2021. 10. 23. 09:21 A szocialista tömb, a szabad nyugat, de még Latin-Amerika is felkapta a fejét annak hírére, hogy egy kelet-európai kis ország óriási bátorsággal és elszántsággal szembeszállt a világ egyik legnagyobb és legerősebb hatalmával. Szimpátiatüntetések, segélykampányok tömkelege, és addig soha nem tapasztalt ébredés söpört végig Berlintől egészen Buenos Airesig. 1956 os szabadságharc esszé. A legelkötelezettebb kiállás a magyar forradalom mellett kétségtelenül Lengyelországban volt, ahol már október 23-a előtt is tiltakozások kezdődtek a kommunista Szovjetunió ellen. Poznan városában a munkások szerveztek tüntetést júniusban, ám ezt az oroszok hamar vérbe fojtották. A központi politikai vezetés utasítást adott a demonstrációk szétverésére, a katonaság közbelépése következtében 74-en meghaltak és közel ezer ember sebesült meg. A legnagyobb, több százezres nagygyűlésre a magyarországi eseményeket követően, október 24-én került sor Varsóban. A Tudomány és Kultúra Palotája előtti téren hatalmas tömeg gyűlt össze, megkoronázva ezzel a korábbi tüntetéssorozatot.
November 5-én, a forradalom leverését követő napon adta ki DATIS NUPERRIME című enciklikáját, melyben szó szerint elsiratta a magyar szabadságot, és kemény hangon szólította fel a megszállókat a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartására: a nemrég érkezett hírek "fájdalmas keserűséggel töltötték el lelkünket" – írja a pápa, aki fájdalmát fejezi ki a felett, hogy a megszállók "megsértették az emberi jogokat, és idegen fegyverek segítségével új rabszolgaságba taszították a vértől ázott nemzetet. " "Fontolják meg végre azok, akiket felelősség terhelt azokért a gyászos eseményekért, hogy a népek igazi szabadságát sohasem lehet vérbe fojtani. Nekünk, akik atyai lélekkel tekintünk minden népre, ünnepélyesen ki kell jelentenünk, hogy minden erőszak, minden igazságtalan vérontás, bármely részről induljon is ki, mindenkor tilos. " – írja XII. Piusz. 1956 os forradalom és szabadságharc. A magyar forradalom és szabadságharc keresztény szemmel nézve tehát több volt, mint "szükséges rossz". Nem beszélhetünk egy alapjában rossz és gonosz cselekményről, amelyet egyedül a szükségszerűsége igazol: ha így tennénk, azt állítanánk, hogy a cél szentesíti az eszközt, ami erkölcsi kérdésekben soha nem lehet igaz.
Lehet, hogy a forradalom, a háborús cselekmény mégis lehet ünnepelhető, lehet, hogy van olyan, amikor nem "szükséges rossz", hanem erkölcsileg jónak, sőt adott esetben az egyetlen választható jónak minősül? Ahogy a kérdés bonyolult, úgy az arra adható válasz is meglehetősen összetett. Ha az Evangéliumokban kutakodunk, nem nagyon kapunk választ a kérdésünkre: "Az Újszövetségi Szentírás és az őskereszténység általában nem foglalnak elvi álláspontot a háború kérdésével kapcsolatban; azt az emberi élet egyik tényének tekintik és ítélet nélkül haladnak el mellette. 1956 os szabadságharc röviden. Az őskeresztény gondolkodás középpontjában Isten Országának a megalapítása, Krisztus második eljövetelének a várása állnak; az emberi élet minden más problémája ebben az összefüggésben kap csak szerepet és jelentőséget. " (Somfai Béla SJ: Háború és béke a Katolikus Egyház tanításának fényében). A késő római korban, a IV. és az V. századokban két jelentős gondolkodó, Szent Ambrus milánói püspök és Szent Ágoston hippói püspök is azt az álláspontot képviselte, hogy amennyiben a háború a fennálló rend védelmét, a keresztény tanítás tisztaságát, az ártatlanok védelmét vagy a megkötött szövetség betartását célozza, erkölcsileg igazolható abban az értelemben is, hogy a keresztények ilyen esetben nem tagadhatják meg a fegyveres szolgálatot.
Olyan kollégák vehettek át elismerést, akik hosszú időn át kiemelkedően teljesítették a vállalásukat, akik alázattal, mindemellett nagy szaktudással végezték és végzik a munkájukat. Gratulálunk az elismerésekhez! Fotó: Balogh Eszter tű. főhadnagy. /Vas MKI
: John Boyne: A csíkos pizsamás fiú John Boyne: A csíkos pizsamás fiú - Félig ember, félig varangy kísért a skót kastélyban 205 45 r16 váltóméret A fiú a Csíkos Pizsamás John Boyne Óratervek És miről is tudtak annyit beszélgetni egy évig a gyerekek? A filmben ez is némileg színt kapott, és Bruno kitalálta, hogyan oldhatják meg, hogy együtt játszhassanak - a könyvben még ennyi fantáziája sem volt. A csíkos pizsamás kisfiú videa. Tehát amiért a könyv csalódást okozott, hogy kapunk egy buta kilencéves kölyköt (aki még azt sem bírja kimondani, hogy "Auschwitz", írja már le neki valaki, és tolja a gyerek orra elé), aki naiv, akinek nincsenek válaszai, csak kérdései... aki elégedetlen a helyzetével, és fel sem méri, mennyivel rosszabb Smuelnak - ezutóbbi persze nem panaszkodik annyit, mint Bruno. Kapunk egy kidolgozatlan sallangot, mert nem derül ki pontosan, hogy anyukának mi nem tetszik a helyzetben, miért van ennyire az ellen, hogy Auschwitzban lakjanak. A vége a megható, sírós helyett egy nagy semmi lett, pedig vártam volna az érzékeny pillanatokat, amiket a film végén meg lehet tapasztalni.
Szilágyi Iván Péter Vannak filmek, alkotások, amelyeket nehéz, szinte lehetetlen hagyományos kategóriák alapján megítélni. Ezek közé tartoznak a holokauszt borzalmait feldolgozó művek is. Nem lehet azt mondani rájuk: ez jó, vagy rossz. közepes és felejthető holokauszt film, csak maga a történelem van és az a kiégett, kopár, kihalt század, amelyet maga után hagyott. A holokausztról szóló filmek olyanok, mint amikor az ember megégeti magát. A seb fáj, aztán begyullad, végül begyógyul, de a nyoma mindig ott fog maradni a kezünkön. John Boyne "A csíkos pizsamás fiú" című regénye egy növésben lévő, gyerekkorát épp maga mögött hagyó, a felnőttek zegzugos, érthetetlen világába belépő kisfiú mindennapjairól szól. A csíkos pizsamás fiú – Tonhal Prémium. Egy átlag kis kamasz, aki olyan, mint többi kortársa: érdeklődő, nyitott és nagyon naiv. Édesapja magas rangú náci tiszt, kinevezik, hogy vezessen egy koncentrációs tábort. Új "munkahelyére" – mert hithű náciként ő ezt elvégzendő feladatnak tekinti – magával viszi családját is. Kamasz kislányát, aki már elvakult követője a náci tanoknak és kisfiát, aki még tiszta és nem tesz különbséget ember és ember között.
Egyetértesz ezzel? Az édesapa figyelmeztette a nagymamát, hogy nem jár jól vele, ha nyilvánosan kifejti a véleményét a háborúval kapcsolatban. Milyen helyzetekben kell csöndben maradnunk, és mikor kell megszólalnunk/felszólalnunk? A négy jó barát Berlinben folyton repülőgépeset, vagy lövöldözőset játszott. Szerinted a gyerekek mennyire fogták fel, hogy háború van? Szerinted miért nem vették észre, hogy mi történik körülöttük? Szerinted milyen érzés lehetett Brunonak bezárva lenni a házba, se iskola, se barátok…? Egyetértesz Marthával: "Ha direkt nyomorultul érzed magad, attól semmi se lesz jobb. A csíkos pizsamás fiú. " Neked mikor kellene ezt a tanácsot megfogadnod? Szerinted milyen érzés lehetett a kisfiúnak, ahogy lassan ráébredt, hogy az édesapja gonosz dolgokat művel? És milyen érzés lehetett neki, amikor látta a videót a táborról, ahol mindenki boldog volt? És utána ott lenni a barátjával a felvétel helyszínén, és rájönni, hogy az egész hazugság volt? Amikor az édesanya rájött, hogy mi folyik a táborban, akkor összeveszett a férjével, és el akart menni.