KÉPGALÉRIA – Klikk a képre! Pannonhalmán a bencés apátság dísztermét megtöltő felnőtt sokaság lelkesen követi le a színpadról instruáló animációs csoport pantomim jelenetét, majd szembefordulnak egymással a szomszédok, játék következik. Egy ének még, aztán elkezdődik az előadás. A Szent András Evangelizációs Iskola nemzetközi szemináriumán vagyunk. Olaszországból, Lengyelországból, Romániából, Ukrajnából, Németországból, Spanyolországból, Dániából, Csehországból érkeztek résztvevők a mintegy 180 magyarországi és külhoni – erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági – mellett; összesen több mint 250 vendég közössége ez a találkozó. Ez az Európában harmadízben rendezett nemzetközi kurzus abban is különleges, hogy előadóként részt vesz az evangelizációs iskola alapítója, a mexikói José H. Prado Flores, becenevén Pepe és előadótársa, a brazil evangelizációs iskola vezetője, Ângela Chineze. Az iskola evangelizációs programja kurzusokból épül fel. Az alapító és munkatársai összesen 21 kurzust építettek fel, mely a megtéréstől – az első Isten általi megérintettségtől – vezet a tanítványságon át az apostolságig.
Ha egyetértesz a szolgálatunkkal, kérlek támogass minket!
Ők gyermekeikkel együtt a hét meghatározott napján legalább 1 órás imaestet tartanak, közös bibliaolvasással, megosztással, dicsőítéssel. A nagyközösség vezetését a Vezetői Team és a Közösségvezető látja el. A Vezetői Team tagjai a Közösségvezető, a Kisközösség-vezetők, az egyes szolgálatok vezetői, illetve a Közösségvezető és a Team meghívására bármelyik tag, időlegesen vagy állandó jelleggel. A kisközösségi összejöveteleken és az evangelizációs alkalmakon kívül – ezek közül kiemelkedik a budapesti TŰZ evangelizáció, mint a Közösség "ünnepi" alkalma – a Közösség jelöltjei illetve elkötelezett tagjai havonta Közösségi Napon találkoznak, július és augusztus kivételével. A Közösségi Napok alapvetően nyilvánosak, bizonyos esetekben azonban részlegesen vagy egészében zárttá tehetők. A Közösség azt kéri tagjaitól, hogy a bibliai alapelv szerint jövedelmük tíz százalékát havonta, a Közösségi Nap alkalmával adják át a Pénztárosnak, akit a Közösségvezető és a Team választ a közösség tagjai közül.
Az elmúlt több mint másfél évtizedre visszatekintve nem ez volt ugyan a leggyengébb év az "autópályatermés" tekintetében Romániában, ám mégis kevésnek számít. A sztrádahálózat kiépítése 2004-ben kapott lendületet az országban, abban az évben 97, 2 kilométert adtak át a forgalomnak, utána viszont legközelebb csak 2007-ben 50 kilométert, 2010-ben és 2014-ben mindössze 28–28-at, 2017-ben 15-öt, 2020-ban 60-at. Romania autópálya 2019 . Száz kilométer fölött 2012-ben (139) és 2013-ban (108) épült új szakasz Romániában, ahol a sztrádahálózat jelenleg 941 kilométer hosszúságú. Ebben a tekintetben alapos lemaradást könyvelt el a térség többi államához képest, hiszen a területileg kisebb Ausztria 1740, Magyarország 1600, Csehország 1300, Horvátország 1310, Szerbia 924, Bulgária pedig 831 kilométeres gyorsforgalmi úthálózattal rendelkezik. Ráadásul más országoknak már jóval korábban sikerült túllépniük az 1000 kilométeres "mérföldkövet" (Görögország és Horvátország 2005-ben, Magyarország 2007-ben, Lengyelország 2006-ban), viszont roppant bizonytalan, hogy Romániában elkészül-e 2022-ben 60 kilométernyi új szakasz, amivel meghaladná az ezer kilométert a sztrádahálózat hossza.
A boszniai szerb vezető korábbi előrejelzései szerint találkoznia kellett volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ebből azonban nem lett semmi, vagy ha lett is, akkor azt egyelőre jól titkolják. Nem kizárt, hogy Putyinnak derogál egy légyott egy olyan szintű politikussal, mint Dodik, de hát a háború megtette a magáét, neki egyelőre ez maradt, legalább is Európából. Tavaly decemberben Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő utólag ismerete be, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjét fogadta Putyin, és a négyszemközti találkozón "nagyon hasznos és részletes megbeszélést" folytatott vele. Tizenhét körözött kamiont foglaltak le a rendőrök két határátkelőnél | Mandiner. Peszkov úgy fogalmazott, hogy a Putyin-Dodik szeánszról azért nem közöltek semmit, mert a találkozó napján "fontosabb dologok is történtek", mint például a szénipar helyzetéről szóló "kiterjedt konferencia". Ezt akár úgy is felfoghatjuk, hogy "helyén kezelték" Dodikot, akivel lenyelették a békát, miszerint nála fontos dolgok is vannak. Mint Moszkvában akkor fogalmaztak, a "szénipari konferencia prioritást élvezett".
Ebből a mennyiségből mintegy 2, 5 millió tonna aszfalt készült. Románia autópálya 2019 ford. Az elkövetkező pár évben nőni fog az aszfalt, ebből adódóan pedig a bitumen iránti kereslet, legalábbis elméletileg. Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében 2026-ig közel 450 kilométer autópályát kellene megépíteni, bár Romániában sokszor elhalasztják az ilyen projekteket. Nem a bitumen az egyetlen, a közúti infrastruktúra építéséhez használt anyag, melyből Románia tekintélyes mennyiségű importra szorul. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a betonvas, az útjelzések felfestéséhez használt festék, a csövek és a kábelek.
Az autópályadíj fizetési rendszer egységesítését a szerbiai Putevi Srbije (Szerbia Útjai) Közvállalat kezdeményezte. Miután az elektronikus fizetés lehetősége mindhárom országban működik, annak műszaki összehangolására van csupán szükség. A június 7-8-án Ohridban megtartott Open Balkán legutóbbi találkozója után kiderült: az egységesített rendszer már tesztelés alatt van. Alig több mint 30 kilométer autópályát sikerült idén átadni a forgalomnak Romániában. Ha az adott rendszer életbe lép, Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia területén az adott elektronikus készülékekkel (Enpay, azaz TAG) lehet fizetni az autópályadíjakat. Vagyis az, aki Szerbiában megvásárolja a TAG készüléket, egész Albániáig utazhat autópályán megállás nélkül, csupán lassítani kell a fizetőkapuknál. Egy ilyen készülék jelenleg 2022 dinárba (17 euróba) kerül, a feltöltés pedig történhet akár fizetőkártyával is. Szakértők szerint az érintett országok azzal, hogy egységesítik a díjfizetést, növelik a közlekedésbiztonságot, jelentős mértékben csökkentik a dugókat a fizetőkapuknál, ezzel pedig felgyorsul a forgalom az autópályákon.
Ezek közül több infrastrukturális beruházás Erdélyt érinti, például a Lugost Dévával, a Kolozs megyei Magyarnádast a magyar-román határ menti Berettyószéplakkal összekötő sztráda. Ugyanakkor nagy reményeket fűznek a bukaresti hatóságok ahhoz is, hogy jövőre végre érdemi előrelépés történhet a Kárpátokat átszelő első autópálya megépítése terén, és sikerül araszolni a Déli-Kárpátok lábánál fekvő Pitesti (tulajdonképpen a nagyváros melletti Mioveni-en működő Dacia-gyár) irányából a dél-erdélyi Nagyszeben felé. OLCSÓ GÁZ: A boszniai szerbek is olcsón kapják a gázt, új vezeték is épül, ha épül - BALK Magazin: Szerbia, Horvátország, Bosznia friss hírek | Balk.hu. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI Erősen kétséges azonban, hogy a román hatóságok képesek lesznek a korszerű infrastruktúra-hálózatra vágyó lakosság és a befektetők által várt ütemben megvalósítani a sztrádaálmokat. Már csak azért is, mivel tavaly is rendkívül lassan haladt a munka az országban, ahol mindössze 33, 5 kilométernyi új autópályaszakaszt, továbbá 18, 7 kilométer gyorsforgalmit adtak át a forgalomnak. A 2021-es átadások az észak- és a dél-erdélyi korridorokon történtek: az A3-as sztrádán 4, 5 kilométeres szakasz készült el Marosvásárhely és Nyárádtő között, míg a Szászsebes–Torda közötti A10-esből 29 kilométert sikerült átadni a forgalomnak.
A járművek összértéke több mint 127 millió forint. Románia autópálya 2012 relatif. Tizenhét, az olasz hatóságok által körözött kamiont foglaltak le a magyar rendőrök a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen és a nagylaki közúti határátkelőhelyen – közölte a rendőrség vasárnap honlapján. Az egy flottába tartozó, Volvo és Scania gyártmányú tehergépjárművekkel csütörtök és szombat között jelentkeztek kilépésre a határátkelőhelyeken, de a járművek ellenőrzés során megállapították, hogy azokat az olasz hatóságok keresik. A több, mint 127 millió forint értékű járműveket a rendőrök lefoglalták. (MTI) Nyitókép: Facebook (Illusztráció)