Ugyan otthon vizualizálható a NÉBIH-es fotómelléklet a halakról és az ilyen-olyan füzetecskék szürkeállományba égetett rajzaival akár álmodni is lehet, de a fentiek okán azonnal bukhat a dolog, ha a vizsgán már nem ugyanaz kép vagy grafika kerül a talán még halat sosem – vagy csak néhányat – fogó újonc elé. 2019. 11. 04. A Horgászonline webáruház oldaláról is elérhető már a Horgászvizsgára való felkészülést segítő tanköny! A tankönyv tartalmazza a vizsgára való felkészülést segítő tudásanyagot. Kérem kattintson az alábbi linkre, ahonnan letöltheti az egész anyagot a saját gépére! LETÖLTÖM A TANKÖNYVET! A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (továbbiakban: Hhvtv. ) a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján, valamint a haltermelési létesítményekben folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy befolyásoló személyek – különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók – jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza.
A Jelentkezést a következők szerint lehet megtenni. A vizsgára történő jelentkezés feltételei Horgászvizsgára minden, a jelentkezés napján 10. életévét betöltött cselekvőképes személy jelentkezhet. Amennyiben a horgászvizsgára jelentkező személy a vizsgára jelentkezés napján még nem töltötte be a 14. életévét, abban az esetben a vizsga megkezdése előtt köteles bemutatni a vizsgabizottságnak a törvényes képviselője által – a horgászvizsgán történő részvételhez – adott hozzájárulást. Vizsgára jelentkezni a horgászvizsgát lebonyolító szervezet által közzétett jelentkezési lapon lehet. A horgászvizsgára való jelentkezéshez felhasználható nyomtatványon a jelentkező köteles feltüntetni a nevét, születési helyét és idejét, valamint az anyja leánykori nevét, továbbá köteles nyilatkozni a sikeres vizsga esetén kiállítandó vizsgabizonyítvány kiadásával kapcsolatban. Tájékoztatjuk a Hogásztársakat, hogy aki 2014. január 04. -én kiváltotta a területi engedélyét, de nem kapott Állami Horgászjegyet, Fogási naplót és Tagsági bélyeget az V-ös gáti tavon továbbra is horgászhat 2014. március 15. napjáig, amikor is át ell vennie a fenti dokumentumokat.
A bodorka határozó-grafikája is könnyen memorizálható Egy fotó alapján azonban könnyű tévedni – Fotó: Tószögi György Keszeg, de milyen? Ez is ugyanaz? – Fotó: Tószögi György A szóbeli horgászvizsga halfelismerős része kapcsán a legfőbb probléma azonban még csak nem is ez. Ugyan otthon vizualizálható a NÉBIH-es fotómelléklet a halakról és az ilyen-olyan füzetecskék szürkeállományba égetett rajzaival akár álmodni is lehet, de a fentiek okán azonnal bukhat a dolog, ha a vizsgán már nem ugyanaz kép vagy grafika kerül a talán még halat sosem – vagy csak néhányat – fogó újonc elé. Ezt az "anomáliát" oldottal fel egy bölcs elgondolással a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. Saját szóbeli horgászvizsga segédanyagot rendelt az állami horgászvizsga tananyaghoz és ebben az évben már ennek alapján kéri számon a halak felismerését, illetve az egyes fajokhoz kötődő tudásanyagot. Magyarán a vizsgázó elé garantáltan az a vizuális tételanyag kerülhet, amely alapján felkészült. Saját KHESZ tételanyag a felkészüléshez és a vizsgához egyaránt A hazai halfauna zöméről – mintegy 73 fajról – készített vizsgalapok, a szokványos három tárgykör szerint csoportosítják a halakat: őshonos halfajok; védett halfajok; és idegenhonos, invazív halfajok.
Míg Észtországban 4 ezer, addig Hollandiában 70 ezer euró/hektár volt a szántók átlagára 2019-ben. A rendelkezésre álló adatok alapján 2011 és 2019 között a legnagyobb mértékben Csehországban (négy és félszeresére), Romániában, Litvániában, Észtországban (több mint háromszorosára), Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban (több mint kétszeresére) nőtt a szántó ára. A többi tagállamban ennél kisebb mértékű drágulás volt - ismertette. Az Agrárcenzus 2020 teljes körű mezőgazdasági összeírás adatai alapján a használt mező- és erdőgazdasági területek 40 százalékát bérleményként művelték a gazdák. Földbérleti díjak 2010 relatif. A művelési ágak között a szántó esetében volt a legmagasabb a bérelt területek aránya (53 százalék). A gyep 40, a szőlő 21, a gyümölcsösök 22 százalékát használták bérlők. A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2020-ban. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja átlagosan 7, 3 százalékkal volt magasabb a 2019. évinél. Így egy hektár szántó éves bérleti díja 64 400 forint volt országosan, amely megyénként 41 200 forint/ hektár (Nógrád megye) és 85 000 forint/hektár (Tolna, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) között mozgott.
A többi tagállamban kisebb mértékű volt a drágulás. Friss magyar adatok A KSH a legfrissebb, 2019-es magyarországi adatokat összesítette. A legfontosabbak: 2019-ben hazánkban 69 ezer hektár termőföld cserélt gazdát, 3, 7 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban. Az értékesített mező- és erdőgazdasági terület közel háromnegyede szántó volt. Van még tér a hazai termőföldárak emelkedése előtt. A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun megyében forgalmazták, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye következett (rendre 7400, 6600 és 6100 hektár). Az értékesített terület nagysága Vas megyében emelkedett a legnagyobb mértékben (30 százalékkal), és Nógrád megyében csökkent a leginkább (29 százalékkal). A termőföldárak növekedési üteme 5, 4 százalékra lassult. (2017-ben 5, 6, 2018-ban 11 százalékos volt az áremelkedés. ) A szántó hektáronkénti átlagára egy év alatt 6, 4 százalékkal, 1, 6 millió forintra nőtt. A földbérleti díjak emelkedése minden művelési ágban meghaladta az előző évit. 2019-ben egy hektár szántót az előző évinél 7, 7 százalékkal nagyobb összegért, átlagosan 60 000 forintért lehetett bérbe venni.
Ahogy az Agrárszektor írja, a mezőgazdaság egyik ismert nagy problémája, hogy amíg a Föld népessége folyamatosan növekszik, és egyre több éhes szájat kell etetni, a rendelkezésre álló, megművelésre alkalmas területek egyre fogynak. Ebből kifolyólag egyre nagyobb a kereslet a megművelhető földek iránt, ami a kínálat végessége folytán az árak folyamatos emelkedésével jár. Kilőttek a magyar földárak - Napi.hu. Az Európai Unióban nincs minden megművelhető föld a rajta gazdálkodók tényleges tulajdonában. Sokan kényszerülnek arra, hogy béreljék a termőföldet, ennek költsége pedig egy olyan tényező, amelyet ezeknek a gazdálkodóknak a terméshozamoktól függetlenül évről évre viselniük kell - olvasható az Eurostat friss elemzésében. A termőföldek árának ingadozását tükrözve az egy hektárnyi mezőgazdasági terület (szántó vagy állandó gyep) éves bérleti díja is erős eltéréseket mutat az egyes országok, az országokon belül pedig az egyes régiók között. Az azonban látszik, hogy minden olyan uniós régióban, amelyről adatok állnak rendelkezésre, az állandó gyepterületek bérlése olcsóbb volt, mint a szántóké.
Országosan 63 ezer hektár termőföldterületet értékesítettek 2020-ban, a teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület 1, 0 százalékát. A forgalom 8, 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben - írja az MTI. A magasabb árak ellenére a 2020-ban keletkezett forgalmi érték 1, 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az összes értékesített terület 72 százaléka szántó, 13 százaléka erdő, 11 százaléka gyep, a fennmaradó 4 százalék szőlő és gyümölcsös volt. Szőlőből és gyümölcsösből 21, gyepből 7, 3 százalékkal nagyobb, ugyanakkor szántóból és erdőből 11-11 százalékkal kisebb területet értékesítettek. A megyék többségében csökkent az értékesített terület nagysága, a legnagyobb mértékben Pest, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ezzel egyidőben Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Somogy megyében forgalomnövekedés volt tapasztalható. Mostantól nem lehet „zsebbe fizetni” a földbérleti díjakat – Banki átutalást és postai csekket írnak elő. A 2020-ban eladott mező- és erdőgazdasági területek hektáronkénti átlagára 8, 2 százalékkal haladta meg a 2019. évit. Az áremelkedés minden művelési ágat érintett.
2022. január elsejétől a földhasználók készpénz helyett csak átutalással vagy postai utalvánnyal fizethetik ki a tulajdonosoknak a termőföldek haszonbérleti díjait. A parlamentben nemrég elfogadott változtatások a földpiaci visszaélések ellen irányulnak, és fellépnek az aránytalan bérleti díjakkal szemben is. Földbérleti díjak 2010 qui me suit. Aránytalanságok esetén az agrárkamara a földhivatali haszonbérleti határozatokat akár perekkel is megtámadhatja. Tovább szűkítik a földpiaci visszaélések esélyeit azok a jogszabályi módosítások, amelyeket december közepén fogadott el a parlament. A földforgalmi törvény, illetve az azt kiegészítő átmeneti törvény mostani korrekciója arra irányul, hogy megakadályozza az irreális haszonbérleti díjak rögzítését a tulajdonosok és a bérlők közötti szerződésekben. Egyik legfontosabb változásként 2022. január elsejétől a földhaszonbérleti díjakat nem lehet készpénzben kiegyenlíteni, hanem csak banki átutalással vagy postai utalvánnyal fizethetők ki. Így megszűnik annak lehetősége, hogy a bérlők zsebbe törleszthessenek a földtulajdonosoknak, és esetleg más összeget fizessenek, mint amekkora a szerződésekben szerepel.
Jelentős volt még az erdő és a gyep művelési ágak részesedése is, az előbbiből Somogy, az utóbbiból Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítették a legtöbbet (1300 és 900 hektár). A legtöbb szőlő Heves (300 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (700 hektár). forrás: KSH
A legnagyobb mértékben, 13 százalékkal a gyümölcsösök drágultak, amit a gyepterületek 12, a szántók 8, 7, az erdők 6, 5 és a szőlőterületek 4, 3 százalékos áremelkedése követett. Továbbra is a szőlőért kellett a legmagasabb árat fizetni, átlagosan 2, 4 millió forintot. A legjelentősebb művelési ág, a szántó hektárja országos átlagban 1, 7 millió forintért cserélt gazdát. Földbérleti díjak 2020. A szántók hektáronkénti ára Hajdú-Bihar, Békés, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében a 2 millió forintos szintet is elérte. Ezzel szemben Heves, Zala és Nógrád megyében 0, 9-1, 1 millió forint között alakult az átlagár. 2020-ban a szántó átlagára minden megyében emelkedett, a legkisebb mértékű drágulás Bács-Kiskun (4, 0 százalék), a legnagyobb pedig Vas megyét (16százalék) jellemezte. "A termőföld árát több tényező befolyásolja, például a természeti adottságok és az éghajlat, a lokális termelési tényezők, mint a talajminőség, a földfelszín, a csatornázás, a nemzeti szabályozás, valamint a kereslet és kínálat. Emiatt az Európai Unió tagállamaiban nagyon eltérőek a termőföldárak" - emelte ki Tóth Péter, a KSH szakmai tanácsadója a közlemény szerint.