Nem tudunk egyébként arról, hogy az MKI könyveivel szemben komoly szakmai kritika merült volna fel, és a munkatársai között is vannak elismert szakemberek is. A magyarság eredete(i) és a keleti lovasnomád kultúrákkal való kapcsolatok feltárása tudománypolitikai mániáktól függetlenül izgalmas kérdés. Ami elég szokatlan, hogy laikus pénzosztó potentátok határozzák meg egy magát tudományosnak elfogadtatni próbáló intézmény kutatásait, vagy hogy előre tudják, hogy konkrétan mit szeretnének megtalálni egy még el sem kezdett kutatáson, és hogy a nagyközönségnek történelmi hamisításokat, nem igazolt tudományos hipotéziseket tálaljanak hiteles valóságként. A pozsonyi csata című film után a Magyarságkutatót szakmán kívül és belül az eddigieknél is kevésbé tartják komolyan vehető intézetnek. Az animációs film megjelenítésében, több helyen pedig a történelmi rekonstrukciói hitelességében, forráskezelésében, konkrét állításaiban is megkérdőjelezhető. A pozsonyi csata - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. A kritikákat az MKI-főigazgató Horváth-Lugossy Gábor éppen a Telexen megjelent cikkre reagálva utasította el: "Semmi olyan nincs a filmben, ami nem lenne helyénvaló, vagy amit cáfolni lehetne.
Nem néztem meg kinek milyen szerepe volt a film elkészítésében, ki mennyire végezte őszintén hazaszeretettel ezt a munkát, ki tekintette csak a felemelkedésnek, vagy megélhetésnek. Abba reménykedem, hogy a film kezdeményezői őszinte szándékkal és tiszta szívvel szorgalmazták és nem anyagi vagy politikai meggondolásból. A film ilyen jellegű bemutatásában látom a hibát. Ez egy nagyon rossz középút. Két másik lehetőség lett volna, melynek az esélyei talán még ma is megvannak. A pozsonyi csata film sur imdb. Készíteni egy kizárólag szakmailag bizonyítható, tananyagként felhasználható bemutatót. Esetleg készíteni egy hazafias játék- kalandfilmet melynek a középpontjában a csata áll, van a történelmünkbe több ilyen film, amire minden magyar ember büszke: "Egri csillagok", "A koppányi aga testamentuma", "A Tenkes Kapitánya", "Liliomfi", stb. Megjegyzem ezeket mind az átkosba készítették. Nézzük csak mit hozott a szép új világ ebben a témában, amivel szégyeníteni lehet a népünket, ez a "Magyar Vándor". Szóval, ha már animációs film, akkor lehetett volna, korszerűbb, vagy a Saffi-hoz hasonló hangnemű rajzfilm.
Kásler Abasárt már egy második királyi központként emlegeti Székesfehérvár mellett. Bár egyelőre Aba Sámuel sírját sem találták meg, és elemi logikával is könnyen belátható, hogy egy genetikai egyezés nem bizonyít önmagában egy 600 évvel korábbi konkrét történelmi személyt közös ősként (ahogy a hiánya sem cáfolná a hun kapcsolatot), a Magyarságkutató Intézet projektje ennek a merész hipotézisnek rendelődik alá, a pénzt hozó, szakmai szempontból laikus miniszter történelmi víziói alapján. Pozsonyi csata film kritika. A Magyarságkutató Intézetben szintén előre tudják, hogy mit akarnak megtalálni Kínában és Mongóliában, ahol jövőre terveznek majd erősíteni: a Turul nemzetség (Kézai Simon alapján az elnevezés az Árpád-házra utal, de nem véletlen, hogy a történészek általában nem így emlegetik, hitelesebb források nem támasztják alá ezt a leszármazási vonalat) ázsiai hun kapcsolatait keresik arrafelé is Horváth-Lugossy elmondása szerint. Amivel viszont a régóta ígért, a politikai kommunikáción túl szaktudományosan is megvédett archeogenetikai eredményeken túl a Magyarságkutatóban igazán nagyot akarnak gurítani, az lényegében egy magyar királyi panteon lenne.
A szerző borász a pécsi borvidéken. Olvass még tőle az Azonnalin! Vagy épp vitáznál inkább vele? Írj!
Akkor a Nógrád megyei Zabaron 0, 6 fokig hűlt a levegő. Ezen a napon még a legmelegebb órákban is országszerte csupán 20 fok közeli értékeket mértek, majd fokozatos melegedés vette kezdetét. Június második hetében a szokásos közelében, kissé afelett alakultak a középértékek, majd 13-ára markáns hidegfront hozott jelentős lehűlést. Ami nem tartott sokáig, június második felének időjárását már hőhullám határozta meg. A legforróbb napon, június 24-én az országos átlag elérte a 28, 6 fokot, ami 8, 5 fokkal magasabb a normálnál. A július hidegfronttal kezdett, majd egy újabb hőhullám érte el a Kárpát-medencét. Nyolcadikán tetőzött a kánikula, az adonyi állomáson mért 40, 2 fokos érték az év legmagasabb hőmérséklete. HAON - Az elmúlt 121 év legmelegebb júliusa volt az idei. Augusztus elsején egy hidegfront érte el az országot, ami másnapra országszerte véget vetett a hőségnek. A hónap első hete a szokásosnál hűvösebb idővel telt, majd visszatért a kánikula, jellemzően 30 és 35 fok közötti maximumokkal. A hónap közepén tovább fokozódott a forróság. Augusztus 17-re egy hidegfront tíz fokos lehűlést okozott, 18-án 5 fokkal maradt el a napi középhőmérséklet az 1991-2020-as átlagtól.
10. 08. ) Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat
Nem csak nagyon meleg, de száraz is volt az idei nyár az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint. Négy hőhullámos időszak is jellemezte az idei nyarat a meteorológusok szerint. Az átlagnál 1, 2 Celsius-fokkal melegebb volt az idei nyár, ezzel az 1901-től vezetett mérések óta ez lett az ötödik legmelegebb nyár - állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat. A gyakori hőség mellett nagyon száraz is volt a nyár, a csapadékösszeg is jelentősen elmaradt az átlagtól. Az évszak középhőmérséklete egyébként országosan 22 fok volt. Kiderült: ennyivel volt melegebb az idei nyár az átlaghoz képest. A június 2, 1, a július 2, 2 fokkal volt melegebb a szokásosnál, így a június a harmadik, a július a legmelegebb lett 1901 óta. A nyár első két hónapjának az átlaga megközelítette a 23 fokot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben. A június közepétől augusztus közepéig tartó kéthavi időszakot nagyrészt hőhullámok határozták meg, az évszak eleje és vége a szokásosnál azonban hűvösebb idővel telt. Az augusztusi középhőmérséklet országosan 1 fokkal elmaradt az éghajlati normáltól.
A meteorológiai szolgálat kitért arra is, hogy mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett. Szokatlanul száraz volt a június, olyannyira, hogy az elmúlt 121 év legszárazabb júniusa volt az idei. A havi átlagos összeg mindössze 22 százaléka hullott le. A júliusi csapadék 13 százalékkal, az augusztusi 8 százalékkal maradt el a megszokottól. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 132, 8 milliméter volt, ami – az előzetes adatok alapján – 35 százalékkal elmaradt az éghajlati normáltól – ismertették. 2021. szeptember 5. Meteorológiai társalgó. (MTI)
Az átlagnál 1, 2 Celsius-fokkal melegebb volt az idei nyár, ezzel az 1901-től vezetett mérések óta ez lett az ötödik legmelegebb nyár – állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében, amely azt is kiemelte: a gyakori hőség mellett nagyon száraz is volt a nyár, a csapadékösszeg is jelentősen elmaradt az átlagtól. Mint kifejtették: az évszak középhőmérséklete országosan 22 fok volt. A június 2, 1, a július 2, 2 fokkal volt melegebb a szokásosnál, így a június a harmadik, a július a legmelegebb lett 1901 óta. A nyár első két hónapjának az átlaga megközelítette a 23 fokot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben – emelték ki. A június közepétől augusztus közepéig tartó kéthavi időszakot nagyrészt hőhullámok határozták meg. Ugyanakkor megjegyezték, hogy az évszak eleje és vége a szokásosnál hűvösebb idővel telt. Az augusztusi középhőmérséklet országosan 1 fokkal elmaradt az éghajlati normáltól. Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét, a meteorológiai nyár első napján, június elsején rögzítették.
Augusztus 20-22. között még az átlagos köré melegedett a levegő, majd az évszak végén több hullámban szokatlanul hűvös levegő árasztotta el a Kárpát-medencét, őszies időjárást okozva ezzel a nyár végére. 27-én és 28-án 5-6 fokkal a normálérték alatt, mindössze 14 fok közelében alakult az országos napi átlag, és a legmelegebb órákban is csak 20 fok körül volt a hőmérséklet. 2021 nyarán négy hőhullámos időszak fordult elő, június második és július első felében egy-egy hosszabb, július végén, illetve augusztus elején kettő kissé rövidebb. A gyakori hőség a hőhullámos napok számában is megmutatkozik. Országos átlagban 22 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap a déli, délkeleti országrészben fordult elő, ahol nagyobb területen 30 fok felett volt ez az érték. Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett. Szokatlanul száraz volt a június, olyannyira, hogy az elmúlt 121 év legszárazabb júniusa volt az idei.
Szokatlanul száraz volt a június, olyannyira, hogy az elmúlt 121 év legszárazabb júniusa volt az idei. A havi átlagos összeg mindössze 22 százaléka hullott le. A júliusi csapadék 13 százalékkal, az augusztusi 8 százalékkal maradt el a megszokottól. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 132, 8 milliméter volt, ami - az előzetes adatok alapján - 35 százalékkal elmaradt az éghajlati normáltól - ismertették.