Kiadás éve: 2016 Oldalak száma: 484 oldal Kötésmód: puhatáblás, ragasztókötött ISBN: 9789630594479 EAN: 9789630594479 Oldal frissítés: 2021. máj. 18. Intézet: Szervezési és Vezetési Intézet (1084 Budapest, Tavaszmező u. 17. ) Kreditérték: 3 Tagozat: Levelező Nyelv: magyar Félév: 2020/21/1 Szakok: Kereskedelmi és marketing BSc alapszak; Tantárgyfelelős oktató: Dr. Dobák Miklós Antal Zsuzsanna Vezetés És Szervezés Pdf / Dobák Miklós; Antal Zsuzsanna - Vezetés És Szervezés | Extreme Digital. Lazányi Kornélia Oktatók: Szűcs Diána; Előtanulmányi feltételek: Vállalkozás gazdaságtan Heti/Féléves óraszámok: Féléves Előadás: 10 Tantermi gyakorlat: 0 Labor: Konzultáció: Félévzárás módja (követelmény): vizsga Oktatási cél: A tantárgy célja a szervezetek működésének az egyén és a csoport szempontjából történő megismerése. A hallgatók az e-learninges előadások során megismerik a szervezeti magatartás témaköreit, és a Moodle rendszerben meghatározott feladatokkal a félév során folyamatosan bizonyítják a jártasságukat a témában. Félévközi követelmények (feladat, zh. dolgozat, esszé, stb): 1. a Moodle rendszerben szereplő feladatok legalább 60%-os teljesítése AVR (alternatív vizsgáztató) rendszerben szereplő tesztek 100%-os teljesítése () Oktatási hét (konzultáció) Témakör 1.
A mátrix-szervezet működési tapasztalatai 215 2. A leányvállalat mint felelősségi és elszámolási egység 216 2. Elgondolások és kezdeti lépések a divizionális szervezetek kialakítására 217 2. A (társas) kisvállalkozások új szervezeti-jogi formái 220 2. Gazdasági munkaközösségek, polgári jogi társaságok 221 2. Növekedés kisszövetkezeti keretekben 221 3. A piacgazdasági átmenet irányába mutató jogszabály-alkotás és hatása a szervezeti formák (struktúrák) fejlődésére 223 4. Szervezeti változások az állami vállalati szférában a rendszerváltást közvetlenül megelőző és követő időszakban 225 4. A társaságcsoportok megjelenése - konszernek és holdingok az állami vállalatok bázisán 225 4. A társaságcsoport-modell elvi koncepciója 225 4. A társaságcsoportok tevékenységének első időszaka 226 4. A szervezeti átalakulások háttere, motivációi és deklarált céljai 226 4. Dobák miklós antal zsuzsanna vezetés és szervezés letöltés magyarul. A társaságcsoportok strukturális jellemzői 228 4. Működési hatékonyság, a társaságalapítások első mérlege 231 4. Az átalakulási törvény alapján létrejött társaságok szervezeti struktúrája 232 4.
A növekedési pályára került magánvállalkozások 240 5. Az "egyszintű" társasági működés szakasza 241 5. Vállalkozáscsoportok, magántulajdonú holdingok 242 6. Tendenciák a szervezeti formák (struktúrák) fejló'de'se'ben az 1990-es évek derekán 245 Hivatkozások a Függelékhez 249 Irodalomjegyzék 252 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Dobák Miklós Antal Zsuzsanna Vezetés És Szervezés Letöltés — Dobák Miklós: Szervezeti Formák És Vezetés (Kjk-Kerszöv Jogi És Üzleti Kiadó Kft., 2004) - Antikvarium.Hu. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Jogsértés A Ptk. rendelkezéseinek értelmében a személyhez fûzõdõ jogokat, így az üzleti titkot, az üzleti titokhoz való jogot is köteles mindenki tiszteletben tartani. A törvény alapján aki üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél, az személyhez fûzõdõ jogot sért. Az üzleti titokkal való visszaélés körébe tartozik a jogosulatlan felhasználás, illetõleg az illetéktelen személy részére hozzáférhetõvé tétel is. Az üzemi illetve üzleti titok védelme megfelelõen kiterjed az üzemet ill. üzletet illetõ szellemi alkotásokkal (pl. : know-how) kapcsolatos védelemre is. A jogsértés kizártsága Amennyiben a jogosult, a "titok ura" hozzájárult, hogy az üzleti titkot nyilvánosságra hozzák, akkor az üzleti titok sérelme nem valósul meg. A hozzájárulás alapján tanúsított magatartás azonban csak akkor nem sérti az üzleti titkokhoz való jogot, mint személyhez fûzõdõ jogot, ha a hozzájárulás meg-adása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet.
Jogos a kérdés, ugyanis az új törvény kihangsúlyozza, hogy az üzleti titok és a know-how vagyoni jellegű jogosultságok, így a titkot el is tudjuk adni, vagy használatát másnak engedélyezhetjük. A gyakorlatban ez történik, amikor a McDonalds, vagy a Fornetti megosztja a termékek elkészítéséhez szükséges ismereteket (know-how) a franchise-t megvásárló vállalkozókkal. Így mielőtt jogsértést gyanítanánk, meg kell vizsgálni, kinek és milyen mértékű jogosultsága van az adott titok felett. Mi a titoksértés? Titoksértésről akkor van szó, ha valaki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja, mással közli vagy nyilvánosságra hozza. A titok megszerzése megvalósulhat engedély nélküli hozzáférés, lopás, de akár másolat készítése útján is. Fontos, hogy az új törvény alapján akár közvetett módon is elkövethetünk titoksértést. Erre akkor kerül sor, ha mi ugyan jogszerűen szerezzük az információt, de az akitől szereztük, jogosulatlanul jutott hozzá, és a körülményekből nekünk ezt tudnunk kellett volna.
A hasznosítás általában magával hozza, hogy a titkot valószínűleg másokkal is közlik. Jellemzően ekkor szokott sor kerülni valamilyen titoktartási megállapodás megkötésére, illetve egyéb szabályok is előírhatnak titoktartási kötelezettséget. Ilyen például a munkavállalók titoktartási kötelezettségét előíró szabály. A jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja másra, hiszen láthattuk, hogy az üzleti titok vagyoni értékkel bír. Arra is van lehetősége a jogosultnak, hogy az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adjon. Az üzleti titok védelme Az üzleti titkot tilos jogosulatlanul megszerezni, felfedni vagy hasznosítani. Jogosulatlan megszerzésről beszélhetünk, ha például az üzleti titkot tartalmazó irathoz, számítógéphez, adathordozóhoz a jogosultsággal nem rendelkező személy engedély nélkül hozzáfér, eltulajdonítja vagy másolatot készít. Ezek példák a jogosulatlan megszerzésre, de akár máshogy is megvalósulhat. A lényeg, hogy az a jogosult hozzájárulása nélkül és a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző módon történik.
Az Irányelv szabályainak átültetésével egyidejűleg átfedés keletkezne a Tpvt. -ben biztosított védelemmel, ami veszélyezteti az üzleti titok védelméről szóló törvény rendelkezéseinek tényleges érvényre jutását, ezért a kettős jogalap a továbbiakban nem tartható fenn. Mindezek alapján az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályozás kivételre kerül a Tpvt. -ből, és az üzleti titok védelme egységesen, az új törvényben foglalt szabályozás szerint valósul meg. Ennek alapján mind a piaci hatású, az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző, mind az ilyen hatással nem rendelkező üzletititok-sértés ellen ezen törvény alapján lehet fellépni.
Szerző(k): Dr. Zalavári György LL. M. Dr. Sándor Géza | 2022. 03. 03 | Cégjog Korábbi bejegyzéseinkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját, illetve az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat. Jelen cikkünkben az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciót mutatjuk be. Az üzleti titokról szóló törvény elfogadásával a természetes és jogi személyek magántitkai a korábbiak szerint azonos módon személyiségi jogi védelemben, míg az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszerére épülő, speciális védelemben részesülnek. Az üzleti titokhoz fűződő jog szankciói felróhatóságtól független szankciók, tehát a jogsértés ténye alapján kérhetőek a szellemi tulajdonjogi jogsértés esetén alkalmazandó szankciórendszert alapul véve, amelyek a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943.
Amennyiben ezek a határidõk igényérvényesítés nélkül elteltek, és amennyiben az üzleti titok védelmére a Ptk. szerint is lehetõség van, akkor az igényérvényesítésre nyitva álló határidõ öt év. Ekkor azonban nem a Versenytörvény szerinti eljárásnak, hanem a Ptk-ban szabályozott polgári jogi védelemnek van helye. Titoktartási kötelezettség az Értékpapírtörvény alapján Az Értékpapírtörvény (1996. évi CXI. törvény) az üzleti titokról, illetve magáról az értékpapír-titokról a korábban ismertetetteknél további rendelkezéseket is rögzít. A törvény értelmében az üzleti titok a tõzsdével, a brókercégek, az elszámolóházak tevékenységével kapcsolatos olyan adatok, információk, melyeknek titokban maradásához egyrészt méltányolható érdek fûzõdik, másrészt azok titokban maradásához a szükséges intézkedéseket megtették. Az értékpapír-titok a tõzsde, az elszámolóházak és brókercégek ügyfeleikrõl rendelkezésre álló adatok, melyek az ügyfelek személyére, vagyonára, gazdálkodására és befektetéseikre vonatkoznak.