Nógrád megye nevezetességek, templomok, kastélyok, várak, múzeumok, utazási élmények, útleírások, úti beszámolók, látnivalók, látványosságok, UNESCO világörökségek, hagyományok, érdekességek, szokások, városnézés, túrázás Sámsonházi kőfejtő: tengeri emlékek a Cserhátban Magyarország tele van apró szépségekkel. Közelükben élve gyakran ezeket nem is igazán fedezzük fel, nem értékeljük a helyükön. Látnivalók Nógrád megye és környékén. Ide sorolható a Nógrád megyei Sámsonháza egyik legfontosabb látnivalója, a sámsonházi kőfejtő is, ami a Novohrad–Nógrád Geopark része.... Hollókői vár: pazar kilátás a Cserhátra és a világörökségi falura Hollókő, hazánk egyetlen UNESCO világörökségi faluja elsősorban jellegzetes házaival és máig őrzött népviseletével, hagyományaival vonzza a látogatókat. Pedig ha ott járunk, kihagyhatatlan a csodálatos panorámát nyújtó 13. századi Hollókői vár. Hollókő vára és a palóc település... Teleki-Degenfeld Kastélyszálló, Szirák A Nógrád megyében található sziráki kastély, a 1748-ban épült egykori Teleki-Degenfeld kastély az egyik legszebb barokk kastélyunk.
Kutatásai során első... Bővebben útitervbe? km
A geoturizmus egyik kedvelt látogatóhelye. Itt a család különböző tanösvényeket tekinthet meg, illetve a megkövesedett maradványok igazán érdekesek lehetnek kicsik és nagyok számára egyaránt! Szécsény Már az őskornak is vannak kapcsolódási pontjai Szécsény városához, ugyanis ez volt az egyik legrégebbi kori lelőhely. A Kerekdombon megtalálhatóak a csont-és kőkor lakóinak, Danda-Szemetjén bronzkor lakóinak és Kőhegyén pedig a vaskor népének nyomai. Először 1219-ben említették írásban Szécsény nevét. Érdekesség, hogy 1400-ban már kórház is működött a községben. Amennyiben szereted a történelmet és izgalmasnak tartod ezeket az apró részleteket a különböző közeli települések történelméből, olvasd rendszeresen blogunkat vagy látogasd meg őket, hogy minél több információt begyűjthess kirándulásod során is. Gyere el Te is kastélyszállónkba, és töltsd nálunk szabadságod, ismerd meg a terület szépségeit. További információkat a Teleki-Degenfeld Kastélyszálló honlapján, vagy a kastély Facebook oldalán kaphatsz!
Példa: Az 1978. évi gimnáziumi nevelés és oktatás tervéből vett példa, az első osztályos Anyanyelv tantárgy tervéből emel ki részleteket: Célok és feladatok A magyar nyelv gimnáziumi tanításának célja az, hogy – az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve – kialakítsuk a tanulókban a középszintű anyanyelvi műveltség tartalmi és magatartásbeli elemeit. Középszintű anyanyelvi műveltségnek tekintjük a nyelvismeretnek és a nyelvhasználatnak azt a szintjét, amely a befogadás (szóbeli és írásbeli szövegek megértése) és a közlés (beszéd és írás) területén kiművelt és szilárd alapot ad az ismeretszerzésre, felsőfokú tanulmányok végzésére, valamint a társadalmi életben vállalt szerepek betöltésére.
Az állami oktatás első szillabus-tervétől (a Mária Terézia által kiadott Ratio Educationis -tól, azaz 1777-től) kezdődően 1950-ig kidolgozott tantervek lényegében ebbe a tantervi műfajtípusba sorolhatók. A szillabus-típusú tantervek a tanítás anyagát vázlatosan osztják be, tantárgyakra, évekre és osztályokra bontják, egyúttal rögzítik azt, mely tananyag mennyi idő alatt végezhető el, heti hány óra fordítandó rá. Példa: Az 1925. évi népiskolai tanterv a következőképpen rendezte el a népiskolában tanítandó tantárgyakat: I. Hit és erkölcstan II. Magyar nyelv a/ Beszéd- és értelemgyakorlatok b/ Olvasás és olvasmánytárgyalás c/ Irás d/ Fogalmazás e/ Helyesírás és nyelvi magyarázatok III. Számtan és mértan IV. Curriculum vitae jelentése sample. Földrajz V. Történelem a/ A magyar nemzet történelme b/ Polgári jogok és kötelességek VI. Természeti és gazdasági ismeretek a/ Természettan és vegytan b/ Természetrajz, gazdaságtan és háztartástan c/ Egészségtan VII. Rajz VIII. Ének IX. Kézimunka X. Testgyakorlás A Beszéd és értelemgyakorlat tantárgy struktúráját a 2. osztályos tantervből kiemelt részlet illusztrálja: 1.
Ezek a tantervek rögzítették az intézmények általános céljain, feladatain túl az egyes tantárgyak céljait, feladatait, órakeretét, a tanítandó tartalom (a tananyag) struktúráját, a követelményeket, a módszertani utasításokat, majd alapelveket, valamint a taneszközöket, s később a tanórán és iskolán kívüli nevelés szerepét is. "Általában magában foglalja iskolatípusra, iskolafokozatra, évfolyamokra, osztályokra, műveltségi területekre, tantárgyakra bontva a nevelés-oktatás célkítűzéseit, óraterveit, tananyagát, követelményeit, a feldolgozás fő módszereit, eszközeit. " Ballér Endre: Tanterv szócikk. In. Curriculum vitae jelentése free. : Báthory Zoltán és Falus Iván (főszerk. ): Pedagógiai Lexikon III. kötet. Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997. 469. o. Az oktatás terve típusú tantervek rögzítik az intézménytípus általános céljait, feladatait, az egyes tantárgyak céljait, feladatait és órakereteit, a tananyag struktúráját és a követelményeket (évfolyamokra bontva), a módszertani utasításokat vagy alapelveket és a taneszközöket.