törvény 91. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendelem el: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), az Önkormányzat költségvetési szerveire, valamint az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságokra terjed ki. II. fejezet RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK A rendelet szerkezete, mellékleteinek tartalma 2. § A 2020. évi zárszámadás mellékletét képező táblarendszert - az Önkormányzat 2020. évi költségvetéséről szóló 4/2020. Felmondanak a IX. kerületi lap munkatársai, ha végleg kirúgják a főszerkesztőt | Magyar Narancs. (II. 18. ) önkormányzati rendelet táblarendszerével összhangban - e rendelet mellékletei szerinti szerkezetben kerül kialakításra és elfogadásra. A költségvetés végrehajtásának bevételei és kiadásai 3. § (1) A 2020. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló az Önkormányzattal és a költségvetési szervekkel együttesen 14. 551. 858 eFt költségvetési bevétellel 16. 106. 886 eFt költségvetési kiadással -1. 555.
028 eFt költségvetési egyenleggel 469. 256 eFt működési egyenleggel -2. 024. 284 eFt felhalmozási egyenleggel 4. 367. 263 eFt működési finanszírozási bevétellel (irányítósz. tám. és lekötött betét nélkül) 697. 779 eFt működési finanszírozási kiadással (irányítósz. és lekötött betét nélkül) 3. 892. 656 eFt felhalmozási finanszírozási bevétellel 48. 000 eFt felhalmozási finanszírozási kiadással 7. 529. 444 eFt belső finanszírozási bevétellel (maradvány igénybevétele) ebből:3. 636. 788 működési belső finanszírozási bevétel eFt 3. 656 felhalmozási belső finanszírozási bevétel eFt 730. 475 eFt (államháztartáson belüli megelőlegezések) 697. 779 eFt működési finanszírozási kiadással (államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése) az 1/B, 1/C számú melléklet szerint kerül jóváhagyásra. (2) A költségvetés összefoglaló adatait, működési- és felhalmozási mérlegét e rendelet 1/A. számú mellékletében foglalt tartalommal kerül elfogadásra. 4. § Az a) oktatási, szociális, kulturális intézmények költségvetési kiadásait összességében 4.
Tóth krisztina pixel karakterek Tóth krisztina pixel art Könyv: Világadapter (Tóth Krisztina) Korona Üzletház, Győri kapu 24/c, Miskolc (2020) Tóth Krisztina legújabb könyve modern (vagy posztmodern) játék az irodalommal. A szerző elmesél ugyan egy történetet (vagyis sok kis történetet, amelyeket összerakhatunk és láthatunk egy nagy egésznek is), de a Pixel számomra mégis inkább arról szól, hogy milyen jogokkal rendelkezik az elbeszélő, amikor történetet mesél és az olvasó, amikor történetet olvas, s hogy az író hogyan alakíthatja kénye-kedve szerint a szereplői életét. A Pixel a saját meghatározása szerint "szövegtest". A kötet rövid fejezetekre tagolódik, s mindegyik fejezet középpontjában egy emberi testrész és a hozzá kapcsolódó tárgyak, érzések, emlékek állnak. A nyak történetében például fontos szerepet kap egy kendő, amelyet a főszereplő sok évvel a történet jelene előtt a nyakába kötött, hogy leplezze az előző éjszakai hűtlenségének a nyomait; az orr történetében pedig egyebek mellett egy bevert orról olvashatunk.
30 novella, 30 testrész rövid történetéből álló novellaciklus alkotja Tóth Krisztina legújabb művét, a Pixelt. "Szövegtest" olvasható a cím alatt. Hétköznapi emberek, hétköznapi életéből kiragadott nem éppen hétköznapi pixelkockák. Az egymás mellett elsétáló embereknek sokkal több közük van a másik sorsához, mint sejtenék. Átadod a helyed a buszon egy beteg cigánygyereknek, de nem is sejted, ki ő. Miért, ki ő? Egy másik testrésze a sorsnak nevezett hatalmas torzónak, minek csakis a magunk pixelkockáit észleljük. Véletlen találkozások, melyek valahogy nem is véletlenek. A szemetes mellett felejtett mankót meg kell találnia valakinek. A farkaskutya rá kell ugorjon a félénk kisgyerekre. Ez a harminc novella egyenként is értelmezhető, csattanóval végződő kis történet. Azonban van egy nagyobb rend, amihez tartoznak. Mindegyik a szövegtest egyik "testrésze", és ezzel az írónő a szavak terén már meg is teremti a kapcsolatot a különböző élethelyzetek között. Mindemellett a könyv szereplői folyamatosan újból és újból felbukkannak, találkoznak egymással, elmennek egymás mellett a buszon, vagy ugyanahhoz az ékszerészhez járnak.
A műben a motívumok úgy térnek vissza, mint a szereplők, kulcsfontosságú például a négyzet alakú gyűrű, mely több történetben is feltűnik, ezzel felidézi és egymáshoz köti a már olvasott novellákat. A regény így szinte önmagát írja, a történetek egymásba fonódnak, és végül az egész egyetlen egymást körülövező történetmasszává növi ki magát, mely abszolút tud koherens lenni és nem csupán egy mesehalmaz testrészek körül, hanem igazi, összefüggő, jó kötet, a kisebb hibák ellenére is. A Pixel ben a legtöbb írás hozza az elvárt színvonalat, mély hangvételűek, ám katarktikus köztük talán csak egy-két történet van, a hüvely, a comb és a szív története például ilyen, ám néha az az érzésem volt, például a váll történeténél, hogy az író megerőszakolja a novellákat azzal, hogy mindenképp testrész köré szervezi őket, így maga az érdemi tartalom valahol félúton elveszik. Ezzel a kötettel a szerző kétség kívül bátrabb volt, mint a Vonalkód dal, hiszen tárcákból sokkal nehezebb összerakni egy ilyen jól működő szöveget, nehéz a történeteket kibontani úgy, hogy kiforrják magukat maximum öt oldalban, és ne hagyjanak hiányérzetet az olvasóban.
A barátnőnek szintén csúnya keze van, de már nem foglalkozik vele, mert öreg. Ezt a kezet hajdanán valaki elengedte. Az anyjának annak idején szeretője volt Kolozsváron. Amikor híre ment, hogy kiürítik a gettót, a szerető szerzett két menlevelet. Az anya három napig tépelődött, aztán elment a szeretővel, és magára hagyta az akkor négyéves Cosminát. Azt gondolta, inkább a saját életét menti. Egy csomagot tett a gyerek ölébe, aztán elindult, hátra se nézett. Ez az Írisz-telepen történt, 1944. május 13-án. Mindez csakis azért érdekes, mert Cosmina fia később szintén május 13-án született, és David lett a neve. Természetesen semmi köze nincs a varsói gettóban látott kisfiúhoz, akinek ugyanez volt a neve, de akit később mindenki elfelejtett. Ezt a Davidot nem felejtették el. Magyar dédapja, aki a háború poklát valahogy túlélte, de Ceauşescu mennyországát már nem, még pont értesült a születéséről. És rossz ötletnek tartotta a David nevet, de ez nem tartozik ide. A fiú az elengedett kéz történetét viszont 5 (és szerencsére) nem tőle tudta meg, hanem a téglagyári gettó más lakóitól, akik rémülten és haragosan dajkálták annak idején az elárvult Cosminát.