Sziasztok! Ma egy filmajánlót hoztam nektek, amit pont előző héten néztem meg. Ez nem más, mint a Werk ohne Autor című német film, ami magyarul a Mű szerző nélkül elnevezést kapta. Mikor belekezdtem, le se esett, hogy ez tulajdonképpen egy háromórás filmről van szó, csak mikor már végignéztem vagy… Tovább
Kicsit bajban vagyok a Mások élete Oscar díjas rendezőjének, Florian Henckel von Donnersmarck nak az új nagyjátékfilmjével kapcsolatban: a Mű szerző nélkül mondandóját tekintve annyira sokrétegű, hogy úgy érzem, szinte bármelyik irányból elkezdenék valamiféle olvasatot kihámozni belőle, értelmes konklúzióra tudnék jutni. A felszínen a német képzőművész, Gerhard Richter által inspirált fiatal festő, Kurt Bahner ( Tom Schilling) útkeresését követjük végig a történelem viharain keresztül, ahogy két totalitárius rendszert is átvészelve igyekszik kialakítani a saját látásmódját, ami talán nem meglepő módon megköveteli tőle a saját démonaival való szembenézést. Amennyiben nem tesszük itt ki a pontot, a következő megfejtési szint már általánosabb: az elnyomó diktatúrák táptalajában élősködő, vagy épp az alatt elevenen eltemetve fulladozó egyén sorsának tragikuma ugyanis elválaszthatatlan Kurt személyétől. A világégés után az NDK-ban létrejövő társadalmi/politikai berendezkedés tovább görgeti azt a traumát, amibe a fiú gyakorlatilag beleszületett, így felnövésének elengedhetetlen feltételévé válik vagy az önfeloldozás, vagy az igazságtétel.
Hogy a fentiek mellett a kapitalizmusba öltött modern művészeteknek szórakoztatóan önreflexív fricskázása is belefér ebbe a grandiózus csomagba, az a rendezői arányérzéknek, és a(z általam csak néha túlnyújtottnak érzett) háromórás játékidőnek tudható be. Az Oscar-jelölést nem csupán a nagyívű ambíció tankönyvbe illő megvalósításáért, hanem azért a gondolatiságért is indokoltnak tartom, amit a film bennem elhintett. A Kurttal és családjával szemben a negyvenes évek elején elkövetett bűntetteket a kommunizmus terrorja konzerválta, ám a Nyugat zavarba ejtő szabadsága sem volt képes semmissé tenni. A férfi mindezek ellenére, vagy éppen ezért a fényképeken őrzött emlékeinek realista újrafestéséből fakadó siker küszöbén sem árusítja ki a múltját, művei így mintha kallódó pillanatokként lógnának a semmiben – ahogy egy "műértő" megfogalmazza, szerző nélküliek, mintha bárki készíthette volna őket. Ő azonban az egész életében keresett igazságot befelé kiteljesedve éli meg; drámája úgy oldódik fel, hogy közben a tűzijáték elmarad: nincs cirkusz, se kenyér, csak a mindennél hangosabb belső béke.
Ahogy ő mondja, ezen ismerete hiánya több szabadságot ad az alkotáshoz. Ezzel szemben a "valóság" az, hogy festményeinek alanyai éppen azok, akik mély nyomot hagynak az életében és tulajdonképpen három órán (mely harminc évet ölel fel) keresztül ezeknek az embereknek az életét követhetjük nyomon. Részletesen kidolgozott, hús-vér karakterekről van szó. A leglényegesebb különbség tehát, hogy a festmények mellé megkapjuk az embert (Seeband doktort, Elisabeth nagynénit, a szülők, Ellie-t stb. ) és vele együtt a történetét is. Az angol cím ugyanakkor Elisabeth nagynéni szavait idézi, aki arra biztatta Kurtot, hogy soha ne fordítsa el a fejét, ő pedig következetesen tartja magát ehhez. A film a diktatúrák és a művészet, illetve a művész kapcsolatát mutatja be korhű díszletek és jelmezek között. A XX. századi Németország ebből a szempontból különösen érdekes. Kurt beáll a sorba, csak hogy alkothasson (és legyen mit ennie), az elvárásoknak és kívánalmaknak megfelelve tehetségét az államhatalom szolgálatába állítja.
Nem kell, hogy újdonságként hasson, hogy az éppen aktuális korszellem a családi kötelékeket mengelei szikével trancsírozza, majd Marx-Engels összesével ütlegeli: láttunk már ilyet korábban a vásznon, a borzalmakkal szembeni kiállás üzenetén túlmutatva azonban ("Sose fordítsd el a fejed"), pusztán az újszerűség szempontjait szem előtt tartva számomra érdekesebb volt a festő eszmélésének személyes üzenete. És ha már a traumát emlegettem korábban, a film első harmada meglehetősen kényelmetlen érzeteket keltett bennem – a gyermek Kurt és családjának nácizmus általi pokolra taszítását nézőként vele együtt kell végigélnünk, de a gonosz ezáltal kap emberi arcot Seeband professzor ( Sebastian Koch) képében, aki a genetikailag alacsonyabb rendűnek ítélt betegek felett hóhérkodó fasiszta orvosként a férfi életútjával párhuzamosan menekíti át magát a szovjet rendszerbe. Fiatal felnőttként később a festő és a professzor sorsközösségbe kényszerülnek, újabb kontextust adva az eseményeknek a gyermeki naivitást gátlástalanul manipuláló, a saját lányán abortuszt végrehajtó pszichopata bemutatásával.
Így csökkenteni lehet a mezőgazdasági gépek okozta zavarást és a tojások, fiókák veszélyeztetését. Amilyen fajgazdag, olyan sérülékeny A szikes tavak tengerpartokra emlékeztető nagy felületű, sekély, és táplálékban gazdag nyílt vizei vízimadarak tömegeinek nyújtanak ideális táplálkozó-, pihenő- és fészkelőhelyet. A Kiskunsági Nemzeti Park földtana és vízföldtana Molnár BÉla pdf letöltés - tingblodakpo. A Felső-kiskunsági-tavak láncolata óriási jelentőségű madárvonulás idején, ezért az elsők között kerültek a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek hazai listájára. A fülöpszállási Kelemen-szék, a szabadszállási Büdös- és Zab-szék, a dunatetétleni Böddi-szék csak néhány a térség ornitológiailag kiemelkedő tavai közül. Az egyes időszakokban itt található madárfajokat és azok példányszámát a sekély tómeder miatt nagyban meghatározza az éves csapadékmennyiség, a szeles és napsütéses napok száma, a nyári forróság hossza. Kedvezőtlen időjárású években a tavak gyorsan leszáradnak, vagy a téli és koratavaszi csapadékhiány miatt akár meg sem telnek, mint amire sajnos az idei évben is látunk példát.
A homokos talajok laza szerkezete további különleges alkalmazkodási módokat tesz lehetővé. Csak egyet említünk még ezek közül. Biztosan sokan láttak már a homoktalajokon apró, tölcsérszerű mélyedéseket. Ezek alján, magukat a homokba fúrva a pusztai hangyaleső ( Acanthaclisis occitanica) lárvái várják a csapdájukba sétáló zsákmányukat. A kiskunsági nemzeti park hotel. Ha egy hangya beleesik a tölcsérbe, abból nagyon nehezen tud szabadulni, hiszen annak meredek és omladékony faláról minduntalan visszacsúszik. A talajszemcsék mozgását érzékelik a hangyaleső lárvák, és nincs is más dolguk, mint megragadni és a mélybe húzni áldozatukat. Dr. Nagy Edit – Hangyaleső A homokterületek különleges élőhelyi feltételeihez az egyes fajok tehát különböző stratégiák segítségével alkalmazkodtak, ami hozzájárult a homoki gyepek egyedülálló fajkészletének kialakulásához.
Hírlevél feliratkozás Ha nem akarsz lemaradni az Otthonok & Megoldások cikkeiről, akkor iratkozz fel hírlevelünkre mielőbb! Feliratkozom