnök volt felesége, Matolcsy Gyöngyi által vezette képviselő-testületen biztosan nem fog múlni a beruházás sikere, miután már 2016-ban arról határoztak, hogy szükségesnek és szabályszerűnek tartják a kikötő létesítését a területen. A beruházás ugyanakkor meglehetősen lassan haladt, korabeli hírek szerint a Balatonakarattya és Balatonkenese közötti vagyonmegosztási vita miatt, amely azt az üdülőövezetet is érintette, ahová a jegybank építkezni akart.
A volt MÁV-gyermeküdülő területe előtti sáv egyébként közterület, de már hosszú ideje el van zárva az akarattyaiak elől. Az engedélyezési tervhez készült előzetes vizsgálati dokumentációban arról írnak, hogy a projekt hatályos (építési-, vízjogi-, fakivágási- és fapótlási) engedélyekkel rendelkezik, és a zöldhatóság nem írt elő környezeti hatásvizsgálatot. Az Optimum-Gamma Kft. tájékoztatása szerint a vízi munkákat a Bahart Zrt. fogja végezni, a kivitelezéssel pedig 2021 őszére készülnek el. A 40 férőhelyes kikötő megépítése egy 2019-es tervezői költségbecslés szerint bruttó félmilliárd forint körüli összegbe kerül majd. Miután a helyieket nem árasztotta el információval az önkormányzat, egyelőre csak találgatnak, hogy a kikötőt körülvevő területre bárki bemehet-e majd. A többi között ezt is megkérdeztük Matolcsy Gyöngyitől, és arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen feltételekkel adta át az önkormányzat a leendő kikötő területét az MNB cégének. A polgármester egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre.
Balatonkenese most a jelek szerint megelégelte a huzavonát és "a sikeres és tisztességes szétválás érdekében" a napokban a bírósághoz fordult – válaszolta érdeklődésünkre Tömör István (Fidesz) polgármester. (Küldtünk kérdéseket Akarattyára is, de azokra egyelőre nem érkezett válasz). "A két település között jelenleg nincs pontos határvonal, mert azt a határvonalat, amit Balatonakarattya egyeztetés nélkül önhatalmúlag meghúzott, azt Balatonkenese soha nem ismerte el. Máv menetrend Vannak viszont állami szervezetek, amelyek nem eladnának, hanem építenének a Balaton körül, az Országos Bírósági Hivatal például Balatonszemesen építkezik. Egy 1270 négyzetméteres hasznos alapterületű komplexum alapvetően oktatási célokat szolgál majd, egy másik épületben pedig enni és lakni tudnak majd a bírói hivatal dolgozói és vendégei. Az építkezés 2, 9 milliárd forintba kerül. Egy korábbi hír szerint többek között Akarattya, Kenese vagy épp Fűzfő állomásépületeivel együtt ezt is renoválják, komfortossá és akadálymentessé teszik.