ker - Papír, írószer Budapest XVII. ker - Budapest XVII. ker üzleteit és boltjait összefoglaló információs portál. Kiemelt hirdetési lehetőségekkel üzletek számára! REQUEST TO REMOVE Papír, írószer Újpalota | Papírbolt Rákospalota... Tankönyv vásárlás, füzetre van szüksége? A XV. kerületi papírboltok, írószer boltokban biztosan megtalálja, amit Önnek szükséges! REQUEST TO REMOVE Papír, írószer Cegléd - Papír, írószer Cegléd - Cegléd üzleteit és boltjait összefoglaló információs portál. Kiemelt hirdetési lehetőségekkel üzletek számára! REQUEST TO REMOVE Papír írószer Csepel | Papírbolt XXI. Papír írószerboltot keres Csepelen, és nem talál? Weboldalunkon megtalálja azt amit keres, mert a XXI. kerületi papírboltok, nyomtatványboltok, irodaszer gyártók... REQUEST TO REMOVE Papír-írószer, irodaszer, iskolaszer, kreatív, naptár, party... Sigel Üveg mágnestábla, 480x480x15 mm piros 18 990 Ft; Sigel tábla marker 150, pink 1 890 Ft; Sigel super erős mágnes C5, 10x10x10 mm, 2db 2 555 Ft REQUEST TO REMOVE Papír, írószer Hier sollte eine Beschreibung angezeigt werden, diese Seite lässt dies jedoch nicht zu.
Vimeo On Demand 2020. május 13. (12) Egon Schiele: Tod und Mädchen / Egon Schiele: Death and the Maiden 2016 110 perc 6. 5 59 életrajzi dráma történelmi Főszereplők: Marie Jung Valerie Pachner Maresi Riegner Noah Saavedra Wolfram Berger Dieter Berner díjnyertes életrajzi drámájában a 20. század eleji Bécs egyik legizgalmasabb művésze, Egon Schiele életét és művészetét veszi górcső alá. Schiele provokatív munkáit az erotika és az elmúlás alakították, a maga korában festményeit komoly botrányok övezték, bíróság elé is állították. Úgy gondolták, Schiele radikális művei ronthatják Bécs társadalmi megítélését, ám érzékenyebb és fogékonyabb kortársai, mint Gustav Klimt már akkor felismerték kivételes tehetségét. Két nő határozta meg munkásságát és az életét: húga és első múzsája, Gréti, valamint a 17 éves Wally, aki kétségkívül igazi szerelme volt, és akit a Halál és a lányka című híres festményével tett halhatatlanná. Forgalmazó: Vimeo On Demand Az oldalon közölt képek és videók forrása és tulajdonosa a forgalmazó: Vimeo On Demand; illetve a gyártó(k): Novotny & Novotny Filmproduktion; az anyagok sajtóban való megjelenítéséhez a gyártó a forgalmazó közvetítésével adott engedélyt a Mozipremierek számára.
Egon Schiele rendkívülinek mondható erotikus, szexualitással túlfűtött munkássága sokkoló hatással volt a századfordulós Bécsre. Dieter Berner filmje pedig ugyanolyan ízléses, mint a művész, aki szembeszállt a szexualitás elnyomásával, és a fejlődés, a nyíltság mellett tette le a voksát. Azonban a finom megoldások és a erotikus képek visszafogottsága nem teszi lehetővé, hogy bárki pulzusa megemelkedjen. Schiele számára a szex önmagában nem tűnik motiválónak. 1911-ben Bécsben Schiele találkozik a 17 éves Wallyval (Valerie Pachner), aki modellt áll Klimt (Cornelius Obonya) számára. Így kezdődik a liezon, amely a festő egész életére kihat. 1914 körül a szabadon élő Schiele találkozik a gazdag bécsi nővérekkel, Edith-tel (Marie Jung) és Adelé-vel (Elizabeth Umlauft). Edith-tel való házassága, s vele a polgári egzisztencia elfogadása megváltoztatja Schiele felfogását a szeretet elfogadásáról és az anyaságról. Mint tudjuk, sajnos mindannyiuk élete szomorúan korán ért véget. Egon Schiele – A halál és a lányka nem tudta mellőzni a művészi kliséket, például az ecsetek és vásznak hosszú svenkjeit, a selyemfelsőkben sétálgató festőket sem, akik intenzíven bámulják a harisnyába bújtatott modelleket, azonban mindez ízléses és visszafogott képekben történik, éppen ezért nemcsak a művészt ismerjük meg, hanem magát a történet is, ami mélyen érinti a nézőt.
Der Tod und das Mädchen (Német) Das Mädchen: Vorüber! Ach, vorüber! Geh, wilder Knochenmann! Ich bin noch jung, geh Lieber! Und rühre mich nicht an. Der Tod: Gib deine Hand, du schön und zart Gebild! Bin Freund, und komme nicht, zu strafen. Sei gutes Muts! ich bin nicht wild, Sollst sanft in meinen Armen schlafen! Feltöltő P. T. Az idézet forrása A halál és a lányka (Magyar) A lányka: Távozz! Ó távozz, kérlek! Vad csont-vitéz, eredj! Én ifjú vagyok még, menj! S ne nyújtsd felém kezed. A halál: Add a kezed, te gyöngéd, szép alak Lásd, nem büntetni jött barátod. Bízzál bennem! Vad nem vagyok! Lágyan aludd karomban álmod. Az idézet forrása
Találkozására Klimttel (a magyar származású Cornelius Obonya) és modelljével, a később élete legnagyobb szerelmeként évekig vele élő Wallyval (Valerie Pachner), majd házasságára Edith-tel (Marie Jung). Rengeteg történés, szaladó évek, hangulatfestő elemek dögivel, az alkotók azonban nagyon szűkmarkúak a lényegesebb információval: rendkívül keveset tudunk meg a szereplők belső világáról, és a gyönyörű beállításokban felismerhető mesterműveket is csak a lehető legritkábban mutatják meg. A film igazi csúcspontja az, amikor a két szerelmes vívódása napvilágra kerül: a se veled, se nélküled fojtogató légkörében is tomboló szenvedélyük Saavedra és Pachner érzékeny alakításában a film legértékesebb perceit adja a nézőnek. De sajnos csak perceket. Aztán visszatérünk a művtörikönyv lapjaihoz – a nagy érzelmek lecsengenek, mi pedig csak arra vágyunk, hogy megtudjunk még valamit erről a titokzatos művészről. Berner alapvetően tévés alkotó, és sajnos ez visszaköszön a látottakban is. Bár operatőre, Carsten Thiele jó érzékkel adja vissza a Schiele-rajzokról ismerős nyers papír tónusait, a szintén elsősorban a kisképernyőre dolgozó fényképész sokszor operál – a rossz értelemben vett – tévés megoldásokkal, ahogy a történet szövése sem mindig tudja meghaladni azokat.
Schubert örök érvényű zeneművére az ember halállal szembeni személyes viszonyának lehetséges formái keresik az utat az elengedés felé. A vérnászban egy kétoldalú monodráma megfogalmazása a cél: két nő viszonyrendszerét felvázolni a háttérben megbúvó elkerülhetetlen véggel, melyben egyikük a végtelenül jelenlévő, a másik a pillanatban létező. Furcsa, jelenlétüknél fogva emberivé alakuló viszonyuk azt a lehetetlen helyzetet hozza létre, melyben az önálló akarat, a helyzet befolyásolásának kényszere ütközik a gyász egyetemes folyamatával. Az élet megfeleltetése a halállal, ahol a szabadság kényszere a rendszerrel megütközik. "A két nőalak egyike ártatlannak tűnik, szerepe talán mindvégig az áldozaté (…). A másik női figura ugyanakkor mintha a sötétség honából táplálná magát, talán ő a halál, a csábító lidérc, a bűn, a kígyó, a féltékenység és hiúság, a férfi vagy nő, a szakadás maga. Olykor zavarba ejtően csábos nőt mutat, vagy épp kegyetlen elemi erőt, a más feletti uralomban örömét lelő figurát.